Vége a baloldalnak? Nem várt helyről érkezhet a segítség

Prágában a nulláról sikerült visszajönnie a baloldalnak. A magyar pártok is követik a sikerreceptet?

Két hét múlva kiderül, ki irányítja Csehországot: a felmérések szerint Andrej Babis ANO pártja toronymagasan vezet Petr Fiala kormánykoalíciója előtt. A választás tétje nemcsak belpolitikai, hanem európai szinten is óriási, hiszen Babis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese.
Két hét múlva már ismerni fogjuk a csehországi parlamenti választás eredményét, így addig csak az esélylatolgatás marad nekünk. A voksolás sorsdöntő abból a szempontból, hogy az Orbán Viktorral szövetséges Patrióták nyernek-e, vagy pedig marad a mostani liberális kormány.
Amit tudunk, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a cseh milliárdos és volt miniszterelnök
Andrej Babis ANO pártja növelte előnyét a főbb kormánypártokkal szemben az október 3-4-i parlamenti választások előtt.
A Petr Fiala miniszterelnök vezette jobboldali SPOLU (Együtt) koalíció több mint 10 százalékponttal van lemaradva a fő ellenzéki ANO párttól. A SPOLU 20,2 százalékos támogatottságnak örvend szemben Babis ANO pártjának 31,3 százalékával, derül ki a STEM ügynökség által a CNN Prima News számára készített közvélemény-kutatásból.
A közvélemény-kutatások szerint akár hét párt is mandátumot szerezhet a parlament alsóházában, nagy valószínűséggel egyiküknek sem lesz többsége. Ha az ANO megnyeri a választásokat, várhatóan koalíciós tárgyalásokat fog kezdeményezni a kisebb pártok támogatásának megszerzése érdekében, hogy kormányt tudjon alakítani. Babis, aki Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és a francia euroszkeptikus jobboldalnak az Európai Parlamentben működő Patrióták Európáért szövetségese, várhatóan a szintén Brüsszel-kritikus SPD-vel és a Stacilo!-val kezdhet tárgyalásokat, illetve az Autósok Pártjával.
Ezt is ajánljuk a témában
Prágában a nulláról sikerült visszajönnie a baloldalnak. A magyar pártok is követik a sikerreceptet?
Az esélylatolgatás mellett a külpolitika iránt érdeklődök számára a választás előtt érdemes felidézni, hogyan is jutott el a cseh belpolitika a mostani állapotába. A múltban egészen 2010-ig megyünk vissza, mert Magyarországhoz hasonlóan Csehországban is akkor tartottak parlamenti választást. Mind itthon, mind Csehországban 2010 egyfajta mérföldkő lett, ezért is érdemes a mai történések jobb megértéséhez odáig visszanyúlni.
A 2010-es parlamenti választásokon a hagyományos nagy pártok, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Polgári Demokrata Párt (ODS) még erősek maradtak, de jól látszott a gyengülésük. A szociáldemokraták ugyan a legtöbb mandátumot szerezték (22 százalék), de nem tudtak kormányt alakítani. Új pártok törtek be a politikába: a TOP 09 és a Veci verejné (Közügyek, VV), amelyek a politikai elit elleni tiltakozásból táplálkoztak. A választás után jobbközép koalíció alakult ODS, TOP 09 és VV részvételével.
Alább láthatják a 2010-es parlamenti választás végeredményét:
Párt | Szavazatarány | Mandátum |
---|---|---|
CSSD (Cseh Szociáldemokrata Párt) | 22,1 százalék | 56 |
ODS (Polgári Demokrata Párt) | 20,2 százalék | 53 |
TOP 09 | 16,7 százalék | 41 |
KSCM (Kommunisták) | 11,3 százalék | 26 |
VV (Veci verejné) | 10,9 százalék | 24 |
Egyéb | – | 0 |
Összesen | 100 százalék | 200 |
2011-ben Andrej Babis megalapította az ANO 2011 mozgalmat („Igen”). Az ANO eredetileg korrupcióellenes, technokrata mozgalomként mutatta be magát, de hamar Babis személyes pártjává vált. 2013-ban Petr Necas (ODS) kormányfő kénytelen volt lemondani korrupciós botrány miatt, és előrehozott választásokat tartottak.
