Irán nem adja fel: újra nukleáris létesítményeket akar magának a Közel-Keleti ország

Az ország elnöke kimondta, hogy a Nyugat szándékosan hátráltatja az országa fejlődését.

Néhány nap választja el Teheránt az összeomlástól.

Irán néhány hónappal egy súlyos fegyveres konfliktus után most egy olyan természeti katasztrófa szélén áll, amely – a Telegraph szerint – pusztítóbb lehet bármilyen izraeli vagy amerikai csapásnál.

Ezt is ajánljuk a témában

Az ország elnöke kimondta, hogy a Nyugat szándékosan hátráltatja az országa fejlődését.

Maszúd Pezeskian iráni elnök drámai figyelmeztetést adott:
a tízmilliós főváros víztározói mindössze 9 napra elegendő ivóvizet tartalmaznak.
Ha nem jön eső, szóba kerülhet a város részleges vagy teljes evakuálása, egy olyan lépés, amelyet a legtöbb szakértő megvalósíthatatlannak tart. A helyzet országos: Mashhad víztározói 3 százalék alatt vannak, a vízhiány miatt 19 nagy gát közel áll a teljes leálláshoz.
A pusztító vízhiány még az ország kulturális örökségét is fenyegeti: régészek szerint annyira leapadt a talajvíz a Perszepolisz alatti rétegekben, hogy az ősi város – benne Dareiosz király sírja – szó szerint a föld alá omolhat.
Kaveh Madani, az iráni környezetvédelmi hivatal volt helyettes vezetője szerint Irán helyzete „túlmutat egy egyszerű krízisen”:
a felszíni víztározók és a mélyben lévő tartalékok is kiapadtak.
A csapadék éves szinten 40 százalékkal csökkent, de legalább ilyen nagy baj, hogy az ország évtizedekig figyelmen kívül hagyta a tudományos figyelmeztetéseket.
A gyors, szabályozatlan városnövekedés, a víztartó réteg túlhasználtsága és a „ellenállás-gazdaság” nevű önellátási doktrína miatt Irán óriási területeken folytatott vízigényes mezőgazdaságot, jóval több vizet fogyasztva, mint amennyi ténylegesen rendelkezésre állt.
Madanit a 2010-es években „külföldi ügynöknek” bélyegezték szakvéleménye és a veszélyre való figyelmeztetései miatt, végül száműzetésbe kényszerült.
Az országban már megkezdődött a vízkorlátozás:
A tehetősebb negyedek egyelőre alig érzik a bajt, ami veszélyes társadalmi kettészakadást vetít előre. Sokak szerint az ország iszlamista vezetése „évtizedek óta tartó hazugságaival” és halogatásával idézte elő a mostani állapotot. A Jahan-e-Sanat napilap szerint
a kormány inkább a lakosságra tolja át a válságkezelést, miközben figyelmen kívül hagyta a tudományt”.
A Telegraph elemzése szerint kérdés, hogy a kemény szankciókat, tüntetéseket és bombázásokat túlélő iráni rendszer elbír-e egy ilyen természeti sokkot.
A vízhiány már most tüntetéseket eredményezett, és egyre több a kétely, hogy az állam képes-e bármilyen megoldást kínálni.
Madani szerint nem lehet egy az egyben összekötni az aszályokat a rezsimek bukásával, de annyi bizonyos:
a természet olyan nyomást fejt ki Iránra, „amelyről Trump vagy Netanjahu csak álmodhatott volna”.
Ezt is ajánljuk a témában

Donald Trump, amerikai elnök az alaszkai Elmendorf légibázisra vezényelt két olyan B-2 Spirit bombázót, mellyel néhány hete még Iránt bombázták.

***
Fotó: Egy kiszáradt köztéri szökőkút Teheránban / ATTA KENARE / AFP