Miért épp Európa és Amerika fejlődött a legjobban?

2025. október 25. 07:33

Én csak leírtam... – Ha az USA nem esik szét, akkor a földrajzi adottságok miatt behozhatatlan előnye van.

2025. október 25. 07:33
null
Jeszenszky Zsolt
Magyar Nemzet

„Mivel magyarázhatjuk egy-egy ország, egy-egy nép sikerét vagy lemaradását? Oktatás? Genetika? Szorgalom? A méret? A kormányzás? Az adórendszer? Miért pont Európa uralta sokáig a világot? Miért prosperál ma ennyire az USA? Afrika miért nem tudta behozni a lemaradását? Mi a korlát Kína számára? Nyilván sok okot fel lehet sorolni, sok minden befolyásolhatta a történelem alakulását. De az alap, a legfontosabb, megváltoztathatatlan adottság: nem a történelem, nem a politika, hanem a földrajz.

A Föld különböző régiói teljesen eltérnek egymástól. Többé-kevésbé egybehangzó vélekedések szerint az emberiség Afrika délkeleti részén jelent meg először, és innen vándorolt különböző területekre, létrehozva a civilizáció hat bölcsőjét. Vagyis azokat a területeket, ahol az emberek már nemcsak kisebb közösségekbe tömörültek, hanem összetettebb társadalmakat szerveztek meg, majd birodalmakat hoztak létre. A hat civilizációs bölcső Mezopotámia, az ősi Egyiptom, az ősi India, az ősi Kína, Mezoamerika és az Andok vidéke, valamint az úgynevezett termékeny félhold, vagyis a Földközi-tenger keleti medencéje. Ha megnézzük, ezek zömmel egy vagy több nagy folyóhoz, illetve folyórendszerhez köthetők: Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, Huangho, Jangce, Amazonas, Rio Grande… Ezek a folyók nemcsak ivó- és öntözővizet biztosítottak, de jól tudták rajtuk szállítani is az árut.

Viszont a kereskedelem zöme ma már távoli területek között, a tengereken zajlik. Ennek a kulcsa azonban a régmúltban rejlik. Az utolsó jégkorszakot követően az északi félteke jelentős részét gleccserek borították. Ezek mély völgyeket, kanyonokat vájtak a szárazföldbe a tengerpartok mentén. Így jöttek létre a mély vizű, természetes kikötők. Európa tele van ilyenekkel.

Ráadásul nem fagynak be télen, köszönhetően a kontinens nyugati széle mellett elhaladó Golf-áramlatnak.

Érdemes volt tehát hajókat, flottákat építeni, amelyek el tudtak hajózni a hasonló adottságú észak-amerikai kikötőkbe, ahol prosperáló településeket hoztak létre. Először csak a part mentén, majd pedig fokozatosan egyre nyugatabbra. De mindez önmagában még nem tette szuperhatalommá az Egyesült Államokat. Ehhez kellett az úgynevezett Louisiana Pur­chase, vagyis az így nevezett francia gyarmati terület megvásárlása 1803-ban. A körülbelül kétmillió négyzetkilométeres területet 15 millió dollárért adta el Franciaország. Miért tette? Hogy kiszúrjon a háborús ellenfelével.”

Nyitókép: Pixabay

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2025. október 27. 00:23 Szerkesztve
Újabban Jeszi a jútyúbról lopja a cikkeit. Gondolom erre utal az "én csak leírtam", de forrásmegjelölést nem látok. youtube.com/watch?v=0O2EolPa2NM
Válasz erre
0
0
bathory-odonke
2025. október 26. 13:11
Kíváncsi lennék az őslakosság véleményére is, azokéra akik életben maradtak...
Válasz erre
0
0
auditorium
2025. október 25. 18:27
Érdekes irás. Manapság a fejlődéshez elsősorban békére és társadalmi konfliktusok elkerülésére lenne szükség. Ahogy J.Zsolt cikkében áll, fontos egy ország élelmiszer és ivóviz önellátása és önvédelmének megszervezése. A polgárháborúk többnyire etnikai, faji, vallási okokból törnek ki, melyet tetéz a gazdasági krizis és a javak aránytalan eloszlása. GLOBALIZÁLT világunkban ezek a feltételek összemosódnak, a nagyobb lélekszámú tagországok határozzák meg a kisebb és gyengébb országok kül- és belpolitikáját, gazdaságát, oktatását. egyszóval a létét.
Válasz erre
2
0
akitiosz
2025. október 25. 18:22
Európában is már régen civilizációk voltak a "zsidókeresztények" megjelenése előtt. Kelták, germánok, görögök, rómaiak. De ők sem találták fel önerőből a civilizációt. Az bizony Egyiptomból terjedt el Európába. A héber, a görög, a cirill, a latin és még sok másik, már nem használt köztes ABC közös alapja az egyiptomi hieroglifák. Amíg nem szedtek adókat az emberektől, vagy csak kevéstől szedtek, addig nem volt szükség írásra. Na de aztán amikor egy főnök már sokaktól akart adót szedni, akkor ezt nyilván kellett valahogyan tartani. Fejben már nem ment. Az írás bizony több, mint ötezer éves Egyiptomi találmány. A többiek tőlük tanulták el Európában, Afrikában és nyugat-Ázsiában.
Válasz erre
2
3
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!