A legnagyobb ellentét Franciaország és Németország között van.
A csütörtöki, versenyképességre fókuszáló informális vezetői találkozó előtt az európaiak egységet ígértek és egy nagyobb autonómia felé vezető utat vázoltak fel. De miközben a vezetők a csúcstalálkozóra készülnek, az egységes front máris felbomlott – írja a Politico.
A Politico elismeri, hogy a találkozó várhatóan nem eredményez kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat, de meghatározza az Európai Bizottság általános politikai irányvonalát, amelynek március végén, a hivatalos csúcstalálkozó előtt javaslatokat kell kidolgoznia.
A legnagyobb ellentét a franciák és a németek között van, miután Macron elutasította a Mercosur-kereskedelmi megállapodás támogatását. Valamint a francia elnök azt is felvetette, hogy közös európai hitelfelvételre van szükség az ambiciózus ipari és védelmi projektek finanszírozásához – ezt a felhívást Németország azonnal elutasította.
Más fővárosok is gyorsan reagáltak. „Jó, hogy Macron látja a szükségességét annak, hogy befektessünk Európa jövőbeli gazdaságába” – mondta egy közepes méretű országból származó EU-diplomata. A diplomata azonban hozzátette, hogy egy ilyen kezdeményezés „álmodozásnak” minősül.
Interjújában Macron azzal is fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a francia-német harckocsi-fejlesztési programot.
Míg Franciaország a „vegyél európait” politikát támogatja, amely az EU-s iparágakat részesítené előnyben a támogatások és a közbeszerzési szerződések terén, a skandináv és balti országok közös állásfoglalásban ellenezték ezt az ötletet, mondván, hogy ez csak felesleges bonyodalmakat okozna, miközben Európa éppen a deregulációra törekszik.
Ugyanakkor Németország Olaszországgal összefogva ellenzi a francia kezdeményezéseket, és helyette a deregulációra összpontosító programot támogat.
Merz és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által támogatott közös vitaanyagban „vészféket” követelnek az új uniós jogszabályokra, amelynek értelmében a fővárosok megakadályozhatnák Brüsszelt abban, hogy nekik nem tetsző törvényeket hozzon.
Ha ezek a nézeteltérések most kerülnek napvilágra, az azért van, mert azok a vezetők, akik eddig elkerülték a belső reformokról szóló nehéz beszélgetéseket, most már nem engedhetik meg maguknak, hogy továbbra is így tegyenek – írja a Politico.
A blokk széttagolt egységes piacának véglegesítésére vagy egy valódi európai elrettentő képesség kiépítésére irányuló reformok már évek, egyes esetekben évtizedek óta napirenden vannak. A vezetők régóta úgy döntöttek, hogy udvariasan figyelmen kívül hagyják őket, mert a reformok végrehajtása veszélyeztetné a nemzeti iparágakat.
Annak ellenére, hogy konszenzus van abban, hogy Európának saját utat kell járnia, több ország nem hajlandó kockáztatni, hogy elidegenítse Washingtont – vagy hogy az EU védelmi politikája miatt cégei ne tudjanak az amerikai piacra értékesíteni. Néhány diplomata szerint a Brüsszel és Washington közötti kapcsolatok a grönlandi válság után könnyen visszatérhetnek a normális kerékvágásba.
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Leginkább abban bíznak, hogy áprilisban leváltják az Orbán-kormányt, de a magyar vétó elvétele is terítéken van, csak félnek, hogy azzal a Fidesz kampányát erősítenék.
Arról is lerántották a leplet, mi lesz majd a balos magyarázat arra az esetre, ha a fals jóslatok nem jönnek be.
Ha jön a Tisza, akkor jön a behódolás az EU-nak és Ukrajnának.
Keddre több, egymással összefüggő ügy is a figyelem középpontjába került az energiapolitikától a nemzetközi pénzügyi döntésekig. Ukrajna kapcsán egyszerre merültek fel brüsszeli kiskapuk, uniós pénzügyi beavatkozások és politikai nyomásgyakorlás Magyarországgal szemben.
Gyorsított eljárásban tárgyalják a 90 milliárdos hitelcsomagot.
A két tagállam attól tart, hogy az intézkedés súlyos károkat okozna az európai hajózási ágazatnak.
Hidvéghi Balázs a választások tétjét ecsetelte.
Jevhen Karasz korábban Zelenszkijtől is kapott kitüntetést.
Még mindig szúrja a szemét Orbán Viktor vétója.
