A szocialista örökség terhe alatt a kelet-európai országok korábban úgy döntöttek, hogy fenntartják a magas többkulcsos jövedelemadókat – s ez pusztító hatással volt a gazdaságukra.
Az emberek gyakran úgy gondolnak a geopolitikára, mint egy ország földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyított katonai erejének tanulmányozására. Ez az egyik oka annak, hogy a szakértők gyakran beszélnek a vasutak, kikötők, autópályák és a logisztika kérdéseiről. Bár ezek a szempontok mind fontosak, mégis mindig egy ország gazdasági erejétől és belső dinamikájától függenek.
Jó példa erre a Franciaország és Olaszország közötti közelmúltbeli vita a fiskális dömpingről, amely azt mutatja, hogy az adózás és az adókulcsok meghatározó elemei egy ország geopolitikai erejének.
Végső soron ugyanis az a fő kérdés, hogy egy ország rendelkezik-e ellenálló és fenntartható adóalappal. A progresszív adózás a nyugat-európai országok jellemzője, míg Kelet-Európában az egykulcsos adó a norma. Noha nincs két ország, amelynek adórendszere teljesen megegyezne, Magyarország és Csehország sok közös vonást mutat a személyi (munkabérből származó) jövedelemre kivetett egykulcsos adó alkalmazása terén. Itt most elsősorban a cseh helyzetet veszem górcső alá.
A globalizált világban, ahol az országok hevesen versengenek áruik és szolgáltatásaik értékesítéséért, a munkaerő költsége kulcsfontosságú a siker szempontjából. Egyes országok a technológiai innovációs képességüknek köszönhetően a magas munkaerő-költségek ellenére is sikeresek. Ugyanez a verseny érvényesül, amikor az országok külföldi közvetlen befektetéseket akarnak vonzani –
körültekintően kell választaniuk a gazdasági versenyelőny és a társadalmi újraelosztást és infrastrukturális fejlesztést célzó adóztatás szintje között.
A szocialista örökség terhe alatt és az Európai Unió szociáldemokrata gazdasági modellje által is támogatva a kelet-európai országok korábban úgy döntöttek, hogy fenntartják a magas progresszív jövedelemadókat és a túlzottan nagyvonalú szociális programokat. Egy példa: 2000-ben Magyarországon a munkaerő adóterhe (bérköltségek és egyéb járulékok) a teljes bér 54,7%-át tette ki. Ez pusztító hatással volt a kelet-európai országok hosszú távú gazdasági kilátásaira.
A szocialista modell vonzó piacokat teremtett, ugyanakkor ipari termékeiket versenyképtelenné, iparágaikat pedig elavulttá tette.
A magas munkaerőköltségek miatt a helyi vállalatok nem tudtak olyan nyereségességet elérni, amely lehetővé tette volna a szükséges beruházások megvalósítását. Hitelt ugyan vehettek volna fel, de a megtakarítások szintje alacsony volt a nagymértékű progresszív személyi adók és a megtakarítások bevonzásával küszködő bankrendszer miatt. Ennek eredményeként magas kamatlábak alakultak ki, ami nagyon megnehezítette a beruházásokat és a vállalkozói tevékenységet. A fejlődési létrán való felkapaszkodás, hogy a régió országai utolérjék Nyugat-Európát, lehetetlen álommá vált. Így váltaniuk kellett.
A 2008-as pénzügyi válság Közép- és Kelet-Európát sújtotta a legkeményebben, ami szükségessé tette az adórendszer radikális átalakítását.
Az egykulcsos adó ritka lehetőséget kínált a posztkommunista korszakban bekövetkezett hanyatlás és gazdasági kimerülés visszafordítására.
Ez nem ideológiai kérdés volt, hanem a túlélés és a nemzet helyreállításának kérdése. 2010 és 2020 között a régió legtöbb országa bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót vagy ahhoz hasonló adórendszert, az eredmények pedig a gazdasági versenyképesség tekintetében látványosak voltak. Magyarországon például a munkaerő adóterhe 54,7%-ról 41,2%-ra csökkent. Ma Magyarország a 2024-es nemzetközi adóversenyképességi indexen összességében a hetedik helyen áll, négy hellyel előrébb, mint 2023-ban. Ennek a nemzetközileg elismert sikernek a gerincét a személyi jövedelmekre kivetett 15%-os átalányadó képezte, amely tektonikus változást hozott a nemzetgazdaságban.
