Jens-Frederik Nielsen szerint a szigetnek szüksége van az Európai Unóra, és a uniónak is a szigetre. De azért Grönland nem akar uniós tag lenni.
Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke történelmi beszédet tartott az Európai Parlamentben, amelyben hangsúlyozta, hogy Grönland és az Európai Unió kölcsönösen függ egymástól – írja a Politico. Nielsen, az első grönlandi miniszterelnök, aki felszólalt az uniós testületben, kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök sarkvidéki terület annektálására vonatkozó fenyegetései miatt szorosabb együttműködésre van szükség az EU-val.
„Grönland számára ez egy sorsfordító év. A világ változik, méghozzá gyorsan” – fogalmazott Nielsen, anélkül, hogy közvetlenül megemlítette volna Trump nevét. Hozzátette:
Grönlandnak szüksége van az Európai Unióra, és az Európai Uniónak szüksége van Grönlandra.”
Az EU-t „állhatatos barátként” jellemezve kiemelte, hogy Grönland gazdag ritkaföldfém- és kritikus ásványkincs-készletekkel rendelkezik, amelyek „képesek megváltoztatni a globális biztonsági és gazdasági egyensúlyt”.
Ezt is ajánljuk a témában
Óriási a stratégiai jelentősége a világ legnagyobb szigetének, amit már többször próbáltak megszerezni az amerikaiak, de mindeddig sikertelenül. Mutatjuk a részleteket!
Ezek a nyersanyagok szerinte kiváló befektetési lehetőséget kínálnak. „Grönland kész az EU-val gyorsabb tempóban együttműködni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy
a sziget az Európai Beruházási Banktól vár támogatást infrastrukturális és nyersanyag-kitermelési projektekhez.
Beszédét az EP-képviselők álló ovációval fogadták.
A Politico felidézte, hogy Trump az év elején kijelentette: az Egyesült Államok stratégiai érdekeire hivatkozva igényt tarthat a Dániához tartozó szigetre. Grönland külügyminisztere, Vivian Motzfeldt májusban a Politicónak nyilatkozva megerősítette, hogy a sziget érdekelt egy erősebb kereskedelmi partnerség kialakításában az EU-val, különösen az energia és a kritikus nyersanyagok területén – olyan erőforrások iránt, amelyekre Trump is szemet vetett.
A beszédet megelőző sajtótájékoztatón Nielsen hangsúlyozta, hogy Grönland nyitott az Egyesült Államokkal való további együttműködésre, de ennek „kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog betartásán kell alapulnia”. Felszólította Washingtont, hogy „tiszteletteljes hangnemet” használjon.
A beszédet követő sajtótájékoztatón Nielsen egyértelművé tette, hogy
Grönland nem tervezi az EU-hoz való újracsatlakozást.
A sziget 1985-ben népszavazást követően kilépett az Európai Közösségekből, az EU elődjéből. Bár lakosai dán, így uniós útlevéllel rendelkeznek, Grönland az EU-n kívüli terület. „Világosan kijelentem: jelenleg nincs szándékunk arra, hogy az EU tagjai legyünk” – szögezte le.
Bár Trump az elmúlt hónapokban kevesebb figyelmet fordított Grönlandra, Mette Frederiksen dán miniszterelnök folyamatosan figyelmeztetett arra, hogy az amerikai elnök bármikor visszatérhet a szigetre vonatkozó terveihez, ami aggodalmat keltett mind a sziget lakosai, mind az EU körében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök látszólag egyáltalán nem foglalkozik Grönlanddal mostanában.
***
Az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát, amiről korábban még azt ígérte lemond, de csak egy feltétellel.
A már réges-rég cáfolt álhírt az egész testület előtt kiabálta Valérie Hayer balos képviselő, a Renew pedig minden erejével le is akarja papíroztatni.
A többit már ismerjük.
Tüntetést hirdetett meg szerdára a Trump Politika Elleni Koalíció, miután a texasi Nemzeti Gárda egységei megérkeztek Illinois államba.
A magyargyűlölő német zöldpárti képviselő posztja jól mutatja, hogyan működik Brüsszel kettős mércéje.
Az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát, amiről korábban még azt ígérte lemond, de csak egy feltétellel.
„Világossá tettük, hogy a Mol álláspontja nem változott” – szögezték le.
Gyönyörűen csavart a bal felső sarokba!
