Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt. „Kyotót látni annyi, mint Japánt érteni” – Hungarikumokkal a világ körül 9/2.
Kurucz Dániel és Hainrikffy Sára, a Hungarikumokkal a világ körül c. műsor stábjának írása
Ezt is ajánljuk a témában
Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt.
A második részben a Kiotóba látogattunk, hogy testközelből ismerjük meg a tradicionális japán kultúrát, a régi Japán fővároson keresztül.
Az Oszakától 43 kilométerre fekvő Kiotó egykor több mint ezeréven keresztül volt Japán fővárosa, ennek megfelelően az egyfőre jutó mondásokban is a képzeletbeli japán dobogó csúcsán áll. A címben szereplő patetikusan túlzó mondás után lássuk a legelterjedtebbet:
„Kyō de manabi, Ōsaka de kasegu.” Vagyis: „Kyotóban tanulj, Oszakában keress pénzt.”
Igaz manapság a közigazgatás helyett inkább a kultúráé a főszerep Oszakában. Abból olyannyira nincs hiány, hogy itt található Japán legismertebb sintó szentélye a Fusimi Inari-nagyszentély. A sintó ősi japán vallás, mely a Krisztus előtti első évezredben alakult ki. Leghíresebb része talán a több ezer torii kapuból álló sétaútvonal, mely felvezet egészen az Inari-hegy legtetejére.
Spojler veszély, a torii kapuk, hiába hasonlítanak a székely-kapukhoz, nincs közük egymáshoz.
A vörösre festett kapukat beteljesült vagy beteljesülni vágyott kívánságokért adományozott összegekből állítják, mely szokás az Edo-korig nyúlik vissza. A szentély Inarinak épült, aki többek között a rizs és a mezőgazdaság kamija, vagyis ezeknek spirituális megtestesülése, a sintó vallásban ugyanis nincsenek istenek. Inari hírnökei a rókák, így az Inari-szentélyek elengedhetetlen részei a kőből faragott rókaszobrok.
Egy rókaszobor-pár ül például a Fusimi Inari-szentély imacsarnokának bejárata előtt, melyről az egyik első magyar Japán-utazó, Bozóky Dezső igen híres fotográfiáját készítette. Az egykori hajóorvos történetét Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora részletesen meséli el a második epizódban. Köszönet érte.
Kinézetre Kiotó sokkal tradicionálisabb, mint Oszaka, szinte csak régi típusú házak és épületek vannak.
Ez persze annak is köszönhető, hogy a II. világháború relatíve megkímélte – sőt a helyiek úgy tartják, hogy az amerikaiak Nagaszaki és Hirosima után ide, Kiotóra szánták a harmadik atombombát 1945. augusztus 19. magasságában.
Ám addigra Japán kapitulált (augusztus 15-én), így szerencsére a város megmenekült. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az USA valószínűleg Kitakjúsú városát bombázta volna, bár Kiótó valóban szerepelt a „halál-listán”, de Henry L. Stimson, az USA hadügyminisztere személyesen húzta ki onnan.
Ha valaki immerzívebb élményre vágyik, beöltözhet tradicionális ruhába és úgy járhatja végig a város utcáit – mondjuk ezt épp Miskolcon is meg lehet tenni, kisebb távolság, cserébe furcsábban néznek ránk, Kiotóban ez a mindennapok része.
Aki pedig kelet és nyugat furcsa fúzióját szeretné megtapasztalni, annak ajánljuk a kiotói Starbucks-ot (csak vicc!), mely a város képébe simulva, szinte észrevétlenül lapul meg a környező épületek között.
A híres Arashimaya bambuszerdő viszont úgy hat, mint a nyugati világ tökéletes Instagram-posztjaihoz kitalált hibátlan háttér, hiszen nem sokkal több az erdő, mint amit az ismert képeken már oly sokszor láttunk, ráadásul távol van minden más látnivalótól. Helyette ajánljuk a Kodaiji buddhista templomot és meseszép kertjét, melyet önmagában is érdemes megnézni, de a mellette található kis bambuszliget nagyon hasonló élményt nyújt, mint Arashimaya.
Az utolsó évadunk egyik fénypontja a tizenhat éves Kijokóval, egy maikóval készített interjúnk volt. A maikók tanuló gésák vagy – ahogy a kiotói gésákat hívják – geikók. A gésák tradicionális, elzárt világába nemigen léphetnek be idegenek, ezért is volt különleges, hogy engedélyt kaptunk egy interjú készítésére, melyet természetesen hosszas egyeztetések előztek meg.
Nem csak az életüket élik meghatározott szabályok alapján, nekünk is szigorú irányelveket kellett követnünk a forgatás során. Például előre el kellett küldeni a kérdéseket, Kijokó csak bizonyos témákról beszélhetett és meg volt határozva azon belül is, hogy mit mondhat és mit nem: az interjún jelen lévő tanára néha közbe is szólt, hogy erről vagy arról a dologról Kijokó nem beszélhet.
Ha még emlékeztek a 3. évadunkban, Türkmenisztánban hasonló interjúkat készíthettünk.
A forgatásról sem posztolhattunk „behind the scenes” képeket a közösségi médiában, sőt, még a forgatáson nem jelenlévő barátainknak, ismerőseink sem küldhettük el őket. A titokzatosság megőrzése mindenek felett áll!
Miért szeretne valaki a 21. században gésa lenni? Miért festik a gésák és meikók fehérre az arcukat? Mi a különbség a gésák és meikók öltözéke, sminkje, haja között? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekre keresük a választ, és meg is kaptuk őket. Sok nem túl pozitív sztereotípia van a gésák élete körül, de reméljük, párat sikerült megdöntenünk.
Találkozzunk január 10-én szombaton 10:20-kor a TV2 csatornáján!
Hungarikumokkal a világ körül 9. évad
2. rész: 2026. január 10. 10:20 TV2
Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet.
Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra. Kövessetek minket Facebookon, Instagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!
Nyitókép forrása: Hungarikumokkal a világ körül
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A csatorna sajtóosztálya még titkolózik, az egyik felmerült ikonikus tévés pedig sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Blikk értesülését.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
A műsorvezető egy „állandó hajóskapitányhoz” hasonlította saját magát.
Erre figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője. Világszerte eltérő módszerekkel próbálják átvészelni a helyzetet.
A leendő miniszterelnök újabb összeesküvés-elmélettel állt elő.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
