A szocialista örökség terhe alatt a kelet-európai országok korábban úgy döntöttek, hogy fenntartják a magas többkulcsos jövedelemadókat – s ez pusztító hatással volt a gazdaságukra.
Az emberek gyakran úgy gondolnak a geopolitikára, mint egy ország földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyított katonai erejének tanulmányozására. Ez az egyik oka annak, hogy a szakértők gyakran beszélnek a vasutak, kikötők, autópályák és a logisztika kérdéseiről. Bár ezek a szempontok mind fontosak, mégis mindig egy ország gazdasági erejétől és belső dinamikájától függenek.
Jó példa erre a Franciaország és Olaszország közötti közelmúltbeli vita a fiskális dömpingről, amely azt mutatja, hogy az adózás és az adókulcsok meghatározó elemei egy ország geopolitikai erejének.
Végső soron ugyanis az a fő kérdés, hogy egy ország rendelkezik-e ellenálló és fenntartható adóalappal. A progresszív adózás a nyugat-európai országok jellemzője, míg Kelet-Európában az egykulcsos adó a norma. Noha nincs két ország, amelynek adórendszere teljesen megegyezne, Magyarország és Csehország sok közös vonást mutat a személyi (munkabérből származó) jövedelemre kivetett egykulcsos adó alkalmazása terén. Itt most elsősorban a cseh helyzetet veszem górcső alá.
A globalizált világban, ahol az országok hevesen versengenek áruik és szolgáltatásaik értékesítéséért, a munkaerő költsége kulcsfontosságú a siker szempontjából. Egyes országok a technológiai innovációs képességüknek köszönhetően a magas munkaerő-költségek ellenére is sikeresek. Ugyanez a verseny érvényesül, amikor az országok külföldi közvetlen befektetéseket akarnak vonzani –
körültekintően kell választaniuk a gazdasági versenyelőny és a társadalmi újraelosztást és infrastrukturális fejlesztést célzó adóztatás szintje között.
A szocialista örökség terhe alatt és az Európai Unió szociáldemokrata gazdasági modellje által is támogatva a kelet-európai országok korábban úgy döntöttek, hogy fenntartják a magas progresszív jövedelemadókat és a túlzottan nagyvonalú szociális programokat. Egy példa: 2000-ben Magyarországon a munkaerő adóterhe (bérköltségek és egyéb járulékok) a teljes bér 54,7%-át tette ki. Ez pusztító hatással volt a kelet-európai országok hosszú távú gazdasági kilátásaira.
A szocialista modell vonzó piacokat teremtett, ugyanakkor ipari termékeiket versenyképtelenné, iparágaikat pedig elavulttá tette.
A magas munkaerőköltségek miatt a helyi vállalatok nem tudtak olyan nyereségességet elérni, amely lehetővé tette volna a szükséges beruházások megvalósítását. Hitelt ugyan vehettek volna fel, de a megtakarítások szintje alacsony volt a nagymértékű progresszív személyi adók és a megtakarítások bevonzásával küszködő bankrendszer miatt. Ennek eredményeként magas kamatlábak alakultak ki, ami nagyon megnehezítette a beruházásokat és a vállalkozói tevékenységet. A fejlődési létrán való felkapaszkodás, hogy a régió országai utolérjék Nyugat-Európát, lehetetlen álommá vált. Így váltaniuk kellett.
A 2008-as pénzügyi válság Közép- és Kelet-Európát sújtotta a legkeményebben, ami szükségessé tette az adórendszer radikális átalakítását.
Az egykulcsos adó ritka lehetőséget kínált a posztkommunista korszakban bekövetkezett hanyatlás és gazdasági kimerülés visszafordítására.
Ez nem ideológiai kérdés volt, hanem a túlélés és a nemzet helyreállításának kérdése. 2010 és 2020 között a régió legtöbb országa bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót vagy ahhoz hasonló adórendszert, az eredmények pedig a gazdasági versenyképesség tekintetében látványosak voltak. Magyarországon például a munkaerő adóterhe 54,7%-ról 41,2%-ra csökkent. Ma Magyarország a 2024-es nemzetközi adóversenyképességi indexen összességében a hetedik helyen áll, négy hellyel előrébb, mint 2023-ban. Ennek a nemzetközileg elismert sikernek a gerincét a személyi jövedelmekre kivetett 15%-os átalányadó képezte, amely tektonikus változást hozott a nemzetgazdaságban.
Hasonló változások történtek Csehországban is, ahol a munkaerő adóterhe 40,9%-ra csökkent. Csehország a 2024-es nemzetközi adóversenyképességi indexen a nyolcadik helyen áll, közvetlenül Magyarország mögött.