Alább láthatják a 2013-as előrehozott parlamenti választás eredményét:
Párt | Szavazatarány | Mandátum |
---|---|---|
CSSD | 20,5 százalék | 50 |
ANO 2011 | 18,7 százalék | 47 |
KSCM | 14,9 százalék | 33 |
TOP 09 | 12 százalék | 26 |
ODS | 7,7 százalék | 16 |
Úsvit (Direkt Demokrácia Párt) | 6,9 százalék | 14 |
KDU-CSL (kereszténydemokraták) | 6,8 százalék | 14 |
Egyéb | – | 0 |
Összesen | 100 százalék | 200 |
2013-as választásokon a legfőbb átrendeződést az ANO felemelkedése hozta a semmiből, míg az ODS 20 százalék feletti támogatottságról 7,7 százalékra süllyedt. A választások után Bohuslav Sobotka (CSSD) vezette a kormányt az ANO-val és a kereszténydemokratákkal.
A 2017-es választás fordulópont volt: az ANO elsöprő győzelmet aratott, 29,6 százalékkal az első helyen végzett.
Alább láthatják a 2017-es parlamenti választás végeredményét:
Párt | Szavazatarány | Mandátum |
---|---|---|
ANO 2011 | 29,6 százalék | 78 |
ODS | 11,3 százalék | 25 |
Kalózpárt (Pirates) | 10,8 százalék | 22 |
SPD (Tomio Okamura) | 10,6 százalék | 22 |
KSCM | 7,8 százalék | 15 |
CSSD | 7,3 százalék | 15 |
KDU-CSL | 5,8 százalék | 10 |
TOP 09 | 5,3 százalék | 7 |
STAN (Polgármesterek és Függetlenek) | 5,2 százalék | 6 |
Egyéb | – | 0 |
Összesen | 100 százalék | 200 |
A választás után hosszú koalíciós tárgyalások zajlottak. Végül Babis kormánya kisebbségi kabinetként működött, amelyet külső támogatással a kommunisták segítettek életben tartani. Ez történelmi jelentőségű volt, mert a kommunisták először játszottak kormánytámogató szerepet 1989 óta.
A 2021-es parlamenti választások újabb fordulatot hoztak. Az ANO 27,1 százalékos eredménnyel bár a legtöbb mandátumot szerezte, de nem tudott kormányt alakítani.
Alább láthatják a 2021-es parlamenti választás végeredményét:
Párt / Koalíció | Szavazatarány | Mandátum |
---|---|---|
SPOLU (ODS + KDU-CSL + TOP 09) | 27,8 százalék | 71 |
ANO 2011 | 27,1 százalék | 72 |
Pirates+STAN | 15,6 százalék | 37 (ebből STAN: 33, Pirates: 4) |
SPD | 9,6 százalék | 20 |
CSSD | 4,7 százalék | 0 |
KSCM | 3,6 százalék | 0 |
Egyéb | – | 0 |
Összesen | 100 százalék | 200 |
A választás legfontosabb következménye az lett, hogy a hagyományos baloldali pártok, a szocdemek és a kommunisták nem jutottak be a parlamentbe. Ez a cseh pártrendszer történetének egyik legnagyobb törésvonala volt. Kormányt végül a SPOLU és a Pirates+STAN alakított Petr Fiala (ODS) vezetésével.
A 2023-ban zajlott elnökválasztáson Petr Pavel, egy nyugalmazott NATO-tábornok és független jelölt legyőzte Andrej Babišt. Ez a győzelem a cseh külpolitikai orientációban is jelezte a stabil pro-EU és pro-NATO irány megerősödését.
A Fiala-kormány küzdelmes évei (infláció, energiaválság, ukrajnai háború következményei) alatt az ANO fokozatosan visszaerősödött az ellenzékben. A 2024-es regionális és szenátusi választásokon az ANO sikert aratott.
Ezt is ajánljuk a témában
A regionális önkormányzati választáson az Andrej Babis volt kormányfő vezette tömörülés a 13 régióból tízben végzett az első helyen.
A mögöttünk hagyott 15 évben az alábbi legfőbb tendenciák érvényesültek a csehországi belpolitikában:
Azt, hogy a 2025-ös parlamenti választáson a fenti tendenciák erősödni fognak, vagy éppen új jelenségek jelennek meg a cseh belpolitikában, azt nem tudjuk megmondani, de a következő hetekben is részletesen beszámolunk a közép-európai szempontból sorsdöntő voksolásról.
Nyitókép: PETER LAZAR/AFP