Európai Bizottság kontra Magyarország – így zajlott a nyilvános meghallgatás az Európai Unió Bíróságán

Szeptember 16-án tartott meghallgatást az Európai Unió Bírósága a magyar szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Az Európai Bizottság még 2024 decemberében kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése több ponton sérti az uniós jogot.

A Bíróság elnöke 2025 februárjában kiadott egy végzést, amelynek értelmében gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet. Az Európai Bizottság kontra Magyarország néven ismert eljárás első nyilvános meghallgatására szeptember 16-án került sor. A több órás meghallgatásról készült teljes felvételt a Bíróság weboldalán is elérhetővé tették. Ez volt az első alkalom, amelyen a Bizottság képviselői és Magyarország is szóban előadhatták érveiket a bírói testület előtt.

Brüsszelben most a külföldiek magyarországi szólásszabadsága miatt aggódnak

A meghallgatás előtt nyilvánosságra hozott dokumentumokból már kiderült, hogy a Bizottság alapvetően négy nagy területen fogalmazott meg kritikát, amit az Európai Parlament is támogat. Az intézmény szakbizottsága 2025 februárjában szavazta meg, hogy az EP jogi osztálya is csatlakozzon a perhez.

Az európai intézmények egyrészt azt nehezményezik, hogy a 2023 decemberében megszavazott, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény által biztosított hatáskörök túl széleskörűek és homályosak. Megítélésük szerint a törvény alkalmazása aggályokat vet fel a személyes adatok kezelésével és azok védelmével kapcsolatban, sérülnek az olyan alapjogok, mint a véleménynyilvánítás, az egyesülés, valamint a belső piac szabadsága.

A meghallgatáson az Európai Bizottság álláspontját képviselő jogászok a fent említett szempontokat hangoztatták, több alkalommal is kiemelve azokat a jogi sérelmeket, amelyek szerintük az európai uniós állampolgárokat érhetik. A bizottsági jelentés – és az azt képviselő uniós szakemberek – arra hivatkoztak, hogy a magyar nemzeti érdekek védelmére, és a demokratikus választást külföldről dezinformációs kísérletekkel befolyásoló tényezők feltárására létrehozott hivatal és a magyar országgyűlés által elfogadott törvény több pontban sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A magyar álláspontot képviselő Fehér Miklós Zoltán, a Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának osztályvezetője szerint ugyanakkor a nemzeti szuverenitás védelme nem tartozik az Európai Unió hatásköre alá.

 A meghallgatáson elsőként Teleki Zsuzsanna szólalt fel az Európai Bizottság képviseletében, aki szerint a Szuverenitásvédelmi törvény alkalmazása egy „jogilag képlékeny, elnyomó procedúra” a magánszemélyek ellen, ami miatt mindenki kétszer is meggondolja, hogy merjen-e véleményt nyilvánítani. Emellett kifogásolta, hogy a hivatal korlátlanul gyakorolhat közhatalmat, mentesülve mindenfajta közigazgatási felülvizsgálat és jogszabály alól. Teleki szóban is elismételte a Bizottság írásban már megfogalmazott álláspontját, miszerint az Európai Charta alapján felül kell vizsgálni a vitatott törvényt.

Elmondta, a Bizottság úgy látja,  a Szuverenitásvédelmi Hivatal által készített „jelentések közzététele kárt okozhat és megbélyegezheti az érintett személyeket”, és hozzátette a 

a vádak megalapozatlanok, „súlyosak és kártékonyak”.

A nemzeti szuverenitás védelme nem uniós hatáskör

A Bizottság kritikájára Fehér Miklós Zoltán úgy reagált, hogy a külföldi politikai befolyásolás egy olyan veszélyforrás, amivel az egész Európai Unió szembesül, és Magyarország erre a fenyegetésre reagált.  

 Elmondta, a törvény célja megvédeni a választói akaratot a külső befolyástól, ugyanakkor ez nem jelent indokolatlan diszkriminációt a külföldi szereplőkkel szemben.

