Ismét betámadták Magyarországot az Európai Unió Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának ülésén. Már nem is próbálják titkolni, hogy miről szól a kondicionalitási rendelet.
Szeptember elsejével újraindultak az ülések az Európai Parlamentben. Hétfő délután elsők között ülésezett a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, amelynek hétfői programpontja a kondicionalitási rendelet végrehajtásának kérdése volt, amely elsősorban hazánkat érinti. Ez az az eljárás, amelynek keretében visszatartják Magyarországtól az uniós forrásokat arra hivatkozva, hogy nem felel meg a jogállamiság feltételeinek.
Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt jelentéstevője a kondicionalitási eljárás felülvizsgálatával és átalakításával kapcsolatban elmondta: nagyon örül, hogy végül megvalósult ez a kezdeményezés, amelynek „sok pozitív hatása volt”. Hohlmeier – aki egyike volt annak a 26 EP-képviselőnek, akik aláírták azt a kezdeményezést, hogy függesszék fel Magyarország összes uniós támogatását a Pride betiltása és a szuverenitásvédelmi törvény miatt – felszólalásában arról beszélt:
„elfogadhatatlan, ha valaki politikai alapon osztogatja az EU-s pénzeket”.
Ezt is ajánljuk a témában
Huszonhat európai parlamenti képviselő kérte Magyarország uniós támogatásainak teljes felfüggesztését a jogállamiság romlására hivatkozva, többek között a Pride és a szuverenitási törvény miatt.
Az árnyékjelentéstevők közül elsőként Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szólalt fel, aki éles kritikával illette a kondicionalitási rendeletet, amelyet szerinte Brüsszel politikai zsarolásra használ a tagállamokkal szemben. „Elvárjuk a jogaink és jogszabályok tiszteletben tartását az uniós intézmények részéről is.” Hangsúlyozta: akármivel is fenyegetőzik Brüsszel, Magyarország ragaszkodik az elveihez.
Ne kényszerítsék ránk az illegális migrációt, ne rajtunk akarják elverni a saját hibáikat”
– majd hozzátette: a magyar kormány továbbra sem járul hozzá az LMBTQ+ ideológia népszerűsítéséhez, a háború támogatásához, sem Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásához.
Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője szerint
a jogállamisági mechanizmusról szóló jelentés annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatták”.
Szerinte az egészet csupán azért hozták létre, hogy zaklathassák vele a tagállamokat, elsősorban Magyarországot. Hogy ezt alátámassza, felolvasott néhány részletet a jogállamisági mechanizmus felülvizsgálatáról szóló dokumentumból, amelyben arra kérik a Bizottságot, hogy a jogállamiság megítélésében vegye figyelembe különböző civilszervezetek állásfoglalásait. A dokumentum ötvenedik pontjában azt kérik, hogy alkalmazzanak „specialistákat”.
Kik ezek a specialisták? Lenyomozhatatlan hátterű jogállami aktivisták, akiket a szakértőség álcája alatt akarnak bevetni Magyarország ellen.”
Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy mind az ENSZ, mind az amerikai külügyminisztérium megállapította: Németországban súlyos veszélyben van a szólás- és a sajtószabadság is. A jelentéstevő Hohlmeiernek címezve hangsúlyozta: a német kormánypárt, a CSU politikusaként a helyében ő biztosan szégyellné magát, amiért még ő kér számon másokat.
Deutsch Tamás és Jungbluth felvetéseire a társjelentéstevő szocialista párti Jean-Marc Germain úgy reagált: „a szélsőjobboldal eltérő véleményen van, mint mindenki más”, majd később arra is kitért, hogy szerinte Magyarország a befagyasztott orosz forrásokkal kapcsolatos szavazásoknál zsarolja az Európai Uniót, mivel nem szavaz együtt a többiekkel. Kijelentette:
Véget kell vetni az egyhangú szavazásnak, mert az eszköz Magyarország kezében.”
Zárásul Hohlmeier még elmondta: egyedül Magyarországon rendszerszintű a feltételességi mechanizmussal való visszaélés, de ez nem egy „Magyarország-mechanizmus”, hanem az európai szabadságjogokat védő intézkedés.
Kollár Kinga, a Tisza EP-képviselője – aki szintén tagja a bizottságnak – ezúttal sem jelent meg az ülésen, már többedik alkalommal azóta, hogy tavaly áprilisban hatalmas felháborodást keltett a felszólalása, amelyben elmondta: az eljárás Magyarországgal szemben nagyon hatékony, „ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”
A bizottság november 20-án tartja a következő ülését.
