Ismét betámadták Magyarországot az Európai Unió Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának ülésén. Már nem is próbálják titkolni, hogy miről szól a kondicionalitási rendelet.
Szeptember elsejével újraindultak az ülések az Európai Parlamentben. Hétfő délután elsők között ülésezett a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, amelynek hétfői programpontja a kondicionalitási rendelet végrehajtásának kérdése volt, amely elsősorban hazánkat érinti. Ez az az eljárás, amelynek keretében visszatartják Magyarországtól az uniós forrásokat arra hivatkozva, hogy nem felel meg a jogállamiság feltételeinek.
Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt jelentéstevője a kondicionalitási eljárás felülvizsgálatával és átalakításával kapcsolatban elmondta: nagyon örül, hogy végül megvalósult ez a kezdeményezés, amelynek „sok pozitív hatása volt”. Hohlmeier – aki egyike volt annak a 26 EP-képviselőnek, akik aláírták azt a kezdeményezést, hogy függesszék fel Magyarország összes uniós támogatását a Pride betiltása és a szuverenitásvédelmi törvény miatt – felszólalásában arról beszélt:
„elfogadhatatlan, ha valaki politikai alapon osztogatja az EU-s pénzeket”.
Ezt is ajánljuk a témában
Huszonhat európai parlamenti képviselő kérte Magyarország uniós támogatásainak teljes felfüggesztését a jogállamiság romlására hivatkozva, többek között a Pride és a szuverenitási törvény miatt.
Az árnyékjelentéstevők közül elsőként Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szólalt fel, aki éles kritikával illette a kondicionalitási rendeletet, amelyet szerinte Brüsszel politikai zsarolásra használ a tagállamokkal szemben. „Elvárjuk a jogaink és jogszabályok tiszteletben tartását az uniós intézmények részéről is.” Hangsúlyozta: akármivel is fenyegetőzik Brüsszel, Magyarország ragaszkodik az elveihez.
Ne kényszerítsék ránk az illegális migrációt, ne rajtunk akarják elverni a saját hibáikat”
– majd hozzátette: a magyar kormány továbbra sem járul hozzá az LMBTQ+ ideológia népszerűsítéséhez, a háború támogatásához, sem Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásához.
Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője szerint
a jogállamisági mechanizmusról szóló jelentés annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatták”.
Szerinte az egészet csupán azért hozták létre, hogy zaklathassák vele a tagállamokat, elsősorban Magyarországot. Hogy ezt alátámassza, felolvasott néhány részletet a jogállamisági mechanizmus felülvizsgálatáról szóló dokumentumból, amelyben arra kérik a Bizottságot, hogy a jogállamiság megítélésében vegye figyelembe különböző civilszervezetek állásfoglalásait. A dokumentum ötvenedik pontjában azt kérik, hogy alkalmazzanak „specialistákat”.
Kik ezek a specialisták? Lenyomozhatatlan hátterű jogállami aktivisták, akiket a szakértőség álcája alatt akarnak bevetni Magyarország ellen.”
Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy mind az ENSZ, mind az amerikai külügyminisztérium megállapította: Németországban súlyos veszélyben van a szólás- és a sajtószabadság is. A jelentéstevő Hohlmeiernek címezve hangsúlyozta: a német kormánypárt, a CSU politikusaként a helyében ő biztosan szégyellné magát, amiért még ő kér számon másokat.
Deutsch Tamás és Jungbluth felvetéseire a társjelentéstevő szocialista párti Jean-Marc Germain úgy reagált: „a szélsőjobboldal eltérő véleményen van, mint mindenki más”, majd később arra is kitért, hogy szerinte Magyarország a befagyasztott orosz forrásokkal kapcsolatos szavazásoknál zsarolja az Európai Uniót, mivel nem szavaz együtt a többiekkel. Kijelentette:
Véget kell vetni az egyhangú szavazásnak, mert az eszköz Magyarország kezében.”
Zárásul Hohlmeier még elmondta: egyedül Magyarországon rendszerszintű a feltételességi mechanizmussal való visszaélés, de ez nem egy „Magyarország-mechanizmus”, hanem az európai szabadságjogokat védő intézkedés.