Fehér Miklós Zoltán reagált a Bizottság két gyakran visszatérő kritikájára is. Az uniós szakemberek nehezményezték, hogy a törvény nem tesz különbséget az Európai Unión belül és az azon kívül működő szervezetek között. Fehér ezt azzal magyarázta, hogy a megkülönböztetés visszaélésre adna lehetőséget az EU-n kívüli érdekképviseletek számára. Többször is hangsúlyozta – a bírói kérdésekre válaszolva is –, hogy 

A Chartával kapcsolatban újra és újra is elmondta, hogy a nemzeti szuverenitás védelme nem tartozik az uniós jog alá. Hozzátette, a Bizottság arra alapozva hivatkozik a Chartára, hogy „a belsőpiaci szabadság gyakorlását indokolatlanul korlátozzák a rendelkezések”, de jelen esetben nincs szó ilyen jellegű korlátozásokról.

„A Hivatal tevékenysége a jogellenes dezinformációs vagy befolyásolási tevékenységekre terjed ki, amelyek nem minősülhetnek uniós jogi értelemben vett szolgáltatásnyújtásnak vagy gazdasági érdeknek. Ezen szereplők célja a döntéshozatal, illetve a választások kimenetelének jogellenes befolyásolása, és ezt nem védik az uniós alapszabadságok” – érvelt, és hozzátette, a szóban forgó törvény nem érinti a szabad mozgás jogával élő uniós polgárokat, ahogy Írország állítja a Magyarország ellen felhozott vádakban.

– hangsúlyozta, majd felhívta a Bizottság figyelmét, hogy a „Hivatal nem vizsgálja a vélemény tartalmát, csak azt, hogy a szervezet olyan külföldi érdekeket képviselő tevékenységet végez-e, ami sérti a magyar nemzeti érdekeket, és kedvezőtlenül befolyásolja a választói akaratot.”

A közel hétórás meghallgatáson több európai szakember is felszólalt Szuverenitásvédelmi törvény ellen azokra a jogi problémákra hivatkozva, amelyeket Fehér már az első felszólalásában megcáfolt.

Az ír legfőbb ügyész, Rossa Fanning amellett érvelt, hogy a magyar kormány elveszi a jogot a nem magyar európai állampolgároktól, hogy beleszóljanak a magyar belpolitikába, és korlátozza a szabad mozgáshoz való jogukat. Ehhez az állásponthoz csatlakozott az Európai Bizottság jogi szakszolgálatát képviselő Jonathan Tomkin is, aki szerint az európai polgároknak a szabad mozgás és az egyenlő bánásmód elvének értelmében joguk van beleszólni a magyar belügyekbe.

 A Magyarországot képviselő Fehér Miklós Zoltán később egy bíró kérdésére válaszolva is megerősítette, hogy

 Sőt, a hivatal azokat a szervezeteket sem szankcionálja, amelyekről bebizonyosodik, hogy külföldi finanszírozásban részesülnek, és félrevezetik a közvéleményt. Elmondta, a jogalkotók bíznak benne, hogy a magyar közélet védelme érdekében az érintett szervezetek együttműködést tanúsítanak az állami szervekkel.

 Lukács Tamás, az Európai Parlament Jogi Szolgálatának vezető jogtanácsosa felszólalásaiban többször is megerősítette, hogy az Európai Parlament mindenben egyetért a Bizottsággal.

A meghallgatás végén – miután újra és újra megválaszolta a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó aggályokat –, a Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának osztályvezetője a következőképp foglalta össze a fejleményeket:

 (…) Pusztán azért, mert a törvény hatálya alá tartozhatnak gazdasági tevékenységet végző szervezetek is, és esetleg olyanok is, amelyek uniós háttérrel rendelkeznek, nem vonható le az a következtetés, hogy a törvény alapvetően szabályozná ezen szervezetek gazdasági tevékenységét. Pláne nem az, hogy a törvény jobban sújtaná az uniós vállalkozásokat, mint a hazai szervezeteket.”

A keddi meghallgatáson nem született ítélet, a cél az volt, hogy mindkét fél elmondhassa az érveit, és a bíróság megismerje a két álláspontot.

Nyitókép: AFP/Nicolas Tucat