Az ukránok úgy számolnak, hogy a jövő évi költségvetési hiány meghaladja a GDP 18 százalékát, és legalább 16 milliárd eurónyi hitelre lesz szükségük az európai „partnerektől”. Viszont tízszer több pénzt költenének a stratégiai kommunikáció biztosítására.
Az ukrán Miniszteri Kabinet jóváhagyta a 2026-os költségvetési tervezetet, amely rekordméretű védelmi kiadásokat és 2,4 billió hrivnya hiányt tartalmaz – írja a Pravda, amely szerint egy év szünet után ismét növekednek a szociális juttatások, például a minimálbér.
A költségvetési hiány a GDP 18,4 százaléka lesz, Ukrajna pénzügyminisztere pedig kijelentette, minimum 16 milliárd euróra lesz szükségük, többre, mint 2025-ben – a kormány elsősorban a „partnerektől” várt hitelből finanszírozná mindezt.
Volodimir Zelenszkij kabinetje a GDP 27,2 százalékát fordítaná a védelmi kiadásokra, azaz a háborúra, ami megegyezik az ország teljes adó- és illetékbevételével. Több pénzt költenének a katonák fizetésére, viszont kevesebbet lőszervásárlásra és hadiipari eszközök beszerzésére. Nem változnak jelentősen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Katonai Hírszerzés Főigazgatóságának kiadásai – előbbire 29,7 milliárd hrivnyát, utóbbira 43,3 milliárd hrivnyát különített el a kormány.
Külön szabályozták a „csernobili” nyugdíjasok kiegészítő juttatásait, a költségvetési törvényjavaslatban megtiltották, hogy azok a nyugdíjasok, akik 1993. január 1. után nem éltek a kizárási zónában, igényelhessék ezeket a juttatásokat. Korábban a nyugdíjasok tömegesen költöztek a csernobili katasztrófa sújtotta területekre, és bírósági úton egyszeri vagy kétszeres minimálbérnek megfelelő kiegészítéseket harcoltak ki maguknak.
A költségvetési tervezet 12,4 százalékkal növelné az Elnöki Hivatal mozgásterét, 877 millió hrivnyára. Emellett 4 milliárd hrivnya szerepel a következő célokra:
stratégiai kommunikáció biztosítása, információbiztonság, európai és euroatlanti integrációs intézkedések, nemzeti identitás, hősiesség, valamint patrióta jellegű audiovizuális művek létrehozása és terjesztése.
Az, hogy pontosan mit tartalmaz ez a program, nem ismert, de 2025-ben ugyanerre tizedannyit, 405 millió hrivnyát különítettek el.
A kormány tervezett kiadásainak nagy részét az államadósság növelésével finanszíroznák. A költségvetési indoklás szerint 2026-ban az adósság 10,472 billió hrivnyára nő, ami meghaladja a GDP 101 százalékát. Az államadósság 19,9 százaléka belföldi, míg a maradék 80,1 százaléka külföldi kézben van, ami a Pravda szerint „rendkívül érzékennyé teszi az állami pénzügyeket az árfolyam-ingadozásokra és a partnerországok politikai helyzetének változásaira”.
Ezt is ajánljuk a témában
Felháborító számokat közölt az Európai Bizottság: a 20 év alatt Magyarországra küldött források majdnem dupláját locsolták bele Európa legkorruptabb országába, alig 3 év alatt.
Nyitókép: AFP/Simon Wohlfahrt
Nehéz eldönteni, hogy a Politico az ukrán, vagy az európai közvéleményt, esetleg saját magát akarja megnyugtatni. Ezzel a cikkel valószínűleg egyik sem sikerült.
Aki a lufiban él, észre sem veszi, hogy Putyinnak tesz szivességet.
Az elnök honlapja elutasította a kabinetfőnök leváltására irányuló petíciót.
Az európaiak és ukránok által kidolgozott javításokat a New York Post forrásai szerint nem fogják elfogadni az oroszok.
„Békét akarunk, de nem olyan békét, amely valójában kapitulációt jelent”– fogalmazott Emmanuel Macron kedden.
Mutatjuk mit érdemes tudni róla.
A Tisza legújabb, kiszivárgott gazdasági tervezetében már az 500 millió forint feletti vagyonokat is megadóztatná, egyenesen 6,5 százalékos kulccsal. Márciusban még csak az 5 milliárd feletti vagyonokat akarta megsápolni. Nagyon úgy néz ki, hogy az ellenzék fő ereje áprilisa már mindenkinek elvenné a vagyonát, igaz, csak „apró” lépésekben.
Több informális egyeztetés után sincs egyetértés a szakszervezetek és a munkáltatók között a kötelező legkisebb keresetek emeléséről.