Kollár Kinga, a Tisza EP-képviselője – aki szintén tagja a bizottságnak – ezúttal sem jelent meg az ülésen, már többedik alkalommal azóta, hogy tavaly áprilisban hatalmas felháborodást keltett a felszólalása, amelyben elmondta: az eljárás Magyarországgal szemben nagyon hatékony, „ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”
A bizottság november 20-án tartja a következő ülését.
A hétvégén már szerveztek informális miniszteri találkozókat a jelenlegi Tanácselnökséget vivő Dánia fővárosában.
Pénteken és szombaton az uniós tagállamok külügyminiszterei gyűltek össze Koppenhágában, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán úgy számolt be:
„Az európai külügyminiszterek találkozója a szokásos: nyomás, nyomás és nyomás.”
A miniszter elmondása szerint a koppenhágai találkozón már tényként kezelik, hogy Ukrajnának pénzt kell küldeni.
„Brüsszel és a legtöbb európai ország a háború hosszú távú folytatására készül, nem érdekelt a békében, és készen áll arra, hogy euró tízmilliárdokat küldjön Ukrajnának”
– számol be Szijjártó.
A Bloomberg ugyanezzel a találkozóval kapcsolatban egy, a birtokukba jutott dokumentumról számol be, amelyet több európai politikus is aláírt, és amelyben
azt taglalják, hogyan lehetne úgy szavazni az EU-ban az Ukrajnát érintő kérdésekről, hogy Magyarország ne tudja használni a vétójogát.
Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke pedig pénteken felszólította Magyarországot, hogy ne gátolja az Ukrajnának szánt források feloldását.
Szintén a napokban ülésezik Koppenhágában az Általános Ülések Tanácsa, amelyen a tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei vesznek részt. Információink szerint ezen az ülésen ismét terítékre kerül a jogállamiság kezelésének kérdése, amely programpont egyértelműen Magyarországról fog szólni.
De nem csak Koppenhágában, Brüsszelben is lesz mire figyelni a szeptember első hetén esedékes üléseken, különösen a hét második felében.
Szeptember 3-án, szerdán délután ülésezik a Regionális Fejlesztési Bizottság, amely a következő évi költségvetési hozzájárulásról fog szavazni, amelynek jelentéstevője Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője.
Szintén a héten, szeptember 4-én kerül a Költségvetési Bizottság elé az ukrajnai korrupciós helyzetről készült beszámoló, amelynek tartalma kardinális kérdés lehet Ukrajna EU-csatlakozása szempontjából.
Érdemes lesz még odafigyelni az Éghajlatváltozási Szakbizottság csütörtöki ülésére is, ahol heves vita várható a klímasemlegességi rendelet módosításával kapcsolatban.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, hatalmas port kavart Brüsszelben a nyáron, hogy a Patrióták adhatják a jelentéstevőt a következő évre kitűzött klímapolitikai célokról szóló jelentéshez. Belső információk szerint a négy nagy régi európai pártcsalád (az EPP, a Zöldek, a Szocialisták és a Baloldal) várhatóan pontról pontra igyekszik majd megvétózni a Patrióták által fogalmazott jelentés tartalmát, így végül mégiscsak érvényre juttatva a brüsszeli érdekeket. Szakértők szerint ugyanakkor nagyon fontos kérdés lesz magyar szempontból, hogy mit sikerül kiharcolniuk a Patriótáknak, hiszen az új költségvetés hatással lesz hazánk gazdaságára – például a rezsicsökkentésre is.
Ezt is ajánljuk a témában
Az, hogy a Patrióták adhatják a jelentéstevőt a 2040-es klímajelentés tárgyalásához és átdolgozáshoz, egyszerre jelent számukra kihívást és lehetőséget.
A jelentős érdekütközések miatt ezen az ülésen komoly vitákra és összetűzésekre lehet számítani.
Nyitókép: Dömötör Csaba Facebook-oldala
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
Nem értik a nagyobb képet (se Trianon, se Ukrajna kapcsán), és mindent a „magyar nacionalizmus” - és annak éppen aktuális képviselője elleni küzdelem prizmáján keresztül látnak.
Ötven gyereket kellett evakuálni az épületből.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Az ukrán elnök szerdán egyezett meg a svéd miniszterelnökkel a további katonai támogatásról.
Állítólag egy robbanóanyag-üzemet lőttek szét. A nap folyamán Oroszország sem maradt adós a válaszcsapással.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
