Újabb szög Ukrajna koporsójába: már visszavonulni is késő, miközben az oroszok ölébe hull egyik legféltettebb kincsük – szakértő a Mandinernek!

Bár maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte a minap, hogy borzasztóan nehéz Ukrajna helyzete a donyecki Pokrovszkban, és oroszok is beszivárogtak a településre, október legvégén még tagadta, hogy a város – több mint egy évnyi harc után – az oroszok kezébe került volna, vagy hogy ebbe az irányba haladnának az események. 

A tények azonban mást mutatnak: már az Euromaidan nevű ukrán lap is elismerte, hogy 

• három ukrán dandárt teljesen körbevettek a város körüli övezetben,
• alig tíz kilométeresre szűkült a katlan szája,
• és már az ukrán portál is arról ír, valószínűleg már túl későn van a szervezett visszavonuláshoz.

Ezzel párhuzamosan egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az ukránok csodafegyvereként sokak által emlegetett drónok terén az oroszok felzárkóztak, a városi környezet és az őszi időjárás pedig eleve nem kedvez ennek a fegyvernemnek.

Ukrajna életfontosságú nyersanyagot veszít

Pedig Pokrovszk nem csupán az utolsó védelmi gyűrű egyik fontos eleme Kramatorszk és Szlovjanszk alatt, amely ukrán részről védi a területet, másrészt iparilag is kulcsfontosságú részről beszélhetünk. Mint lapunknak Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője rámutat: noha egy agglomerációs zónáról beszélünk, amely a környékbeli Rogyinszke és Mirnohrád településekkel együtt mintegy 140 ezer lakosnak nyújtott otthont a békeidőben, valódi jelentősége a bányái miatt vannak. Bár január óta a kitermelés szünetel, mindaddig évi 3,5 millió tonna koszolható szenet bányásztak ki innen, amelynek kiesése a felére vetheti vissza az ukrán acéltermelést. 

(Aki szeretné ezt térképen is megnézni, ide kattintva nyílik egy elég jó, ha pedig ide kattint, böngészhet is egy viszonylag friss jelentés térképei között).

A terület emellett stratégiai logisztikai csomópont, akkor is, ha közben rengeteg épület elpusztult az ostrom során, és a lakosságból ezrek maradtak csak helyben – idősebbek vagy éppen oroszszimpatizánsok. Ettől még tároló és elosztó-csomópontként tökéletesen üzemel, mutat rá a szakértő.

Ez ugyanis a kelet-ukrajnai hadszíntér egyik legfontosabb logisztikai központja, eleve vasúti elosztó csomópont hatalmas tárolókapacitásokkal, másrészt az itt áthaladó H-32 főút a legfontosabb kelet–nyugati közlekedési tengely, amelyen az ukrán hadsereg utánpótlást, üzemanyagot és harceszközöket szállít Donyeck irányába, de két észak-déli irányú út is it fut át, amin a manőverező csapatok mozognak. Vagyis a térség eleste az ukrán logisztikára hatalmas csapást jelentene, egyúttal megkönnyítené az oroszok mozgását és utánpótlását.

Öngyilkos küldetés

„Ha összeszedi utolsó tartalékait, érdéses, van-e elég ereje egy sikeres támadáshoz. Kizárni nem lehet, az ukránoknak vannak még jó alakulataik, de én azért szkeptikus vagyok” – fogalmaz Demkó, arról nem beszélve, hogy az oroszok felkészülten várják a támadást, nem olyan lesz, mint a kurszki ukrán betörés volt, ahol ez nem volt igaz az oroszokra. Vagy az ukránokra a front túloldalán, ahol a Dobropillya térségben történt orosz betörést sikerült felszámolni.

Haditechnikai szempontból is izgalmas volt a tapasztalat, hogy a városi harcokban láthatóan nem teljesítettek olyan jól az ukránok a drónhadviselés terén, mint azt az ilyen téren elfogult sajtó diadaljelentései után a közvélemény várhatta.

„Nem csak az ukránok, hanem az oroszok is előrehaladást értek el ezen a téren, kiegyenlítették az ukránok fölényét, egyes pontokon át is vették a vezetést” – mondja Demkó, kiemelve: városi terepen, ahol sok a fedezék, és ősz végén, amikor a ködös, viharos időjárás is nehezíti a helyzetet, a drónok kevésbé hatékonyak, a hangsúly áthelyeződik a gyalogságra, vagyis az élőerőre, amiben az ukránok egyre inkább hátrányban vannak – feltehetőleg a katlanban is inkább ezer, semmint ötezer ukrán lapul, ahogy az oroszok festik le, de ők se százezren támadnak, mint ahogy azt Zelenszkijék szeretik mondani.

 „Vagyis az ősz és a rossz idő nem feltétlenül rossz most az oroszoknak” – mondja a városi hadviselésre célozva; szemben a nyílt tereppel, ahol akár a felázott föld nem kedvez például a harckocsik, vagy bármilyen gépesített egység mozgatásának sem – mint a szakértő megjegyzi, éppen az segítette Kijevet az offenzíva első hónapjaiban, hogy az oroszok a rossz úthálózat miatt lassan tudtak mozogni – 

Ugyanakkor látszik, hogy az ukránok a fegyverekből is kifogyóban vannak, ahogy az ellátás az ebbe az irányba elkötelezett államok részéről akadozik, elsősorban a készletek kimerülése miatt, a körülmények között jól használható, megmaradt európai szovjet haditechnika zöme például harckocsikból vagy vontatott lövegekből Magyarország és Románia kezében maradt, de ez a két állam nem fogja ezeket átadni Ukrajnának.

Ukrán katonák térnek haza a pokrovszki frontvonalról február egy éjszakáján. Forrás: Genya SAVILOV / AFP