Közelebb vagyunk a világvégéhez, mint valaha: előrébb állították a „Végítélet Óráját"
2026. január 27. 22:05
Nukleáris fenyegetés, klímaváltozás és geopolitikai feszültségek – a tudósok azonnali cselekvést követelnek.
2026. január 27. 22:05
4 p
0
0
3
Mentés
Idén januárban az Atomtudósok Tudományos és Biztonsági Tanácsa egyetlen lépésben 4 másodperccel állította előrébb a Végítélet Óráját, így az most már csupán 85 másodpercre van a világvégét jelképező „éjféltől” – írja a Washington Post. Tavaly az óra előreállítása mindössze 1 másodpercre rúgott, míg tavalyelőtt nem történt változás. Érdekesség, hogy 2023-ban, az Ukrajna elleni orosz támadást követő első „óraállításnál” egyszerre 10 másodpercet léptették előre, 100-ról 90-re.
„A Végítélet Órája üzenete nem is lehetne egyértelműbb: a globális katasztrófa veszélyei nőnek, az együttműködés gyengül, miközben az idő fogy. A változás nemcsak szükséges, de lehetséges is, ám a világ közösségének gyors cselekvést kell követelnie vezetőitől” – olvasható a döntésről kiadott közleményben.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Szégyenpadra került Von der Leyen: ennél súlyosabb kritikát nem is kaphatott volna az Európai Bizottság elnöke
A tudósok szerint a nukleáris fenyegetés mellett az éghajlatváltozás és a forradalmi technológiák, például a mesterséges intelligencia, mellett egy új aggasztó jelenség is megjelent: a „nacionalista autokráciák” térnyerése világszerte. A tanács tagjai hangsúlyozzák, hogy „legnagyobb kihívásainkhoz nemzetközi bizalomra és együttműködésre van szükség”.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
Az óra állását az Atomtudósok Tanácsa minden év elején határozza meg, a döntés előtt pedig konzultál a támogató testületével, amelyben nyolc Nobel-díjas is helyet kap. A tanácsot azok a Manhattan-projekt veteránjai alapították, akik az első atombombák megalkotásában is részt vettek. A Végítélet Órája kezdetben a nukleáris fegyverek által jelentett kockázatokra fókuszált: 1947-es debütálásakor a mutató hét perccel éjfél előtt állt, míg a világvégétől legtávolabb, 1991-ben, a hidegháború lezárultával, 17 percre voltunk az éjféltől.
Az óramutató visszafordulhat
Az óra kritikusai megkérdőjelezték a metaforikus időmérő fel- és letekerésének hasznosságát. Egy 2015-ös esszéjében az Oxfordi Egyetem kutatója azt írta, hogy a munka inkább a működtetők „erős sürgősségérzetét” tükrözi, mintsem a „tényleges kockázat” mérőszáma.
Bell azt mondta, hogy
a világvége órájának célja nem a jövő előrejelzése, hanem az, hogy ébresztőként szolgáljon a most hatalmon lévők számára.
„Fontos megjegyezni, hogy az óra nem jósolja meg a jövőt” – mondta. „Megvilágítja a jelenlegi valóságunkat. Az óra már korábban is visszafordult, és most is megteheti.”
Az állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy a kutatóhálózat szabad, politikai és gazdasági befolyástól mentes működése elengedhetetlen a magyar tudományos teljesítmény és innovációs eredmények fenntartásához.