Ukrajnával kivételt tesznek Von der Leyenék – miközben a Balkánt valójában elgáncsolják Brüsszelben

Az Európai Unió bővítése évek óta várat magára, különösen a Nyugat-Balkán országai számára, amelyek közül többen már közel két évtizede próbálnak csatlakozni. 

A térség politikusai és lakosai egyre türelmetlenebbek: Edi Rama albán miniszterelnök a „Godot-ra várva” című színdarabhoz hasonlította az uniós tagság kilátásait, mondván: „Albánia Estragon, az Európai Unió pedig Samuel Beckett” – írta meg az Euronews.

Az utolsó tagállam, amely sikeresen csatlakozott, Horvátország volt 2013-ban, miután tíz évig tartó tárgyalási folyamaton ment keresztül. Románia és Bulgária esetében ez tizenkét évig tartott. 

Az orosz–ukrán háború és a gyorsan változó geopolitikai helyzet új lendületet adott a bővítési vitáknak: Brüsszel stratégiai érdeke lett, hogy a délkeleti szomszédságot minél szorosabban Európához kösse. 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök legutóbbi évértékelőjében már „Európa újraegyesítéséről” beszélt, ezzel is jelezve, hogy a bővítés nem pusztán technikai, hanem politikai prioritás is. Ukrajna gyorsított felvétele azonban sokaknak szúrja a szemét.

Szakértők szerint ugyanakkor az uniós bővítési folyamat sokkal összetettebbé vált. A csatlakozni kívánó országoknak nemcsak a demokrácia és a jogállamiság feltételeit – az úgynevezett koppenhágai kritériumokat – kell teljesíteniük, hanem számos új szabályt is be kell vezetniük a gazdasági, igazságügyi és külpolitikai területeken. 

Teona Lavrelashvili, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának kutatója szerint 

Szerinte a legnagyobb félelem az, hogy a további bővítés megbénítaná az EU döntéshozatali rendszerét, ahol számos területen egyhangúságra van szükség. „Az unió intézményi felépítése az igazi elefánt a porcelánboltban” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság a novemberben mutatja be a 2025-ös bővítési csomagot, amely nemcsak a tagjelöltek előrehaladását értékeli, hanem a „bővítés előtti politikai felülvizsgálatot” is tartalmazza: vagyis azt, hogyan kellene átalakítani az EU működését az új tagok befogadása érdekében. 

Egyes szakértők, például Steven Blockmans, a CEPS kutatója, egy radikális megoldást is felvetettek:

Szerinte ez jogilag elfogadható és időben korlátozott lenne, ugyanakkor felgyorsíthatná a döntéshozatalt, és végre mozgásba hozhatná a régóta elakadt bővítési folyamatot. 

Az ötlet egyelőre nem került napirendre, de jól mutatja, hogy Brüsszel is érzi: ha az EU nem talál új megoldásokat, a Nyugat-Balkán országaiban a remény helyét végleg a kiábrándultság veheti át.

Nyitókép: Yves Herman / POOL / AFP