Jens-Frederik Nielsen szerint a szigetnek szüksége van az Európai Unóra, és a uniónak is a szigetre. De azért Grönland nem akar uniós tag lenni.
Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke történelmi beszédet tartott az Európai Parlamentben, amelyben hangsúlyozta, hogy Grönland és az Európai Unió kölcsönösen függ egymástól – írja a Politico. Nielsen, az első grönlandi miniszterelnök, aki felszólalt az uniós testületben, kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök sarkvidéki terület annektálására vonatkozó fenyegetései miatt szorosabb együttműködésre van szükség az EU-val.
„Grönland számára ez egy sorsfordító év. A világ változik, méghozzá gyorsan” – fogalmazott Nielsen, anélkül, hogy közvetlenül megemlítette volna Trump nevét. Hozzátette:
Grönlandnak szüksége van az Európai Unióra, és az Európai Uniónak szüksége van Grönlandra.”
Az EU-t „állhatatos barátként” jellemezve kiemelte, hogy Grönland gazdag ritkaföldfém- és kritikus ásványkincs-készletekkel rendelkezik, amelyek „képesek megváltoztatni a globális biztonsági és gazdasági egyensúlyt”.
Ezt is ajánljuk a témában
Óriási a stratégiai jelentősége a világ legnagyobb szigetének, amit már többször próbáltak megszerezni az amerikaiak, de mindeddig sikertelenül. Mutatjuk a részleteket!
Ezek a nyersanyagok szerinte kiváló befektetési lehetőséget kínálnak. „Grönland kész az EU-val gyorsabb tempóban együttműködni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy
a sziget az Európai Beruházási Banktól vár támogatást infrastrukturális és nyersanyag-kitermelési projektekhez.
Beszédét az EP-képviselők álló ovációval fogadták.
A Politico felidézte, hogy Trump az év elején kijelentette: az Egyesült Államok stratégiai érdekeire hivatkozva igényt tarthat a Dániához tartozó szigetre. Grönland külügyminisztere, Vivian Motzfeldt májusban a Politicónak nyilatkozva megerősítette, hogy a sziget érdekelt egy erősebb kereskedelmi partnerség kialakításában az EU-val, különösen az energia és a kritikus nyersanyagok területén – olyan erőforrások iránt, amelyekre Trump is szemet vetett.
A beszédet megelőző sajtótájékoztatón Nielsen hangsúlyozta, hogy Grönland nyitott az Egyesült Államokkal való további együttműködésre, de ennek „kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog betartásán kell alapulnia”. Felszólította Washingtont, hogy „tiszteletteljes hangnemet” használjon.
A beszédet követő sajtótájékoztatón Nielsen egyértelművé tette, hogy
Grönland nem tervezi az EU-hoz való újracsatlakozást.
A sziget 1985-ben népszavazást követően kilépett az Európai Közösségekből, az EU elődjéből. Bár lakosai dán, így uniós útlevéllel rendelkeznek, Grönland az EU-n kívüli terület. „Világosan kijelentem: jelenleg nincs szándékunk arra, hogy az EU tagjai legyünk” – szögezte le.
Bár Trump az elmúlt hónapokban kevesebb figyelmet fordított Grönlandra, Mette Frederiksen dán miniszterelnök folyamatosan figyelmeztetett arra, hogy az amerikai elnök bármikor visszatérhet a szigetre vonatkozó terveihez, ami aggodalmat keltett mind a sziget lakosai, mind az EU körében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök látszólag egyáltalán nem foglalkozik Grönlanddal mostanában.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Gönczi Róbert szerint a mostani vita már messze túlmutat az amerikai elnök személyén.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata egy új, 250 dolláros bankjegy nyomtatására készül, amelyen az ő portréja is szerepelhet, amennyiben a törvényhozók engedélyezik ezt a lépést.
Hormuz megnyílik, az Irán elleni blokádnak vége és egyes szankciókat az amerikaiak feloldanak, hogy Irán eladhassa az olaját.
Kicsit elkésett a vallomással.
A lengyelek már sejtik, mi okozhatta a balesetet.
Hamar véget érhetnek a harci cselekmények.
A világhírű közgazdász hat történelmi hibát sorolt fel.
Napok óta tartó feszültség fajult újabb erőszakos jelenetekbe Newarkban.
