Von der Leyen bedobta az atomot: „erősebb, függetlenebb” Európát ígért, és továbbra sem mond le Ukrajna feltétlen támogatásáról

Az Európai Tanács decemberi ülését értékelő parlamenti vitában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke január 22-én átfogó geopolitikai helyzetképet vázolt fel. A beszédre azután került sor, hogy az Európai Parlament többsége elutasította a Patrióták Európáért pártcsalád által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt a Bizottsággal és annak elnökével szemben.

Von der Leyen szerint a világ olyan korszakba lépett, ahol a változás nemcsak „földrengésszerű”, hanem tartós is.

– fogalmazott, hozzátéve: Európának „a világot olyannak kell látnia, amilyen most”.

A Bizottság elnöke ebből azt a következtetést vonta le, hogy Európának fel kell gyorsítania a „függetlenség” felé vezető útját:

– fejtegette, ezek közé sorolva

• az erős gazdaságot,
• a versenyképes ipart,
• az innovációt,
• a társadalmi kohéziót és
• a „valós önvédelmi képességet”.

A beszéd egyik központi eleme a grönlandi helyzet volt. Von der Leyen – aki tegnap kínosan ügyelt rá, hogy ne kelljen találkoznia és személyesen egyeztetnie a kérdésről Donald Trump amerikai elnökkel – leszögezte:

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU és az Egyesült Államok „egyetért az Északi-sarkvidék biztonságának fontosságában”, főként a NATO keretein belül. Az azóta egyébként visszavont amerikai vámfenyegetéseket ezzel összefüggésben „egyszerűen helytelennek” nevezte, figyelmeztetve: egy szövetségesek közötti spirál „ellenfeleinket bátorítaná”.

Von der Leyen bejelentette, hogy a Bizottság külön csomagot készít az arktiszi biztonság erősítésére, amelynek egyik pillére „masszív európai beruházási hullám” lenne Grönlandon, a helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztésére (egyes vélemények szerint az Egyesült Államoknak épp ez volt a célja a provokatív fellépésével – a szerk.). Emellett az európai védelmi kiadások egy részét az „Arktiszra felkészített eszközökre” fordítanák.

Ukrajna ügyében a Bizottság elnöke hangsúlyozta:

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács legutóbb 90 milliárd euró közös forrást hagyott jóvá Kijev támogatására.

– fogalmazott Ursula von der Leyen, szavait pedig egyedül itt követte mérsékelt taps az Európai Néppárt és a mainstream frakciók soraiból.

A gazdasági fejezetben Von der Leyen védelmébe vette a Mercosur-megállapodást, amelyet „történelmi jelentőségűnek” nevezett. Állítása szerint az egyezmény biztosítja az uniós ipar nyersanyag-ellátását, és „óriási előnyöket” hoz az európai vállalatoknak. Az autóipar esetében például az export „20 milliárd euróval, vagyis 200 százalékkal” nőhetne. Hozzátette:

Beszédét azzal zárta:

Szerinte a cél elérhető, „ha közösen cselekszünk”.

***

Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP