A lap emlékeztet: Ukrajna kevesebb potenciális katonával rendelkezik, mint Oroszország, és a sorozás – mint azt a kényszersorozás egyre növekvő agresszivitása is mutatja – nehezen megy, így az ország szívesen fogadja a külföldi önkénteseket, akik vagy a hadsereg reguláris egységeiben, vagy a két nemzetközi légió egyikében szolgálhatnak. Zsoldjuk azonos az ukrán katonákéval: mintegy ezer dollár alapfizetés (kb. 330 ezer forint) mellé 3000 dollárig (kb. egymillió forintig) terjedő harci bónuszok társulhatnak.
Az NYT-nak nyilatkozó Mikola Lavrenjuk főhadnagy, egy nemzetközi alakulat parancsnoka elmondta: „néhányan azért jönnek Ukrajnába, hogy a szabadságért harcoljanak, azért, ami helyes”, mások viszont „pénzt akarnak keresni vagy a törvény elől menekülnek”. Volt szerencséje olyan amerikai önkéntesekhez, akik hiányos fogsorral érkeztek, vagy drogfüggőként és egyéb büntetőjogi problémákkal –
egy amerikai katonát például otthon köröztek drogcsempészetért, s mielőtt ez kiderült és letartóztatták, Lavrenjuk főhadnagy szerint „jól harcolt”.
A főhadnagy tapasztalata az, hogy az amerikai veteránok képzettebbek más országok veteránjainál, így szerinte „szuper”, hogy az ukrán hadsereg a soraiban tudhatja őket.
Amerika hivatalos álláspontja ugyanakkor az, hogy még a látszatát is igyekszik kerülni az orosz és az amerikai hadsereg közvetlen konfrontációjának, így anyaországuk részéről különösebb segítségre az amerikai önkéntesek nem számíthatnak. Ehelyett az R.T. Weatherman Foundation, egy amerikai nonprofit alapítvány segíti az ukrán hadseregben megsebesült amerikaiakat, intézi az elhunyt katonák holttesteinek visszaszállítását az USA-ba, és követi a harctéren eltűntek sorsát.