Putyinék saját légvédelmi rakétája boríthatta lángba az orosz várost – Ukrajna kétségbeesve védekezik

2026. január 14. 07:45

Mi lesz ebből?

2026. január 14. 07:45
null

A Reuters arról ír, hogy egy éjszakai ukrán dróntámadás két tüzet okozott egy ipari létesítményben, négy ember megsérült és lakóépületeket rongált meg a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu kikötővárosban. A The Kyiv Independent ugyanakkor úgy tudja, hogy ugyan valóban 

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Rossz hírt kapott Zelenszkij: egyetlen nap, és mindent elveszíthet az ukrán elnök

Rossz hírt kapott Zelenszkij: egyetlen nap, és mindent elveszíthet az ukrán elnök
Tovább a cikkhezchevron

dróntámadást indított Ukrajna az orosz kikötőváros ellen, azonban az egyik lakóépületet ért találatot egy orosz légvédelmi rakéta okozta. 

A lap szerint a drónok által eltalált létesítmény egy festékbevonógyár lehet.

Jurij Szljusar, az oroszországi Rosztovi terület kormányzója elmondta, hogy 

négy ember, köztük egy négyéves gyermek sérült meg, amikor a lelőtt drónok törmelékei megrongálták lakásaikat.

 Tájékoztatása szerint minden sérültet kórházba vittek, arról azonban nem adott információt, hogy melyik ipari létesítményt érte a találat, írják.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: X

 

Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
falcatus-2
2026. január 14. 11:42
11.rész A nyilatkozat nemcsak a népek politikai státuszának szabad meghatározásához való jogát tartalmazza, hanem azt is, hogy amennyiben az önrendelkezési jog gyakorlására irányuló törekvésük során ellenállásba ütköznek, az önrendelkezési jog gyakorlása érdekében jogukban álltámogatást kérni és elfogadni. Ezen túlmenően a nyilatkozat tartalmazza minden állam azon kötelezettségét, hogy tartózkodjon minden olyan erőszakos intézkedéstől, amely megfoszt egy népet az önrendelkezés jogától, valamint lefekteti minden állam azon kifejezett kötelességét, hogy támogassa az önrendelkezés megvalósulását. A külső önrendelkezés csak akkor korlátozható, ha egy állam garantálja a belső önrendelkezést, azaz a teljes lakosságot képviseli a belső önrendelkezés megőrzése mellett. A Baráti Kapcsolatok Nyilatkozata alapján joga volt a Krímnek elszakadni, segítséget kérni Oroszországtól, sőt Oroszországnak pedig kötelessége volt segítséget nyújtani. Van még kérdés Ildikó?
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2026. január 14. 11:40
10. rész Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1970. október 24-i 2625 (XXV) határozata – „Baráti Kapcsolatok Nyilatkozata” Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mellett az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1970. október 24-i alapelvekről szóló nyilatkozata, a Baráti Kapcsolatok Nyilatkozata, amelyet konszenzussal – azaz ellenszavazat nélkül – fogadtak el, kétségtelenül az ENSZ Közgyűlés legfontosabb nyilatkozata. Bár hivatalosan jogilag nem kötelező érvényű, de a nyilatkozat – amint az a záró megjegyzésekből kiderül – tartalmazza az alkalmazandó nemzetközi szokásjog reprodukcióját. Ez a nyilatkozat kifejezetten elismeri az elszakadás jogát, akár egy különálló, szuverén állam létrehozása, akár egy másik állammal való szabad társulás vagy egy másik államba való beolvadás révén.
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2026. január 14. 11:39
9.rész A Krím számára ez azt jelenti, hogy Hruscsov 1954-es, az önrendelkezési jogot kétségtelenül megsértő Ukrajnának szánt adománya az ENSZ Emberi Jogi Egyezségokmányának fent említett 1. cikkének hatályba lépésével érvényét vesztette, és az Ukrajnához való tartozása emiatt sem tartható fenn. Putyinnak tehát igaza volt, amikor az igazságszolgáltatás helyreállítására hivatkozott. Csak az egyértelműség kedvéért: A nemzetközi jogban az alapvető emberi jogok megsértésén kívül csak három olyan jogszabály van, amely kötelező érvényű jog: a népek önrendelkezési joga, az erőszak tilalma és a népirtás tilalma. A területi integritás vagy az állami szuverenitás megsértése nem tartozik ezek közé.
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2026. január 14. 11:38
8.rész A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 53. cikke (WVK) szerint a kötelező jogszabállyal szembemenő szerződések érvénytelennek minősülnek. Egy kötelező jogszabály jelentőségét a nemzetközi jogban az is bizonyítja, hogy akár visszamenőleg is hatályos lehet. (ius cogens superveniens).A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 64. cikke szerint bármely szerződés érvénytelen és hatályát veszti, ha utólag lép hatályba egy kötelező nemzetközi jogszabály.Ennek értelmében az ilyen szerződés a felek akaratától függetlenül hatályát veszti. A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 71. cikke szerint a szerződés megszűnése azzal a következménnyel jár, hogy a felek mentesülnek a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól, és a szerződés által létrehozott jogi helyzet csak akkor tartható fenn, ha az nem ellentétes a kötelező jogszabállyal.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!