A hétvégén már szerveztek informális miniszteri találkozókat a jelenlegi Tanácselnökséget vivő Dánia fővárosában.
Pénteken és szombaton az uniós tagállamok külügyminiszterei gyűltek össze Koppenhágában, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán úgy számolt be:
„Az európai külügyminiszterek találkozója a szokásos: nyomás, nyomás és nyomás.”
A miniszter elmondása szerint a koppenhágai találkozón már tényként kezelik, hogy Ukrajnának pénzt kell küldeni.
„Brüsszel és a legtöbb európai ország a háború hosszú távú folytatására készül, nem érdekelt a békében, és készen áll arra, hogy euró tízmilliárdokat küldjön Ukrajnának”
– számol be Szijjártó.
A Bloomberg ugyanezzel a találkozóval kapcsolatban egy, a birtokukba jutott dokumentumról számol be, amelyet több európai politikus is aláírt, és amelyben
azt taglalják, hogyan lehetne úgy szavazni az EU-ban az Ukrajnát érintő kérdésekről, hogy Magyarország ne tudja használni a vétójogát.
Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke pedig pénteken felszólította Magyarországot, hogy ne gátolja az Ukrajnának szánt források feloldását.
Szintén a napokban ülésezik Koppenhágában az Általános Ülések Tanácsa, amelyen a tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei vesznek részt. Információink szerint ezen az ülésen ismét terítékre kerül a jogállamiság kezelésének kérdése, amely programpont egyértelműen Magyarországról fog szólni.
De nem csak Koppenhágában, Brüsszelben is lesz mire figyelni a szeptember első hetén esedékes üléseken, különösen a hét második felében.
Szeptember 3-án, szerdán délután ülésezik a Regionális Fejlesztési Bizottság, amely a következő évi költségvetési hozzájárulásról fog szavazni, amelynek jelentéstevője Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője.
Szintén a héten, szeptember 4-én kerül a Költségvetési Bizottság elé az ukrajnai korrupciós helyzetről készült beszámoló, amelynek tartalma kardinális kérdés lehet Ukrajna EU-csatlakozása szempontjából.
Érdemes lesz még odafigyelni az Éghajlatváltozási Szakbizottság csütörtöki ülésére is, ahol heves vita várható a klímasemlegességi rendelet módosításával kapcsolatban.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, hatalmas port kavart Brüsszelben a nyáron, hogy a Patrióták adhatják a jelentéstevőt a következő évre kitűzött klímapolitikai célokról szóló jelentéshez. Belső információk szerint a négy nagy régi európai pártcsalád (az EPP, a Zöldek, a Szocialisták és a Baloldal) várhatóan pontról pontra igyekszik majd megvétózni a Patrióták által fogalmazott jelentés tartalmát, így végül mégiscsak érvényre juttatva a brüsszeli érdekeket. Szakértők szerint ugyanakkor nagyon fontos kérdés lesz magyar szempontból, hogy mit sikerül kiharcolniuk a Patriótáknak, hiszen az új költségvetés hatással lesz hazánk gazdaságára – például a rezsicsökkentésre is.
Ezt is ajánljuk a témában
Az, hogy a Patrióták adhatják a jelentéstevőt a 2040-es klímajelentés tárgyalásához és átdolgozáshoz, egyszerre jelent számukra kihívást és lehetőséget.
A jelentős érdekütközések miatt ezen az ülésen komoly vitákra és összetűzésekre lehet számítani.
Nyitókép: Dömötör Csaba Facebook-oldala
A főpolgármester Brüsszelben kijelentette, hogy Magyarország „elsőrangú nemzeti érdeke”, hogy támogassa Ukrajna európai uniós csatlakozását.
Roberta Metsola nem győzte hangsúlyozni, hogy az EU bővítése mindenki számára előnyös lenne.
Szerintük így nem férnek hozzá a tényekre alapuló, kritikus újságíráshoz.
Moszkva villámgyors államosításokkal válaszolhat, ha az EU valóban Ukrajna finanszírozására fordítja a befagyasztott orosz vagyonokat. (VIDEÓ)
Marta Kos szerint Ukrajna elvégezte a házi feladatát.
A brüsszeli boszorkánykonyhában már arra is rájöttek, hogy kerüljék meg a magyar vétót.
Az ellenzék korábbi külpolitikai kabinetvezetője szerint „biztosan nem volt ketrecharc”.
Egyszerűen elképesztő, amit ezek megengednek maguknak.
