Az ukrán front menti kórházakban már nem a lövési sebek jelentik a fő problémát, hanem a drónháború minden eddiginél brutálisabb következményei.
Az ukrán front menti szükségkórházak orvosai szerint a háború természete alapjaiban változott meg – számolt be a Welt.
Míg a konfliktus elején főként lőtt sebesüléseket láttak el, ma már döntően dróncsapások okozta, szétroncsolt testek érkeznek hozzájuk.
A Harkiv megyei front közelében működő úgynevezett stabilizációs pontokon az ellátás sokszor csak éjszaka lehetséges, mivel nappal az utánpótlási útvonalakat folyamatosan orosz drónok figyelik. Az orvosok szerint a sérülések mintegy 90 százalékát repeszek okozzák, a klasszikus lövési sebek ritkává váltak.
A drónháború nemcsak fizikai, hanem súlyos pszichés következményekkel is jár.
Ukrán katonai orvosok egyre gyakrabban beszélnek egy új jelenségről, amelyet „drón-fóbia” néven emlegetnek.
Több sebesült pánikrohamot kap a műtőkben vagy a kórtermekben, pusztán egy műszer hangját is drónzúgásnak vélve.
Az orvosok szerint sok katona teljesen kimerülten érkezik, napok óta alvás, megfelelő ellátás és fájdalomcsillapítás nélkül, mert a sebesültek evakuálása gyakran napokig lehetetlen.
A veszteségek mértéke drámai: a Center for Strategic and International Studies friss elemzése szerint
a háború kezdete óta az ukrán és az orosz veszteségek száma megközelíti a kétmillió főt, beleértve a halottakat és a súlyosan sebesülteket is.
A szakértők úgy látják, hogy bár az ukrán erők képesek lassítani az orosz előrenyomulást, megállítani azt nem tudják.
Több katonai elemző szerint a tavaszi hónapokban Ukrajna helyzete tovább romolhat, miközben Moszkva a veszteségek ellenére is kitartóan halad előre.
A helyzetet tovább súlyosítja, hogy az ukrán orvosok egyre több, vegyi támadásra utaló sérüléssel találkoznak. Égési sérülések a légutakban, ismeretlen mérgezési tünetek és tüdőkárosodások utalnak arra, hogy Oroszország a fronton tiltott anyagokat is bevethet.
Európai hírszerzési szolgálatok korábban már jelezték: az orosz hadsereg nemcsak könnygázt, hanem a klórpikrin nevű vegyi harcanyagot is alkalmazhatja.
Mindez egy olyan háború képét rajzolja ki, amelyben a modern technológia és az embertelen hadviselés soha nem látott terhet ró a katonákra és az egészségügyi személyzetre egyaránt.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
Nyitókép: Raul ARBOLEDA / AFP
Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.
Súlyos következményekkel járhat az amerikai katonai beavatkozás .
Közel tízezer milliárd forintnyi bevételt értek el összesítve a tíz leggazdagabb ukrán vállalkozó cégbirodalmai. A legnagyobbat szakító, Rinat Leonyidovics Ahmetov egymaga kis híján többet keresett, mint a toplistán lévő másik 9 milliárdos. Az ukrán oligarchák és nagyvállalataik háború ide, háború oda, remekül teljesítenek.
Az oreg kontinens katonai vezetői szerint a háború lehetősége már nem elméleti kérdés, mégis a nyugati társadalmak többsége nem hajlandó szembenézni ezzel.
Jeffrey Sachs élesen bírálta Zelenszkij politikáját és az európai vezetést, szerinte a kompromisszum elutasítása Ukrajna pusztulásához vezethet.
Mit számít a háború, ha az Instagramból, a TikTokból, meg az Onlyból luxuséletet lehet finanszírozni, és még politikai hátszelet is kap az ember lánya?
Magányban nincs se szerelem, se politika.
A politikus rózsadombi zsúrpubinak nevezte Magyar Pétert, aki „akkor látott életében először cigányt", amikor egy politikai promóvideót forgatott.
A szabadsághoz való hozzájárulásnak nevezte el a sarcot az új holland liberális kormány.
