Csak semmi pánik: Ukrajna összeomlásáról dönt az EU csütörtökön

Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.

Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.

Az Európai Unió vezetői csütörtökön Brüsszelben gyűlnek össze, hogy megvitassák azt a rendkívül bonyolult tervet, amely szerint az Ukrajna előtt álló költségvetési hiány pótlására felhasználnák a befagyasztott orosz állami vagyont. A „kártérítési hitel” néven ismert javaslat a brüsszeli Euroclear-nél tartott milliárd eurókat mozgósítaná, és az ukránok költségvetésébe irányítaná.
A tervt azonban aktívan blokkolja a belga miniszterelnök, akiről portrét írt az Euractiv.

A lap szerint sok szempontból De Wever illeszkedik a kortárs jobboldali populista sablonba. Tiltakozik a bevándorlás, a szociális kiadások és a „woke” ellen és ismertségét pedig a televízió segítette elő.
Az 54 éves politikus egy művelt, többnyelvű értelmiségi, jól beszél, elegánsan öltözik és rendkívül fegyelmezett –, aki beszédeit filmidézetekkel és a Római Birodalomra való utalásokkal tarkítja, gyakran száraz humorral.
Bart De Wever örökbefogadott macskájának Maximusnak 140 ezer követője van Instagramon:
A cikk szerint,ami leginkább zavarba ejtő, hogy hiába ő Belgium vezetője továbbra is elkötelezett flamand nacionalista, aki a holland nyelvű északi rész függetlenségéért küzd.
Az év elején azt mondta, hogy Flandria 16. századi elszakadása a mai Hollandiától „a legnagyobb katasztrófa, ami valaha ért minket”. A Benelux-országok sokkal mélyebb integrációját szorgalmazza, amit ő „szoros unióként” emleget.
Más szavakkal, De Wever egy olyan államot irányít, amely szerinte nem is létezhetne, és inkább továbbra is Antwerpen polgármestere lenne.
„Úgy gondolom, ő az első miniszterelnök, aki nem akart miniszterelnök lenni” – mondta Kris Van Dijck, a De Wever Új Flamand Szövetségének (N-VA) európai parlamenti képviselője, aki több mint két évtizede ismeri őt.
A közvélemény-kutatások szerint a belgák éppen ezért még jobban kedvelik őt. Ritkán tölti az éjszakát brüsszeli hivatalos rezidenciáján, inkább hazautazik antwerpeni nagy házába, ahol tizenkét évig polgármester volt, és ahol feleségével és négy gyermekükkel él.
De Wever jogot tanult, majd történelem szakra ment át. Csatlakozott a Volksunie-hoz, egy mára már megszűnt flamand nacionalista párthoz, amelynek jobboldali szárnya 2001-ben kivált, és megalapította az N-VA-t. De Wever 2004-ben lett a párt vezetője, ezt a posztot töltötte be, amíg idén februárban miniszterelnök nem lett.
Bár könyvei és politikai cikkei növelték ismertségét, a televízió tette őt közismertté. A 2008–2009-es szezonban való szereplése a flamand vetélkedőműsorban, a De Slimste Mens ter Wereld-ben („A világ legokosabb embere”) országos hírnevet hozott neki.
„Úgy gondolom, a belgák őt tartják a legokosabb embernek”
– mondta Jeroen Struys, a brüsszeli napilap, a De Standaard politikai újságírója. „Így vált rendkívül népszerűvé, mert mindenki nézte azt a műsort.”
Bár De Wever régóta vezeti a népszerűségi listákat Flandriában, a francia ajkú Vallóniában évekig mély gyanakvással tekintettek rá. Bár egyesek attól tartottak, hogy szélsőségesekkel fog szövetségre lépni, De Wever – aki többször is elhatárolódott a radikalizmustól – ehelyett egy ötpárti koalíciót állított össze, amelybe francia nyelvű centristák is beletartoznak. Ugyanez volt a helyzet szeretett Antwerpenben is, a városban, amelyet 12 évig vezetett polgármesterként, mielőtt miniszterelnök lett, és ahol a szélsőjobboldallal, hanem a szocialistákkal kötött koalíciós megállapodást.
Az elemzők megjegyzik, hogy a pragmatizmus mindig is központi szerepet játszott De Wever megközelítésében.
„De Wevernek vannak néhány alapvető elemei, amelyek nagyon fontosak számára” – mondta De Smet, hozzátéve, hogy ezek közé tartozik a kulturális identitás, a liberális gazdaságpolitika és a konföderatív Belgium. „De a többi tekintetében nagyon pragmatikus.”
Ennek a pragmatizmusnak vannak határai. De Wever heves ellenzője a kártérítési kölcsönnek – amely 185 milliárd eurót mozgósítana az Euroclear-nél befagyasztott orosz eszközökből.
Álláspontját nemcsak a koalíciós partnerek, hanem a hagyományos ellenfelei, köztük a marxista Munkáspárt is támogatja. A Le Soir legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a belgák több mint kétharmada egyetért vele.
Ironikus módon De Wever régóta tartó vonakodása a miniszterelnöki poszt betöltésétől megerősítette hitelességét. „Ez szabaddá teszi” – mondta Struys. „Senki sem gondolja, hogy ezt a saját karrierje érdekében tenné.”
Nyitókép: Ben STANSALL / POOL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában

Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
