Megjött az új ukrán csodafegyver, a „Flamingó” – ezt kell tudni róla

A 3000 kilométeres hatótávolságú eszköz tömegesen indítva állítólag 24 óra alatt megroppanthatja az orosz ipart.

Volodimir Zelenszkij újabb meghökkentő lépésre szánta el magát. Miközben az ország még mindig nyugati fegyverekre szorul, Ukrajna most saját arzenálját is piacra dobná. Az elnök bejelentette, hogy hamarosan megkezdik a fegyverexportot Európába, Berlinben és Koppenhágában irodákat is nyitnának.

Ukrajna a háború közepette is új bevételi forrásokat keres: Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy országa még az év vége előtt megkezdi saját fegyvereinek exportját, és ennek érdekében fegyverexporti irodákat nyit Berlinben és Koppenhágában. A bejelentést az Euractiv szerint maga Zelenszkij tette, hozzátéve, hogy az eladásokból származó pénzt „azokra a tételekre fordítják, amelyekre nincs pénz”.

A terv értelmében Ukrajna
értékesítene külföldön, hogy finanszírozza a háborúban kiürült kasszát. Az ukrán elnök szerint a cél az, hogy az ország védelmi ipara ne csak a frontra termeljen, hanem piaci alapon is működjön, ezzel erősítve a gazdaságot és a hadiipari kapacitásokat.
Zelenszkij már október végén utasította a védelmi minisztériumot a „kontrollált export” előkészítésére
– erről a The Kyiv Independent számolt be. Az elnök bejegyzésében úgy fogalmazott:
A fegyverexport programját a jövő hónapban kell elindítani.
A tervek szerint a program novemberben startolna, és Ukrajna az exportból befolyó összeget elsősorban elfogódrónok és mélyen támadó eszközök gyártására fordítaná.
A kijevi kormány szerint a program első lépéseként Berlinben és Koppenhágában nyitnának képviseleteket, amelyek a hadiipari együttműködést és a fegyverexportot is elősegítenék. Ezek az irodák kapcsolatot teremtenének az európai hadiiparral, és lehetőséget nyújtanának közös gyártási projektek elindítására.
Németország már aláírt egy memorandumot a katonai kutatás-fejlesztési együttműködés bővítéséről, míg Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen „jó lehetőségnek” nevezte a közös munkát, különösen a dán hadiipar számára.
Dánia már korábban is szorosabb kapcsolatot alakított ki az ukrán fegyvergyártókkal: a Fire Point nevű dán vállalat például Ukrajna új, Flamingo nevű nagy hatótávolságú rakétájához gyárt hajtóanyagot. A kijevi vezetés abban bízik, hogy a közös gyártás és az export egyaránt fellendíti a gazdaságot, és újabb pénzforrásokat biztosít a háború finanszírozásához.
Ezt is ajánljuk a témában

A 3000 kilométeres hatótávolságú eszköz tömegesen indítva állítólag 24 óra alatt megroppanthatja az orosz ipart.

Ukrajna hadiipara a háború kezdete óta látványosan megerősödött. Több száz dróngyártó vállalat működik az országban, és ezek közül sok már exportképes technológiát fejlesztett ki. Zelenszkij szerint a gyártókapacitás immár meghaladja a hazai keresletet, miközben a költségvetési korlátok egyre szorosabbak.
A gyártásunk gyorsabb, mint a finanszírozásunk
– mondta korábban az ukrán elnök, jelezve, hogy a kormány kénytelen új pénzügyi forrásokat keresni. A The Kyiv Independent arról is beszámolt, hogy Ukrajna nemcsak európai, hanem afrikai és közel-keleti országokkal is tárgyal exportügyletekről. Zelenszkij elmondása szerint több afrikai állam már jelezte érdeklődését, és az is eldőlt, melyik lesz az első partnerország. A cél, hogy Ukrajna ne csak a nyugati fegyverszállításokra szoruljon, hanem maga is a fegyverpiac egyik szereplőjévé váljon.
A paradox helyzet azonban nyilvánvaló:
Miközben Ukrajna továbbra is nagymértékben függ a nyugati, főként amerikai légvédelmi rendszerektől – például a Patriotoktól –, közben saját fegyvereit már exportálná.
Zelenszkij és Donald Trump legutóbbi találkozóján ugyan nem született megállapodás az amerikai Tomahawk rakéták vásárlásáról, az amerikai elnök azonban nyitottan állt egy „fegyverüzlet” lehetőségéhez, amelyben ukrán drónok és amerikai rakéták is szerepelhetnek. A háború sújtotta Ukrajna tehát új szintre lépne: egyszerre próbál fegyvert szerezni és fegyvert eladni.
Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP