Guardian: Nemcsak Magyarország nem akarja az ukrán EU csatlakozást

A Guardian arról ír: Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajna minél hamarabb az EU tagjává válna és folyamatosan fokozza a nyomást az EU kormányaira, hogy gyorsítsák fel a lassú csatlakozási folyamatot. A brüsszeli találkozókon az európaiak is a csatalkozásról beszélnek, de valójában sokan nem akarják Ukrajnát az Európai Unióban látni. 

A 2022-es inváziót követő néhány hónapon belül Kijev kérelmezte és megkapta a „tagjelölt ország” státuszt. Egy évvel később az európai kormányok meghozták a döntést, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek egy háborúban álló országgal, de időkeret nélkül. A szomszédos Moldova Ukrajnával együtt az első helyre ugrott a sorban.

A múlt héten az Európai Bizottság közzétette hivatalos értékelését a 10 tagjelölt ország helyzetéről, és Ukrajnát és Moldovát Albániával és Montenegróval együtt a négy éllovas közé sorolta. Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője szerint reális cél, hogy ez a négy ország 2030-ra mind az EU tagja legyen.

Brüsszelben azonban a tisztviselők optimisták a Kijevben végrehajtott reformok tekintetében, annak ellenére, hogy továbbra is aggodalmak vannak a korrupció miatt. Mindazonáltal, szerintük a tárgyalások 2028 végére befejeződhetnek. 

A Guardian szerint van azonban egy kijózanító valóságbeli különbség: nem az EU végrehajtó szerve dönti el, ki kerül be. Ezt a 27 meglévő EU-tagállam kormánya teszi, és minden fázisban egyhangúlag kell megállapodniuk. A szerző utal rá, hogy Brüsszel bízik benne, hogy Orbán tavasszal megbukik és akkor elmozdul az akadály. 

„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az EU-ban sok ország valóban szeretné Ukrajna teljes jogú tagságát, különböző okok miatt” – mondja a folyamat egyik megfigyelője a lapnak. 

Még ha a tárgyalások be is fejeződnek, minden új csatlakozáshoz jogilag szükséges a 27 tagállam ratifikációja – néhányukban népszavazásra is szükség van. 

Még a bővítéspárti országokban is aggodalmak vannak a költségekkel kapcsolatban, tekintettel Ukrajna viszonylagos szegénységére és hatalmas újjáépítési igényeire. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia attól tart, hogy mezőgazdasági gazdaságuk megsínyli, ha Ukrajna, a hatalmas mezőgazdasági ország és kereskedelmi rivális, jogosulttá válik a mezőgazdasági támogatásokra – ismeri el a lap. 

A cikk szerint a brüsszeli tisztviselőknek lehetnek kreatív megoldásaik Orbán vétójára, például a „front-loading”, amelynek keretében a tárgyalások informálisan megkezdődhetnek, amíg Budapest vétóját fel nem oldják. Szó van arról is, hogy szigorú új jogi biztosítékokat és hosszú próbaidőszakokat írnak be az új csatlakozási szerződésekbe, hogy megnyugtassák a szkeptikusokat. Senki sem akar olyan új tagokat, akik papíron a jogállamiságot működtetik, de valójában „trójai falovak” – jegyzi meg a cikk. 

Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP

***