Soós Eszter Petronella szerint a közel-keleti konfliktus importálódott a francia belpolitikába.
Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlésének margóján megtartott, francia-szaúdi közös szervezésű konferencián bejelentette, hogy a szerinte „semmivel nem indokolható” gázai háború lezárása érdekében Franciaország hivatalosan is elismeri Palesztinát.
Franciaország a lépést Belgiummal, Luxemburggal, Máltával, Andorrával és San Marinóval egyszerre tette meg.
Macron lépéséről Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt, a Milton Friedman Egyetem főiskolai docensét kérdeztük. Soós elmondta:
„Az elismerésnek elsősorban külpolitikai céljai vannak. Mivel Palesztina jelenleg nem rendelkezik a belső szuverenitás kellékeivel, gyakorlati következménye egyelőre nincsen az elismerésnek, de a francia imázst alakíthatja a Közel-Keleten és Afrikában”
– olyan régiókban tehát, ahol Franciaország jelentős soft powert veszített az elmúlt másfél évtizedben.
A szakértő felhívta a figyelmet a lépés belpolitikai kontextusára is, amely szerinte „a baloldal átrendezését szolgálhatja, amennyiben igyekszik kivenni a palesztin kérdés témáját a radikális baloldal, vagyis a Lázadó Franciaország (LFI) kezéből”, melyre 2022-ben és 2024-ben a franciaországi muszlim szavazók több mint 60 százaléka szavazott.
A közel-keleti konfliktus évtizedek óta importálódott a francia politikába, ez nem új jelenség.
A megfigyelés szerint, amikor a közel-keleti konfliktus fellángol, nő az antiszemita cselekmények száma. Ez 2023. október 7. után is így volt” – magyarázza Soós.
A Franciaország-szakember ugyanakkor nem gondolja, hogy Macron reális eshetőségként számolna a kétállami megoldás megvalósulásával. „Jelenleg inkább szimbolikusnak tűnik a lépése, hiszen Izraelben ez a megoldás valószínűleg hosszú időre lekerült a napirendről. Ráadásul a francia-izraeli viszony drámaian romlott az elmúlt hónapokban, ami a rövid távú konkrét akcióképességét e téren mindenképpen csökkenti a francia külpolitikának” – vélekedik Soós Eszter Petronella.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Az országos terrorellenes ügyészség nem nyomoz az ügyben, mert a férfi elmondása szerint egyedül radikalizálódott, az interneten keresztül.
Az intézmény vezetése 2015 óta tudott a biztonsági hiányosságokról, mégis csak 2032-re fejeződhetnek be a szükséges fejlesztések.
Közösségi oldalán szabadkőművesekről és sátáni rituálékról is posztolt az elkövető, aki „Allah Akbart” kiáltott, amikor a rendőrök őrizetbe vették.
Finnország már csak az Egyesült Államokra és Franciaországra tud támaszkodni.
Jordan Bardella szélesebb körű társadalmi támogatottságra számíthat, mint a Nemzeti Tömörülés korábbi jelöltjei.
A 39 éves áldozat két gyermek édesanyja volt.
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének alelnökével szűkebb pátriájában, Noszvajon, a tájházként működő gazdaház kertjében ültünk le beszélgetni egy napfényes őszi délelőttön.
A Partizán szerint a rendőrség „túl keményen” lépett fel, de a számok mást mondanak: a 49 tesztelt személyből 16 szervezetében drogot találtak.
