Rendkívüli biztonsági incidens történt Lengyelországban – Tuskék azonnal riadóztak

Szeptember 9-én, kedden este fél tíz tájban légi­riadót – a NATO gyors reagálású riadóját (QRA) – rendeltek el Lengyelországban. Évtizedek óta ez volt a NATO-térség legsúlyosabb biztonsági incidense. A riadó oka két tucat orosz eredetűnek tartott drón behatolása volt a lengyel légtérbe. Az óvatos megfogalmazás indokolt: a legtöbb első reakció és a későbbi elemzések is orosz drónok támadásáról szóltak, a valós történtek folyamata lapzártánkig nem tisztázódott. 

Az incidens egyik érdekessége, hogy maga Belarusz, a Varsóval ellenséges Aljakszandr Lukasenka vezette, orosz szövetséges állam figyelmeztette Lengyelországot és Litvániát arra, hogy elektronikus hadviselés által megzavart drónok haladnak át az ország területén. 

A légi eszközök nem csak a keleti határvidékét érintették Lengyelországnak:

és megközelítették az ország középső térségét, így Varsót is. Egyes eszközök egy Ukrajnát szolgáló, fontos NATO-bázis felé tartottak. 

A negyedik éve tartó ukrajnai háború miatt természetes honvédelmi éberséget tanúsító Lengyelország azonnal riadózott, értesítve a NATO-­szövetségeseket, katonai tömbünk gyors reagálású erői pedig akcióba léptek. Felszálltak a holland légierő F-35-ös vadászgépei, egy olasz rádiólokátoros légtérellenőrző repülőgép, bevetették a német hadsereg Lengyelországba telepített Patriot lég- és rakétavédelmi rendszereit és persze a lengyel hadsereg F-16-os vadászgépeit is. 

Ágyúkkal verébhadra – lehetne szellemeskedni, de nincs miért: 

Ahogy az ágyú és a veréb esete is, mert haditechnikailag és költségileg épp ez a helyzet: a relatíve olcsó drónok csoportja ellen méregdrága eszközeinek egész sorát vetette be az észak-atlanti szervezet – közepes eredménnyel. 

A behatoló eszközökből ugyanis mindössze négyet tudtak leszedni a védekező erők, a legtöbb drón egyszerűen lezuhant az országban. Az egyik egy lakóépületre esett a Lublini vajdaságban, súlyos kárt okozva a ház tetőzetében. Egy másik drón egy meg nem nevezett katonai bázisra zuhant. Emberéletben nem esett kár. 

amely az iráni Sahed 136 típusú harci eszköz egyszerűsített, olcsó változata. 2024. júliusi első ukrajnai bevetésük óta főleg csaliként szolgáltak a védelem fókuszának elterelésére, azonban megfigyelésre, kémkedésre is alkalmasak, továbbá minimális fegyverzettel vagy robbanóanyaggal is felszerelhetők kamikazeküldetések céljából. A két méter hosszú, két és fél méter fesztávolságú, repülőgép formájú drón egyik legfontosabb adottsága a pusztítóbb erejű iráni eszköz imitálása, ami miatt az ellenségnek komolyan kell vennie a felbukkanását. A habszivacsból és furnérlemezből álló Gerbera megépítési költségét 3,3 millió forintra becsülik, ami civil szemmel soknak tűnhet, de csak töredéke az iráni drónok árának, és pláne töredéke az ellene bevetett nyugati csúcstechnológiájú fegyverekének és védelmi rendszerekének. 

A drónincidensre vegyes reakciók születtek.

– A Lengyelország által összegyűjtött információk szerint Oroszország teljes felelősséget visel a lengyel légtér megsértéséért.” Azt is leszögezte, hogy folytatják az ország haderejének nagy modernizációs programját. Mint arról lapunk is beszámolt korábban: Varsó a kontinens egyik legfejlettebb és legnagyobb létszámú hadseregét építi. 

Donald Trump amerikai elnök szkeptikusabban nyilatkozott. „Lehet, hogy tévedés volt” – mondta riportereknek. A lengyelek gyorsan reagáltak erre: „Mi is szeretnénk, ha tévedés lett volna, de nem az volt. Ezt tudjuk.” A NATO főtitkára, Mark Rutte szintén tartózkodott az egyértelmű állításoktól. Leszögezte: „számos Oroszországból érkezett drón sértette meg a lengyel légteret”, de a támadás szándékosságáról szóló újságírói kérdésre úgy válaszolt: „a vizsgálat még folyamatban van, de akár szándékos volt, akár nem, teljességgel felelőtlen, veszélyes tett volt”. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra hívta fel szövetségesei figyelmét, hogy gondolják át légvédelmi rendszereik működését, mert a mostani fegyverzetek túl drágák, és nem alkalmasak az olcsó drónok inváziója ellen. Az ukrán államfővel az incidens után találkozó Alexander Stubb finn elnök megragadta az alkalmat, hogy figyelmeztesse Budapestet és Pozsonyt az orosz energiáról való leválásra. „Két országra mutatunk: Magyarországra és Szlovákiára. Természetesen világossá tesszük Donald Trump amerikai elnöknek, hogy kik is etetik az orosz háborús gépezetet az oroszországi energia vásárlásával.” 

Hiszen ha drónok százait vagy ezreit indítaná el egy ellenség a NATO felé, az gyakorlatilag megbénítaná a csúcstechnológiá­val felszerelt, a legújabb hadviseléssel szemben viszont felkészületlen szövetség akcióképességét. 

Ulrike Franke, a European Council on Foreign Relations agytröszt munkatársa szerint a drón­incidens egy orosz teszt volt, és a legfeltűnőbb az eszközök és a NATO-reakció költsége közötti különbség. „Mit teszünk, mindig F-16-osokat és F-35-ösöket küldünk majd fel? Ez nem fenntartható. Jobban fel kell szerelnünk magunkat drónvédelmi rendszerekkel.” A Politico szerint

mert ezen a területen a drága fegyverzet beszerzésére helyezték a hangsúlyt, az ukrajnai háború viszont az olcsó eszközök fenyegetését hozta előtérbe. Az orosz támadó drónok ellen az ukránok még olcsóbb védekező drónokkal lépnek fel. 

Az európai fegyvergyártók igyekeznek behozni a lemaradást: a svéd Saab egy Nimbrix nevű, olcsó antidrónfegyverzetet mutatott be, a francia hadiipari beszerzési ügynökség pedig egy lézeres rendszert rendelt. Több startup cég drónok elleni fejlesztésekkel házal. Thierry Burkhard korábbi francia vezérkari főnök szerint az európai hadseregeknek a kisszámú drága fegyver helyett nagy mennyiségű olcsó eszközre kell váltaniuk, hogy elháríthassák a drónokat – jöjjenek azok akár szándékosan, akár eltévedve vagy eltérítve katonai szövetségünk területére.

Nyitókép: Egy Gerbera maradványai
Fotó: Wikipédia

***