Irán nem adja fel: újra nukleáris létesítményeket akar magának a Közel-Keleti ország
Az ország elnöke kimondta, hogy a Nyugat szándékosan hátráltatja az országa fejlődését.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Néhány nap választja el Teheránt az összeomlástól.

Irán néhány hónappal egy súlyos fegyveres konfliktus után most egy olyan természeti katasztrófa szélén áll, amely – a Telegraph szerint – pusztítóbb lehet bármilyen izraeli vagy amerikai csapásnál.

Ezt is ajánljuk a témában
Az ország elnöke kimondta, hogy a Nyugat szándékosan hátráltatja az országa fejlődését.

Maszúd Pezeskian iráni elnök drámai figyelmeztetést adott:

a tízmilliós főváros víztározói mindössze 9 napra elegendő ivóvizet tartalmaznak.
Ha nem jön eső, szóba kerülhet a város részleges vagy teljes evakuálása, egy olyan lépés, amelyet a legtöbb szakértő megvalósíthatatlannak tart. A helyzet országos: Mashhad víztározói 3 százalék alatt vannak, a vízhiány miatt 19 nagy gát közel áll a teljes leálláshoz.
A pusztító vízhiány még az ország kulturális örökségét is fenyegeti: régészek szerint annyira leapadt a talajvíz a Perszepolisz alatti rétegekben, hogy az ősi város – benne Dareiosz király sírja – szó szerint a föld alá omolhat.
Kaveh Madani, az iráni környezetvédelmi hivatal volt helyettes vezetője szerint Irán helyzete „túlmutat egy egyszerű krízisen”:
a felszíni víztározók és a mélyben lévő tartalékok is kiapadtak.
A csapadék éves szinten 40 százalékkal csökkent, de legalább ilyen nagy baj, hogy az ország évtizedekig figyelmen kívül hagyta a tudományos figyelmeztetéseket.
A gyors, szabályozatlan városnövekedés, a víztartó réteg túlhasználtsága és a „ellenállás-gazdaság” nevű önellátási doktrína miatt Irán óriási területeken folytatott vízigényes mezőgazdaságot, jóval több vizet fogyasztva, mint amennyi ténylegesen rendelkezésre állt.
Madanit a 2010-es években „külföldi ügynöknek” bélyegezték szakvéleménye és a veszélyre való figyelmeztetései miatt, végül száműzetésbe kényszerült.
Az országban már megkezdődött a vízkorlátozás:
A tehetősebb negyedek egyelőre alig érzik a bajt, ami veszélyes társadalmi kettészakadást vetít előre. Sokak szerint az ország iszlamista vezetése „évtizedek óta tartó hazugságaival” és halogatásával idézte elő a mostani állapotot. A Jahan-e-Sanat napilap szerint
a kormány inkább a lakosságra tolja át a válságkezelést, miközben figyelmen kívül hagyta a tudományt”.
A Telegraph elemzése szerint kérdés, hogy a kemény szankciókat, tüntetéseket és bombázásokat túlélő iráni rendszer elbír-e egy ilyen természeti sokkot.
A vízhiány már most tüntetéseket eredményezett, és egyre több a kétely, hogy az állam képes-e bármilyen megoldást kínálni.
Madani szerint nem lehet egy az egyben összekötni az aszályokat a rezsimek bukásával, de annyi bizonyos:
a természet olyan nyomást fejt ki Iránra, „amelyről Trump vagy Netanjahu csak álmodhatott volna”.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump, amerikai elnök az alaszkai Elmendorf légibázisra vezényelt két olyan B-2 Spirit bombázót, mellyel néhány hete még Iránt bombázták.

***
Fotó: Egy kiszáradt köztéri szökőkút Teheránban / ATTA KENARE / AFP