Az ezredes szerint a világ legveszélyesebb zónája alakult ki Norvégiától az ukrán határig.
Az InforRádió Aréna című műsorában elhangzott, hogy minden jel arra utal, a lengyelországi és a romániai drónincidensek nem hamis zászlós ukrán akciók voltak – ezt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója, Resperger István ezredes mondta. Szerinte a NATO katonai szempontból elkövetett néhány hibát, politikailag viszont jól reagált az orosz provokációra. Kijelentette:
katonai vizsgálati eszközökkel meg lehet állapítani, hogy ki indította a lengyelországi drónincidens lezuhant eszközeit.
„Sajnálom, hogy a NATO nem állt elő ezzel a történettel, hogy mikor és milyen irányba indították ezeket a drónokat. Ha hamis zászlós támadásról lenne szó, azt az országok úgy szokták alkalmazni, hogy pár ilyen eszközt vetnek be, hiszen azzal is elérik azt a politikai hatást, amivel mondjuk a NATO-t nagyobb erőfeszítésre lehet ösztönözni. De az, hogy 20-25 drón bevetése különböző irányokba – Baltikum, nagyobb városok, repterek, NATO-bázisok, logisztikai központ –, ez nem hamis zászlós támadás, hanem
annak a stratégiának a része, aminek a második része most zajlik Fehéroroszországban; egy hadgyakorlat. Teszteljük le, mit csinálnak a túloldalon!”
– fogalmazott az ezredes.
Ezt is ajánljuk a témában
A hatóságok hallgatnak, de a lengyel sajtó szerint nem orosz drón okozta a károkat, hanem egy lengyel F–16-os rakétája, amely elvétette célját.
Ha Oroszország tesztelte a NATO-t, akkor a kérdés, hogy hogyan vizsgázott a NATO? Resperger szerint katonai szempontból voltak problémák.
„Egyrészt: két és fél órán keresztül Lengyelország területén drónok játszadoztak, az nem volt egy szerencsés dolog. A másik:
a korai előrejelző rendszernek ezt sokkal korábban jeleznie kellett volna.
A harmadik, hogy nem Fehéroroszországnak kellett volna szólni Lengyelországnak, hogy »csókolom, itt most mennek a drónok, de nem mi lőttük ki«. Tehát ebből a szempontból vannak problémák” – sorolta. Hozzátette: a lelövési arányokról vitatkoznak még, de a drónok 26 százalékát lőtték le.
Resperger István úgy véli, politikai szinten azonban jól vizsgázott a NATO: Lengyelország tájékoztatta a NATO-főtitkárt, és kérte a 4. cikkely alkalmazását, hogy konzultáljanak az incidensről. Ennek az eredményeként
90 ezer katona érkezik a régióba,
illetve eldőlt az is, hogy egy olyan repüléstilalmi övezetet fognak létrehozni egész Norvégiától Fehéroroszországon át az ukrán határig, amelyet a britek, franciák, dánok fognak ellenőrizni vadászgépekkel.
„Ez a világ legveszélyesebb zónája most”
– mondta a katonai szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A drónháborúk korába léptünk.
Nyitókép: Thibaud MORITZ / AFP
„De jó lenne, ha lenne egy Orbánom, de jó lenne, ha lenne egy Lech Walesám” – fogalmazott Ion Țiriac.
Nem a tudásszomj hiánya, hanem egészen más miatt csukják be kapuikat négy óromániai megyében is.
Úgy tűnik, ha késésekkel is, de exportra is tud termelni az orosz fegyveripar.
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
„De jó lenne, ha lenne egy Orbánom, de jó lenne, ha lenne egy Lech Walesám” – fogalmazott Ion Țiriac.
Golovin Vlagyimir megszólalt a kiváló formában lévő, de a válogatott keretéből kimaradó Fodor Csengével kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Bármire kész az ukrán elnök, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
Az ukrán elnök szerint a magyar miniszterelnöknek nincs joga megakadályozni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.
