A románok 70 százaléka nem bízik a bíróságokban és az ügyészségben.
Romániában a lakosság 70 százaléka kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik az igazságszolgáltatásban, ugyanakkor 92 százalékuk fontosnak tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét – derül ki az INSCOP Research kedden ismertetett felméréséből. A felmérés szerint Románia lakosságának csupán 25,5 százaléka bízik nagyon vagy elégséges mértékben a román igazságszolgáltatásban.
Ezzel szemben 70,5 százalékuk kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik meg benne.
A társadalomkutatók szerint a támogatók a konzervatívabb, nacionalista hangvételű pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói közül kerülnek ki, 18 és 44 év közöttiek, vagy csupán az elemi oktatásban részesültek. A progresszív Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) támogatói, a 60 év fölöttiek és a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők ezzel szemben sokkal szkeptikusabbak – írják
A felmérés résztvevői hasonló arányban oszlanak meg az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is:
23,7 százalék véli azt, hogy a román igazságügyi rendszer mentes a politikai befolyásolástól, míg 67,4 százalékuk ennek az ellenkezőjét hiszi.
Az igazságszolgáltatás függetlenségét hirdetők a PSD és AUR szavazói közül kerülnek ki, míg az azt megkérdőjelezők főként az USR támogatói. A megkérdezettek 92,3 százaléka nagyon fontosnak vagy eléggé fontosnak tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán a 16,6 százaléka vallotta azt, hogy a romániai ügyészek és bírák a törvényt mindenkire egyformán alkalmazzák, 30 százalékuk meglehetősen kis mértékben, 50 százalékuk pedig nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem hiszi ezt.
Az egyforma elbírálást megkérdőjelezők aránya 80 százalékra nőtt a 2025 áprilisában mért 68,5 százalékhoz képest.
Remus Ştefureac, az INSCOP Research igazgatója úgy kommentálta az eredményeket, hogy a felmérés szerint mély szakadék tátong a független igazságszolgáltatás eszméje és a polgárok konkrét tapasztalatai között, és épp a legiskolázottabb rétegek a legkritikusabbak.
Az INSCOP Research felmérése 1100 fős, országosan reprezentatív mintán készült január 12-15. között, a hibahatár 3 százalékos. Romániában decemberben éles közéleti vita bontakozott ki az igazságszolgáltatás funkcionális függetlenségéről, miután a Recorder oknyomozó portál A foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjében arra jutott, hogy az igazságszolgáltatási rendszer csúcsvezetői adminisztratív módszerekkel akadályozzák a korrupt politikusok és befolyásos üzletemberek büntetőjogi felelősségre vonását. Ennek nyomán több nagyvárosban tüntetéseket is tartottak.
(MTI)
Nyitókép forrása: Daniel MIHAILESCU / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Egy oknyomozó film feltépte a sebeket: bírók, ügyészek, politikusok és titkosszolgálati árnyak kerültek reflektorfénybe, miközben Romániában egyre többen érzik úgy, hogy az igazságszolgáltatás nem az igazságot szolgálja.
***
Annak is utánajártunk, mire lehet következtetni a Fidesz kongresszusán elhangzottakból.
Négy év háború után a NATO látványos irányváltásra készül: így próbálja Bukarest kivívni Washington és az Észak-atlanti szövetség figyelmét.
Kapitány úr szerint az EU-s pénzek hazahozatala nem korrupciós/jogállami, hanem politikai kérdés. Ebben is igaza van, de ezzel Magyar Péter néppárti főnökeinek hazugságait zúzza porrá.
Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.
Ellátási válság alakulhat ki.
Folytatódik a 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
Emmanuel Macron még saját beszéde alatt sem vette le elsötétített napszemüvegét a davosi Világgazdasági Fórumon.
Nem éppen ideálisak a munkafeltételek az ukrán törvényhozás épületében.
A lényeg, hogy minél hamarabb minél több pénzt és fegyvert küldhessenek Ukrajnába.
