Vége a ködösítésnek: az ukrán származású újságíró nyíltan hergel Orbán ellen, elvennék a szavazati jogunkat.
Zoya Sheftalovich, a Politico újságírója, aki kedd reggeli cikkében beszámolt az Európai Bizottság öt lépésből álló tervéről, amellyel Ukrajna uniós csatlakozását gyorsítanák fel, Ian Wisharttal, a lap másik újságírójával a Brussels Playbook című podcastben elemezte a brüsszeli tervet.
Az újságírók sorra vették az öt lépést, amelyek közül a harmadik már az Ukrajna uniós csatlakozását blokkoló magyar kormánnyal kezd foglalkozni. Mint tudjuk, Brüsszelben legjobb forgatókönyvként azzal számolnak, hogy Orbán Viktort áprilisban leváltják, B-tervként ott van Donald Trump mint lehetséges közvetítő, végül pedig – ha egyik sem válik be – a 7-es cikk értelmében elvennék Magyarország szavazati jogát, hogy ne vétózhassa meg az ukrán csatlakozást.
A műsor elsődleges célja az volt, hogy elmagyarázza a hallgatóknak, pontosan mit jelentenek ezek a különböző lépések a gyakorlatban, és mi Brüsszel szándéka. Míg Wishart igyekszik semleges hangnemet megütni,
az ukrán származású Sheftalovich nehezen leplezi Orbán Viktor iránti gyűlöletét, amiért a magyar kormányfő saját hazája, és nem Ukrajna érdekeit nézi.
Az újságírónő hangsúlyozza, nem azért kell meggyőzni Orbán Viktort, „mert olyan nagy szükségünk lenne Orbánra”, hanem mert az összes tagállam egyöntetű jóváhagyására van szükség. A megjegyzésnek látszólag semmi más célja nincs, mint a magyar miniszterelnök nemzetközi jelentőségének csökkentése.
Szintén sokatmondó az a kijelentése, amikor azt állítja, hogy
a 7-es cikkely alkalmazására Magyarországgal szemben „nem Ukrajna, hanem a jogállamiság miatt van szükség”.
Ez azért is érdekes, mert előtte hosszan ecseteli, hogy erre csak akkor kerül majd sor, ha Magyarország más módon nem győzhető meg arról, hogy támogassa Ukrajna csatlakozását.
Wishart felvetésére, miszerint a 7-es cikk érvényesítése rendkívül súlyos intézkedés, az újságírónő így reagált:
„Ezért nem is beszél róla senki nyíltan a magyarországi választások előtt”
– mondta, és azzal magyarázta, hogy Orbán ezt felhasználhatná a kampányban, mintha Brüsszelből fenyegetnék, pedig szerinte csupán figyelmeztetésről van szó: ha nem javul a jogállamiság helyzete, cselekedni kell.
Arról, hogy Brüsszelben miért ennyire sürgős Ukrajna csatlakozása, hogy már 2027-re keresztülvinnék, úgy nyilatkozott: Zelenszkijnek népszavazást kell majd tartania a békeszerződésről, és félő, hogy EU-csatlakozás nélkül olyan rosszak lennének a feltételek Ukrajna számára, hogy
azt az emberek nem fogadnák el.
Szerinte ez az új, ötpontos terv egy politikai üzenet, egyfajta megnyugtatás Zelenszkij irányába.
Ezt is ajánljuk a témában
Leginkább abban bíznak, hogy áprilisban leváltják az Orbán-kormányt, de a magyar vétó elvétele is terítéken van, csak félnek, hogy azzal a Fidesz kampányát erősítenék.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
Katonailag az USA már most hatalmas győzelmet aratott, kérdés ezt át tudja-e transzformálni politikai győzelemmé.
„A magyarok pénzének Magyarországon van a helye” – jelentette ki Szijjártó Péter Várpalotán egy lakossági fórumon.
Az ukrán elnök azonban most sem indokolta meg, miért nem indítja újra az olajszállítást.
A műholdfelvételek az ukrajnai vezeték épségéről tanúskodnak.
A Planet Budapest 2026 konferencián debütált az a hazai fejlesztésű ónalapú anódtechnológia, amely az energiatárolók kapacitásának megduplázását ígéri. A gyártás során akár 45 százalékos energiamegtakarítást kínáló eljárás iránt már a tengerentúli autógyártók és a kínai óriások is élénken érdeklődnek.
Trump akkor hoz tényleg újat a Közel-Keletre, ha teljesen új szabályokat vezet be.
Katonailag az USA már most hatalmas győzelmet aratott, kérdés ezt át tudja-e transzformálni politikai győzelemmé.
Irán határozottan állítja, képes rakétacsapásokat mérni Európára.
