Putyin szerint a távozó nyugati cégek lehetőséget jelentenek

Az orosz elnök hazája leggazdagabb embereinek adott tanácsot az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének kongresszusán.

Cserébe az ukránok listáztak, az OTP is rajta van.
A Világgazdaság az ukrán Pravda terjedelmes cikkére hivatkozva leszögezi: tény, hogy az orosz–ukrán háború miatt
több nagy cég kivonult az országból, Oroszország gazdasága azonban szinte meg sem érezte a hiányukat.
Azok, akik maradtak – bőven a többség –, nagyon jól teljesítettek a piacon – teszik hozzá.
Emlékeztetnek: az orosz–ukrán háború 2022 februári kitörése nemcsak a biztonsági, hanem a nemzetközi gazdasági életet is gyökeresen megváltoztatta. A nyugati országok jelentős része szankciók sorát vezette be Oroszországgal szemben, ennek következtében, és néha ettől függetlenül is, jó néhány vállalat döntött úgy, hogy kivonul az országból. A Nike például azonnal kivonult, a Carlsberg és az IKEA több év alatt tudták csak leépíteni a helyi piacukat.
Hangsúlyozzák: sok egyéb cég azonban, mint
például a Coca-Cola, a többek között az Oreo és a Milka édességeit gyártó Mondelez vagy épp a Raiffeisen Bank a mai napig nem mentek el.
Mint kiderült, az orosz piacot elhagyó vállalatok száma az orosz–ukrán háború első napjától 2022. április közepéig meredeken emelkedett, ugyanakkor a St. Gallen-i Egyetem becslései szerint az év végére csak az elemzett több mint 3 ezer külföldi vállalat kevesebb mint 9 százaléka szakította meg kapcsolatait Moszkvával, és vonult ki a piacról.
A következő három évben alig változott az Oroszországot elhagyó és az orosz piacon maradó nyugati vállalatok aránya. 2025 nyarára a KSE Intézet becslései szerint a háború kitörése előtt Oroszországban működő 4177 nyugati vállalatnak mindössze egyharmada jelentette be, hogy elhagyja az országot, vagy függeszti fel ottani tevékenységét.
A szóban forgó cégek 54,8 százaléka nem hozott ilyen döntést, és a nyugati vállalatok csak 12 százaléka lépett ki teljesen az orosz piacról.
Ez a szám mindösszesen 503 vállalat teljes távozását jelenti – írják.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz elnök hazája leggazdagabb embereinek adott tanácsot az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének kongresszusán.
Hangsúlyozzák: eközben 2326 vállalkozás ugyanúgy működik az Oroszországban, mint a háború előtt, és további 1377 vállalkozás csökkentette tevékenységét, vagy már megkezdte a kivonulási folyamatot.
A megdöbbentő adatok szerint bár a külföldi vállalatok összbevétele Oroszországban a 2021-es 318 milliárd dollárról 2023-ra 193 milliárd dollárra csökkent, együttes
profitjuk lényegében alig esett vissza: 2023-ban 16,7 milliárd dollár volt, szemben a 2021-es 18,4 milliárd dollárral.
2024-ben még tovább nőttek a számok: a cégek bevétele tavaly elérte a 201 milliárd dollárt, nettó nyereségük pedig az elmúlt három év legmagasabbja lett, 19,5 milliárd dollár. A Pravda szerint
ezek a vállalatok együttesen legalább 20 milliárd dollárt fizettek be a Kreml költségvetésébe adók formájában 2024-ben,
a háború kezdete óta pedig több mint 60 milliárd dollárra rúg ez az összeg. Összehasonlításképpen, a 60 milliárd dollár Oroszország 2025-ös katonai költségvetésének csaknem felét teszi ki, több mint egymillió orosz katona szerződésének biztosításához elég – írják.
A Pravda cikke szerint a bankok közül
a legnagyobb nyereséget az osztrák Raiffeisen érte el 1,54 milliárd dollárral.
Hiába tett rá ígéretet, és hiába gyakorolt rá nyomást az Európai Központi Bank, a Raiffeisen továbbra sem tervez kivonulni Oroszországból. Az elemzés szerint az OTP oroszországi leányvállalata is sikeres volt a háború kitörése utáni években, ugyanis az OTP Bank 350 millió dollár nyereséget könyvelt el 2024-ben Oroszországban.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború kitörése óta mintegy 1600 külföldi vállalat vonult ki Oroszországból. Sokkal többen maradtak. Egyesek visszamásztak az ablakon, mások, amelyek el sem mentek, már nem is akarnak. Az üzlet virágzik, a moralizáláson alapuló profitgyilkolás pedig a múlté.
Fotó: 123RF