Csak semmi pánik: Ukrajna összeomlásáról dönt az EU csütörtökön

Mielőtt az európai vezetők hazatérhetnének tágas otthonaikba karácsonyfát díszíteni, minden évben túl kell élniük a decemberi EU-csúcsot valahol Advent harmadik és negyedik vasárnapja között – s idén ez a kissé terhes kötelesség különösen nagy súllyal nehezedik rájuk. Kell ugyanis hozniuk valamilyen döntést azzal kapcsolatban, hogy mit kezdenek az Ukrajna nevű, Európára nehezedő kolonccal: az előrejelzések szerint a háborús vesztes ország áprilisra kifogy a pénzből, Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig már december elején bejelentette, hogy 

A csütörtökön kezdődő, és terv szerint legkésőbb pénteken befejeződő csúcson a méretes ukrán költségvetési lyuk betömködésén kívül szó esik még a tervek szerint a Közel-Keletről, a következő uniós költségvetésről, az EU bővítéséről, migrációról, valamint „geoökonómiáról és versenyképességről”, azaz arról, hogy hogyan tudna az Európai Unió egy kicsit jobban mozogni a világban annak érdekében, hogy ne a világgazdaság legkevésbé növekedő és legkevésbé versenyképes blokkja legyünk. (Ez az utolsó programpont, erre fog a legkevesebb idő jutni, mert a vezetők várhatóan igen nehezen jutnak majd át egyáltalán az első napirenden.)

Lesz-e orosz pénzből ukrán pénz?

Az európai vezetőknek a témák közül azért Ukrajna okozza majd a legnagyobb fejfájást, mert küszöbön áll azon kor vége, amikor az európai vezetők el tudták rejteni választóik elől, hogy az ukrajnai háborút valójában velük fizettetik meg. Eddig Ukrajnát közös uniós hitelfelvételekkel finanszírozták, melyek törlesztését még nem kellett megkezdeni, azaz nem látszottak a tagállami költségvetésekben. A mostani ötlet – hogy az Európában befagyasztott orosz vagyon kamataira vennének fel közösen hitelt – az utolsó az eszköztárban.

Ez utóbbi azonban politikai öngyilkosság, hiszen ebben a pillanatban az európai választók azonnal rádöbbennek, hogy a szó legszorosabb értelmében ők fizetik az ukrajnai háború árát abból a pénzből, amiből nyugdíj, adócsökkentés, oktatás, egészségügy vagy iparfejlesztés is lehetne.

A Bizottság által javasolt megoldás kehéje, hogy eddig még senki sem tudott vízhatlan érveket felhozni amellett, hogy jogilag rendben volna. Európa – és általában a demokráciák – egyik komoly előnye a más típusú rendszerekkel szemben, hogy nálunk a különböző nemzetközi bírósági ítéleteket végrehajtják. Azért vannak egy demokráciában nagyobb biztonságban vagyontárgyak és befektetések, mert egy demokratikus állam nem tud csak úgy elkobozni vagyont – minden döntése nemzetközi bíróságon támadható, melynek joghatóságát elismeri, döntéseit végrehajtja.

(ez több, mint Magyarország egész éves költségvetése), kártalanítani kell őket, és értelemszerűen azonnal bedől a bármilyen módon erre a vagyonra építő hitelkonstrukció, magával rántva az ebből élő Ukrajnát.

Ráadásul az ebből származó rizikó meglehetősen koncentráltan Belgiumot terheli, hiszen náluk, az Euroclear bankban van a befagyasztott orosz vagyon. Ha a jogi konstrukció bukik, akkor a nap végén az Euroclearnek, a bank bedőlése esetén pedig Belgiumnak magának kell a bődületes összegért helyt állnia. Nem véletlen, hogy a belgák és Bart De Wever, az ország jobboldali miniszterelnöke nem repesnek az ötletért, s az EU melletti állandó képviselők hétfői értekezletén elutasította az Európai Bizottság és a tervet a leginkább támogató tagállamok javaslatát a kockázatok megosztására. Itt tartunk most, ezt a gordiuszi csomót kell átvágniuk a tagállamoknak. A nagykövetek még próbálkoznak szerda reggel jó pár órán át, de ha nekik nem sikerül, csütörtökön következnek az állam- és kormányfők.

ugyanakkor valószínűleg találnak valami jogi megoldást arra, hogy vétózni ne tudjunk. Azt, hogy hathavonta bármely tagállam megvétózhassa a szankciók meghosszabbításával egyetemben az orosz vagyon befagyasztásának meghosszabbítását, egy kérdéses jogi eszközzel máris ellehetetlenítette a Bizottság és a tagállamok minősített többsége, s határozatlan időre befagyasztották az orosz vagyont.

Futottak még?

Az orosz vagyon Ukrajnába csempészésén kívüli többi napirendi pont szinte már jutalomjátéknak tűnik, ám nem az: Magyarország számára különösen a következő hétéves költségvetésről szóló vita fontos, hiszen Orbán Viktor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az aktuális hétéves költségvetés kapcsán kibontakozott jogállamisági vita miatt olyan hétéves költségvetést nem szavaz meg, amelyben jogállamisági mechanizmus található –

A legélesebb politikai harc ugyanakkor nem most várható, hiszen a tagállamoknak még van egy évük véglegesíteni a következő hétéves költségvetést. Akik viszont már most a végső harcra készülnek, azok a gazdák, akik a Közös Agrárpolitika (KAP), ezáltal a nekik járó támogatások tervezett megkurtítása ellen küzdenek, és csütörtökön tüntetni jönnek Brüsszelbe – valami oknál fogva egyébként a hírek szerint Bóna Szabolcs, a Tisza Párt csornai jelöltje, agrárnagyvállalkozó is eljön majd tüntetni saját pártjának tervei ellen.

A KAP ugyanakkor nem a gazdák egyetlen baja. A nemrég nyélbe ütött és a Bizottság tervei szerint év végéig ratifikálandó EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás az uniós tagállamok és a dél-amerikai közös piac tagállamai között ugyanis leegyszerűsítve az európai mezőgazdasági piacot nyitná meg a dél-amerikai termékek előtt cserébe azért, hogy az európai iparcikkek előtt megnyíljon Dél-Amerika.

„Bővítés” címszó alatt pedig minden valószínűség szerint Montenegró küszöbön álló EU-csatlakozásáról, hiszen az ország száguld előre a tagság útján, nemrég újabb kormányközi konferenciát tartottak, és lezártak öt tárgyalási fejezetet. Míg Ukrajna esetében folyamatosan arról kell beszélniük a tagállami állam- és kormányfőknek, hogy miként lehet átrugdosni az országot a minimumfeltételek minimumán, Montenegrónál a helyzet más – itt valószínűleg inkább már arról kell beszélniük, hogy mit lépnek, ha a kis balkáni ország politikai értelemben holnap teljesen kitárgyalt csatlakozási szerződéssel kopogtat az EU ajtaján.

A Mandiner az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójáról élőben tudósít. Kövessék híreink mellett a miniszterelnököt Brüsszelbe kísérő Hoppál Hunor és Móna Márk, valamint az Európai Bizottság sajtóútján részt vevő Kohán Mátyás Facebook-oldalait is!

Nyitókép: Armend NIMANI / AFP