Hasonló változások történtek Csehországban is, ahol a munkaerő adóterhe 40,9%-ra csökkent. Csehország a 2024-es nemzetközi adóversenyképességi indexen a nyolcadik helyen áll, közvetlenül Magyarország mögött.
2020-ban Csehország a magyar egykulcsos adó tapasztalatai alapján legalább 2008 óta a legnagyobb adóreformot hajtotta végre. Az új rendszer kétsávos személyi jövedelemadót tartalmaz, ami lényegében egy domináns egykulcsos rendszer. Az alacsony és közepes jövedelműek effektív adókulcsa 20,1%-ról 15%-ra csökkent. A cseh üzleti közösség lobbizott a reformért, mert versenyképességi problémákkal szembesültek a régióban, a korábbi rendszer bonyolultsága pedig további terheket jelentett.
Bevezetésekor a 15%-os átalányadó, amely a munkaerő 80-90%-át és az önfoglalkoztatókat érintette, a számítások szerint 6,25%-kal növelte az átlagos cseh állampolgár nettó jövedelmét.
A magasabb rendelkezésre álló jövedelem a helyi munkaerő-piaci részvétel növekedéséhez vezetett, így a külföldi munkaerő feleslegessé vált. 2023-ban több mint 5,2 millió ember volt aktív a cseh munkaerőpiacon – a foglalkoztatási ráta 75,1% volt, ami 4,7 százalékponttal magasabb volt az EU27 átlagánál. Csehország az egykulcsos jövedelemadó bevezetése óta az EU legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját tartja fenn: 2024-ben a munkanélküliség 2,6% volt. Ugyanebben az évben a Cseh Köztársaság életszínvonala közelebb került az Európai Unió átlagához, az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson kifejezve, egy százalékponttal, az EU átlagának 91%-ára emelkedett.
Az egységes adókulcs bevezetése óta a nominális GDP növekedése 2020-ban 251 milliárd dollár volt. 2024-re ez 345 milliárd dollárra nőtt. A merész adóreform óta mindössze négy év alatt a cseh gazdaság jelentős, 94 milliárd dolláros növekedést ért el, ami évente közel 25 milliárd dollárt jelent.
Ha tehát kétségei vannak az egykulcsos személyi jövedelemadó előnyeivel kapcsolatban, kérdezze meg a cseheket.
Geopolitikai pozícióját tekintve Csehország ma magabiztos nemzet, saját valutával. Az átalányadó nagyobb belső szilárdságot adott az országnak azáltal, hogy valódi vállalkozói középosztályt hozott létre, ami a sikerére irigykedő szomszédjait arra késztette, hogy követni akarják példáját.
Ami Magyarországot és az egykulcsos adózást illeti: az ország másfél évtizeddel ezelőtt úttörő szerepet játszott ebben a gyakorlatban. A magyar kezdeményezés innovatív, merész és forradalmi volt, mert a személyi jövedelem 15%-os egykulcsos adókulcsát 9%-os társasági adókulccsal kombinálta. Ez úgy tűnhet, hogy a vállalkozókat részesíti előnyben, de ez a záloga az egykulcsos adórendszer általános sikerének.
A vállalkozói szellem támogatása ösztönzi a munkahelyteremtést, ez pedig magasabb fizetésekhez vezet.
Az eredmények mindenki számára láthatók. 2010 óta a foglalkoztatottság 3,7 millióról közel 4,5 millióra nőtt. Az egykulcsos adó bevezetése óta a munkanélküliség 4% alatt maradt, ezzel elérve a teljes foglalkoztatottságot. A nemzetgazdaság megújítása terén természetesen még sok teendő van, de az egykulcsos adó továbbra is annak vitathatatlan alapköve.
Nyitókép: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
