Szakértő a Mandinernek: a németek sem kérnek már a Zöldekből

Az észak-rajna–vesztfáliai önkormányzati választásokon a kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Unió (CDU) végzett az élen 33,3 százalékkal, ami ugyan egy százalékpontos visszaesés 2020-hoz képest, de elegendő volt az első hely megőrzéséhez. A második helyre a szociáldemokrata Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) futott be 22,1 százalékkal (–2,2 pont), miközben az Alternatíva Németországért (AfD) a harmadik helyen 14,5 százalékkal zárt – több mint háromszorosára növelve korábbi, 5,1 százalékos eredményét. A részvételi arány 56,8 százalék volt, 4,9 ponttal magasabb az öt évvel ezelőttinél.

Az előzetes tartományi adatok szerint a CDU a városi és járási tanácsokban is megőrizte vezető pozícióját, ám mozgástere várhatóan szűkebb lesz: az AfD megerősödése és a Zöldek visszaesése új koalíciós képleteket kényszeríthet ki a helyi szinteken. A szociáldemokraták második helye stabil, de tartósan csökkenő trendet jelez.

A mostani eredmények illeszkednek az országos közvélemény-kutatási tendenciákhoz: a februári szövetségi választásokhoz képest 

A Zöldek tartományi mélyrepülése szintén összhangban van országos népszerűségvesztésükkel.

A választás nemcsak a képviselő-testületek összetételéről döntött: polgármestereket, főpolgármestereket és tartományi elnököket is választottak. Számos nagyvárosban – többek között Aachenben, Bonnban, Bochumban, Bielefeldben, Düsseldorfban, Dortmundban, Duisburgban, Essenben, Kölnben és Münsterben – szeptember 28-án második fordulót tartanak a városvezetői posztokért.

Politikai értelemben az üzenet világos: 

A következő hetekben a nagyvárosi második fordulók dönthetik el, mennyire tudja a CDU helyi szinten is készpénzre váltani első helyét – és hogy az AfD áttörése mennyire fordítható át tényleges önkormányzati befolyásra.

Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója szerint a szeptember 14-i németországi voksolás „helyhatósági választás volt, semmiképpen nem összekeverendő a tartományi választásokkal”.

Kérdésünkre azt felelte, Észak-Rajna–Vesztfáliában „helyi képviselő-testületeket, polgármestereket és járási vezetőket” választottak: 396 településen polgármestert és testületet, továbbá 31 járási vezetőt.

Az eredmények kapcsán Bauer úgy fogalmazott: „A CDU a várakozásokhoz képest tisztességesen szerepelt, nagyjából tartotta a múltkori eredményét.” 

 – emelte ki, utalva a 14,5 százalékos mostani és az 5,1 százalékos korábbi támogatottságra. 

Bauer értékelése szerint az AfD áttörése minőségi változást jelez: „Megérkezett a társadalom közepébe, és még a tradicionálisan nem AfD-barát nyugati tartományban is sikereket könyvelhetett el.” Hozzátette, hogy a polgármester-választások sajátossága miatt „két helyen bekerültek a második fordulóba, hiszen 50 százalék kell az első körben a győzelemhez”. Ugyanakkor „polgári többség” jött létre, de „nem aktiválják, azaz az AfD valószínűleg nem kerül döntő befolyásba”.

A magyar szempontokról szólva a szakértő kiemelte: „Ez egy nyugati tartomány, 18 millió lakossal – jelzésértékű, hogy a CDU nyugaton még mindig ott van.” Szerinte az AfD megerősödése is fontos Budapestre nézve:

Ugyanakkor hangsúlyozta: „A CDU is fontos kormányzati tényező marad nyugaton, ezért a CDU-val folytatott polgári kapcsolat nagyon fontos és erősítendő.”

A Zöldek visszaesését Bauer úgy értelmezte, hogy „a nagy mediális közbeszéd dominancia visszaszorulóban van”. Szerinte ez 

Azt is hozzátette: „Ha Észak-Rajna–Vesztfália, a Zöldek fellegvára is csak 13,5 százalékot ad, az végérvényes lejtmenetet jelez.”

Összegzésként Bauer úgy látja: a CDU stabil első helye, az AfD nyugati erősödése és a Zöldek zuhanása „új politikai térképet rajzol a helyi szinten”. A magyar külpolitika számára mindebből az következik, hogy 

Nyitókép: Ying Tang / AFP