A meghallgatáson az Európai Bizottság álláspontját képviselő jogászok a fent említett szempontokat hangoztatták, több alkalommal is kiemelve azokat a jogi sérelmeket, amelyek szerintük az európai uniós állampolgárokat érhetik. A bizottsági jelentés – és az azt képviselő uniós szakemberek – arra hivatkoztak, hogy a magyar nemzeti érdekek védelmére, és a demokratikus választást külföldről dezinformációs kísérletekkel befolyásoló tényezők feltárására létrehozott hivatal és a magyar országgyűlés által elfogadott törvény több pontban sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A magyar álláspontot képviselő Fehér Miklós Zoltán, a Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának osztályvezetője szerint ugyanakkor a nemzeti szuverenitás védelme nem tartozik az Európai Unió hatásköre alá.
A meghallgatáson elsőként Teleki Zsuzsanna szólalt fel az Európai Bizottság képviseletében, aki szerint a Szuverenitásvédelmi törvény alkalmazása egy „jogilag képlékeny, elnyomó procedúra” a magánszemélyek ellen, ami miatt mindenki kétszer is meggondolja, hogy merjen-e véleményt nyilvánítani. Emellett kifogásolta, hogy a hivatal korlátlanul gyakorolhat közhatalmat, mentesülve mindenfajta közigazgatási felülvizsgálat és jogszabály alól. Teleki szóban is elismételte a Bizottság írásban már megfogalmazott álláspontját, miszerint az Európai Charta alapján felül kell vizsgálni a vitatott törvényt.
Elmondta, a Bizottság úgy látja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal által készített „jelentések közzététele kárt okozhat és megbélyegezheti az érintett személyeket”, és hozzátette a
„megállapítások hangvétele összeesküvés-elmélet színezetű”,
a vádak megalapozatlanok, „súlyosak és kártékonyak”.