Ez gyors volt: az USA nem engedett a palesztinpártiaknak az ENSZ-ben

Az „azonnali tűzszünet” most a terroristáknak kedvezett volna, az USA azonnal meg is vétózta.

Éhínség, háborúk és geopolitikai átrendeződés – a világ vezetői feszült légkörben találkoznak New Yorkban az ENSZ történelmi közgyűlésén.
New Yorkba érkeznek a világ vezetői az ENSZ fennállásának 80. évfordulóját jelző közgyűlésre – írja a Magyr Nemzet. Az esemény azonban ünneplés helyett inkább aggodalommal indul:
a szervezet iránti bizalom történelmi mélypontra zuhant, miközben a világ egyszerre küzd háborúkkal, humanitárius válságokkal és éhínséggel.
António Guterres főtitkár drámai szavakkal figyelmeztetett a nyitány előtt: „Zavaros, sőt ismeretlen vizeken gyűlünk össze.” A főtitkár szavai nem véletlenek – az ENSZ egyre szűkülő forrásokkal próbál működni, miközben a tagállamok közül többen sem rendezik pénzügyi kötelezettségeiket.
Az Egyesült Államok, amely hagyományosan a szervezet költségvetésének közel egynegyedét biztosítja, idén sem a tagdíjat, sem a 2024-es hátralékokat nem fizette be.
Kína és Oroszország szintén elmaradt a befizetésekkel, az európai adományozók pedig kiadásaik egy részét a védelem felé csoportosítják át.
A főtitkár ennek következtében meghirdette a „kevesebbet kell tennünk kevesebből” programot, amely munkahelyek átcsoportosítását és irodák áthelyezését irányozza elő Genfből és New Yorkból olcsóbb helyszínekre, például Nairobiba.
A közgyűlés egyik legforróbb témája a palesztin államiság kérdése lesz.
A jövő hét elején konferenciát tartanak a kétállami megoldásról, amelyen várhatóan több G7-ország először ismeri el Palesztinát.
Mindez éles szembenállást vetít előre, hiszen az Egyesült Államok és Izrael változatlanul ellenzik ezt a lépést. A gázai válság mellett Ukrajna és Szudán konfliktusai, valamint a világ különböző régióit sújtó éhínség is napirenden szerepel. Az ENSZ jelentései szerint Szudánban az etnikai erőszak és az élelmiszerhiány miatt rohamosan nő a civil áldozatok száma – ám a globális vezetők határozott fellépésére kevés esély mutatkozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az „azonnali tűzszünet” most a terroristáknak kedvezett volna, az USA azonnal meg is vétózta.
Fontos kérdésként merül fel António Guterres utódjának kiválasztása is. A főtitkár második mandátuma 2026 végén jár le, és bár egy női jelölt kinevezése sokáig valószínűnek tűnt, a döntés továbbra is a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság – politikai alkuin múlik.
A közgyűlés a globális geopolitikai átrendeződés színtere is lesz.
Donald Trump és Luiz Inácio Lula da Silva akár személyesen is összefuthatnak New Yorkban, miközben a Közel-Kelet és Dél-Ázsia új erőviszonyait Szaúd-Arábia és Pakisztán frissen kötött stratégiai védelmi megállapodása jelezte. Ezek a fejlemények tovább fokozzák a feszültséget a diplomáciai porondon, miközben egyre többen teszik fel a kérdést: képes lesz-e az ENSZ megőrizni relevanciáját a globális politikai színtéren?
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor világosan fogalmazott: Magyarország történelmi szövetségese Lengyelországnak, és teljes szolidaritást vállal a dróntámadás után.
Nyitókép: Kena Betancur / AFP