Lebukott az Európai Bizottság, kiderült az igazság: ezért nem fizeti ki a Magyarországnak járó százmilliókat

Már a Politico sem titkolja tovább.

Az uniós források elszámolása hamarosan felgyorsulhat, de ha a projektek nem zárulnak le időben, százmilliárdok veszhetnek el .
A magyar uniós források helyzete egyre inkább egy bürokratikus útvesztőre hasonlít, ahol a szabályok, határidők és feltételek újabb és újabb akadályokat gördítenek a kormány elé – írta elemzésében a Portfolio. Az Európai Bizottság közel 10 milliárd eurót tart befagyasztva, miközben az N+3 szabály időnyomása fenyeget:
ha a lekötött összegeket három éven belül nem költik el és számolják el, azok visszakerülnek az uniós költségvetésbe.
Mindeközben az év végéig akár 1500 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet, és a félidős felülvizsgálat is enyhíthet a költségvetési nyomáson.
N+3 szabály: Ez a kohéziós programokra vonatkozó általános szabály minden tagállamra érvényes. A lekötött, de fel nem használt forrásokat három éven belül el kell költeni és elszámolni, különben az összegek végleg elvesznek. Magyarországon ez különösen kockázatos, mert a befagyasztott források feloldása után kevés idő marad a kifizetésekre. A 2022-es partnerségi megállapodás forrásainál az első határidő 2025 decembere.
A jogállamisági eljárások és a migrációs bírságok miatt a 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből jelentős összegek vannak veszélyben. Az N+2 szabály évente körülbelül 1 milliárd eurót von le a befagyasztott forrásokból, a migrációs bírság pedig további 650 millió eurós veszteséget okozott. A félidős felülvizsgálat során a kormány megpróbált forrásokat átcsoportosítani a szabadon felhasználható keretekbe, de ez részben újabb korlátokat hozott, bár a kiszabadítás folyamata egyszerűbbé vált.
N+2 szabály: Az Európai Bizottság évente felülvizsgálja, hogy a jogállamisági feltételek teljesülnek-e a befagyasztott uniós forrásoknál. Ha egy tagállam két éven belül nem orvosolja a problémákat, a felfüggesztett összeg egyhatodát minden év végén elveszíti, így a pénz fokozatosan visszakerül az uniós költségvetésbe, amíg a feltételek nem teljesülnek.
A magyar közigazgatásnak az idővel is versenyeznie kell, mivel a 2021–2027-es ciklus programjai jelentős csúszásban vannak. A Bizottság adatai szerint eddig a keret csupán 14,3 százalékát hívta le Magyarország, ami jóval elmarad az uniós átlagtól. Az augusztusi adatok alapján az uniós programokból a tervezett 2235,9 milliárd forintnak csak 22,4 százaléka, 500,1 milliárd forint érkezett meg, így a kormány kénytelen saját forrásból előfinanszírozni a projekteket.
Félidős felülvizsgálat: A 2021–2027-es ciklus közepén zajló folyamat, amely során a tagállamok és a Bizottság áttekintik az operatív programokat. Célja, hogy a lassabb programok forrásait a gyorsabban teljesítő vagy fontosabb fejlesztésekre csoportosítsák át, ezzel elősegítve a hatékonyabb felhasználást.
A félidős felülvizsgálat lehetőséget adott a programok átszervezésére és a források átcsoportosítására, hogy a késések és az N+3 szabály miatti veszteségek csökkenjenek. Ez 160 millió eurós (62,5 milliárd forintos) előleget és 545 millió eurós (212 milliárd forintos) feltétel nélküli kifizetést hozott.
Az uniós források elszámolása október-novemberben felgyorsulhat, a kormány akár 1500 milliárd forint kifizetését is kérheti, ami enyhítheti a költségvetési feszültséget.
Az N+3 szabály azonban továbbra is komoly kockázatot jelent: ha a projektek nem zárulnak le időben, százmilliárdok veszhetnek el végleg.
Ezt is ajánljuk a témában
Már a Politico sem titkolja tovább.
***