Itt a háború és Ukrajna kérdése mint a legfontosabb európai kihívás.
„A mai napnak már van egy fontos tanulsága. Különleges dolog ilyen közelről megfigyelni, hogy amikor az európai civilizációt jelentős, korábban soha nem látott kihívások érik, akkor az éppen aktuális intellektuális kánon felkent alakjai hogyan viselkednek. Jellemző minta, hogy ezek az emberek hatalmas erővel védik a status quót, és válogatott módszerekkel támadják azokat, akik figyelmeztetni próbálnak, hogy valami nincs rendben, s változtatni kell, különben nagy bajok jönnek.
Emlékszem, amikor fiatal elemzőként hasonló helyzetbe kerültem a migráció kapcsán – milyen durvulás volt akkor is!
Mindennek elhordtak engem is, amikor kutatóként kiálltam a határkerítés megépítése mellett, a »menekült« helyett az »illegális bevándorló« kifejezést kezdtem használni, és nemzetközi fórumokon is folyamatosan arról beszéltem, hogy ha Európa nem változtat, akkor ebből nagyon nagy baj lesz.
Semmi nem számított, csak megvetést és lenézést kaptunk a másik oldaltól. Megdöbbentett ez a fajta nyomásgyakorlás, de mivel tudtam, hogy igazam van – nekem is, meg a közösségemnek is –, ezért kitartottam. Jól tettem, jól tettük.
Aztán ugyanez történt a genderügyben. Majd kifejezetten sokat rángattak és gyaláztak a blokkosodás–konnektivitás vonalon is.
Most meg itt a háború és Ukrajna kérdése mint a legfontosabb európai kihívás.
Ezt is ajánljuk a témában
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
A helyzet a következő. Az USA ki akar szállni a konfliktusból, Európa háborúba akar menni – nyíltan beszélnek róla, emberek! –, Ukrajna és Oroszország pedig kész folytatni a küzdelmet – bármilyen eszközzel.
Európa minél közelebb akarja magához húzni Ukrajnát annak érdekében, hogy további forrásokat, fegyvereket, támogatást adhasson neki.
A propagandahálózatuk pedig brüsszeli és ukrán koordinációban megpróbálja elhallgattatni azokat a hangokat, amelyek ezt ellenzik. Ez történik éppen. Nem mese, nem képzelgés, hanem napi realitás.
S bizony, időről időre fellibben a függöny, és belátni a színfalak mögé. A magyar embereknek joguk van tudni, mi történik körülöttük! S ha úgy gondolják, joguk van nemet mondani. Én erre bátorítom őket. Ha ehhez egy-két, hasonló témákban korábban is hasonló módon utálkozó mainstream értelmiségi személyeskedő szidalmait el kell viselni, akkor is megéri.”
Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP
***
A Kreml szerint téves az orosz–amerikai csúcs lemondásáról beszélni, mivel az időpontot még nem véglegesítették.
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
