Donald Trump nyitott a találkozóra Kim Dzsongunnal: nagyon jól kijönnek egymással

Ez az amerikai elnök második ciklusának első hivatalos útja a Távol-Keleti régióban.

Én csak leírtam... – Ha az USA nem esik szét, akkor a földrajzi adottságok miatt behozhatatlan előnye van.


„Mivel magyarázhatjuk egy-egy ország, egy-egy nép sikerét vagy lemaradását? Oktatás? Genetika? Szorgalom? A méret? A kormányzás? Az adórendszer? Miért pont Európa uralta sokáig a világot? Miért prosperál ma ennyire az USA? Afrika miért nem tudta behozni a lemaradását? Mi a korlát Kína számára? Nyilván sok okot fel lehet sorolni, sok minden befolyásolhatta a történelem alakulását. De az alap, a legfontosabb, megváltoztathatatlan adottság: nem a történelem, nem a politika, hanem a földrajz.
A Föld különböző régiói teljesen eltérnek egymástól. Többé-kevésbé egybehangzó vélekedések szerint az emberiség Afrika délkeleti részén jelent meg először, és innen vándorolt különböző területekre, létrehozva a civilizáció hat bölcsőjét. Vagyis azokat a területeket, ahol az emberek már nemcsak kisebb közösségekbe tömörültek, hanem összetettebb társadalmakat szerveztek meg, majd birodalmakat hoztak létre. A hat civilizációs bölcső Mezopotámia, az ősi Egyiptom, az ősi India, az ősi Kína, Mezoamerika és az Andok vidéke, valamint az úgynevezett termékeny félhold, vagyis a Földközi-tenger keleti medencéje. Ha megnézzük, ezek zömmel egy vagy több nagy folyóhoz, illetve folyórendszerhez köthetők: Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, Huangho, Jangce, Amazonas, Rio Grande… Ezek a folyók nemcsak ivó- és öntözővizet biztosítottak, de jól tudták rajtuk szállítani is az árut.
Viszont a kereskedelem zöme ma már távoli területek között, a tengereken zajlik. Ennek a kulcsa azonban a régmúltban rejlik. Az utolsó jégkorszakot követően az északi félteke jelentős részét gleccserek borították. Ezek mély völgyeket, kanyonokat vájtak a szárazföldbe a tengerpartok mentén. Így jöttek létre a mély vizű, természetes kikötők. Európa tele van ilyenekkel.
Ráadásul nem fagynak be télen, köszönhetően a kontinens nyugati széle mellett elhaladó Golf-áramlatnak.
Érdemes volt tehát hajókat, flottákat építeni, amelyek el tudtak hajózni a hasonló adottságú észak-amerikai kikötőkbe, ahol prosperáló településeket hoztak létre. Először csak a part mentén, majd pedig fokozatosan egyre nyugatabbra. De mindez önmagában még nem tette szuperhatalommá az Egyesült Államokat. Ehhez kellett az úgynevezett Louisiana Purchase, vagyis az így nevezett francia gyarmati terület megvásárlása 1803-ban. A körülbelül kétmillió négyzetkilométeres területet 15 millió dollárért adta el Franciaország. Miért tette? Hogy kiszúrjon a háborús ellenfelével.”
Nyitókép: Pixabay