2020-ban Csehország a magyar egykulcsos adó tapasztalatai alapján legalább 2008 óta a legnagyobb adóreformot hajtotta végre. Az új rendszer kétsávos személyi jövedelemadót tartalmaz, ami lényegében egy domináns egykulcsos rendszer. Az alacsony és közepes jövedelműek effektív adókulcsa 20,1%-ról 15%-ra csökkent. A cseh üzleti közösség lobbizott a reformért, mert versenyképességi problémákkal szembesültek a régióban, a korábbi rendszer bonyolultsága pedig további terheket jelentett.
Bevezetésekor a 15%-os átalányadó, amely a munkaerő 80-90%-át és az önfoglalkoztatókat érintette, a számítások szerint 6,25%-kal növelte az átlagos cseh állampolgár nettó jövedelmét.
A magasabb rendelkezésre álló jövedelem a helyi munkaerő-piaci részvétel növekedéséhez vezetett, így a külföldi munkaerő feleslegessé vált. 2023-ban több mint 5,2 millió ember volt aktív a cseh munkaerőpiacon – a foglalkoztatási ráta 75,1% volt, ami 4,7 százalékponttal magasabb volt az EU27 átlagánál. Csehország az egykulcsos jövedelemadó bevezetése óta az EU legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját tartja fenn: 2024-ben a munkanélküliség 2,6% volt. Ugyanebben az évben a Cseh Köztársaság életszínvonala közelebb került az Európai Unió átlagához, az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson kifejezve, egy százalékponttal, az EU átlagának 91%-ára emelkedett.
Az egységes adókulcs bevezetése óta a nominális GDP növekedése 2020-ban 251 milliárd dollár volt. 2024-re ez 345 milliárd dollárra nőtt. A merész adóreform óta mindössze négy év alatt a cseh gazdaság jelentős, 94 milliárd dolláros növekedést ért el, ami évente közel 25 milliárd dollárt jelent.
Ha tehát kétségei vannak az egykulcsos személyi jövedelemadó előnyeivel kapcsolatban, kérdezze meg a cseheket.
Geopolitikai pozícióját tekintve Csehország ma magabiztos nemzet, saját valutával. Az átalányadó nagyobb belső szilárdságot adott az országnak azáltal, hogy valódi vállalkozói középosztályt hozott létre, ami a sikerére irigykedő szomszédjait arra késztette, hogy követni akarják példáját.
Ami Magyarországot és az egykulcsos adózást illeti: az ország másfél évtizeddel ezelőtt úttörő szerepet játszott ebben a gyakorlatban. A magyar kezdeményezés innovatív, merész és forradalmi volt, mert a személyi jövedelem 15%-os egykulcsos adókulcsát 9%-os társasági adókulccsal kombinálta. Ez úgy tűnhet, hogy a vállalkozókat részesíti előnyben, de ez a záloga az egykulcsos adórendszer általános sikerének.
A vállalkozói szellem támogatása ösztönzi a munkahelyteremtést, ez pedig magasabb fizetésekhez vezet.
Az eredmények mindenki számára láthatók. 2010 óta a foglalkoztatottság 3,7 millióról közel 4,5 millióra nőtt. Az egykulcsos adó bevezetése óta a munkanélküliség 4% alatt maradt, ezzel elérve a teljes foglalkoztatottságot. A nemzetgazdaság megújítása terén természetesen még sok teendő van, de az egykulcsos adó továbbra is annak vitathatatlan alapköve.
Nyitókép: Pixabay
Az óbudai lakosok megjegyzéseit nem teszi zsebre a Magyar Péterék adóterveinél bábáskodó Dálnoki, aki újabban menekül a kérdések elől.
Orbán Viktor vasárnap Kötcsén, a Polgári Pikniken mond beszédet.
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
„Ez azt jelentené, hogy már egy átlag jövedelemmel rendelkező is évente 200 ezer forinttal kevesebbet keresne” – szögezte le a közgazdász.
Az Euractiv megállapította: nem sikerült elszigetelni az oroszokat a világ többi részétől.
Megállította, nekitámadt, kiszállítótta, megverte, elmenekült és összetörte az autót.
Újságírás, agresszió és ébredő szavazók – erős témák Futó Bogival a Hotel Lentulai legújabb adásában.
„Összességében megállapítható, hogy a magyar és a román érdekek az energia területén teljes mértékben egybevágnak, így szorosan együttműködünk ennek mentén a jövőben is” – írja Szijjártó Péter.
