Ukrajnában több tucat besorozott férfi halt meg rejtélyes körülmények között. A családok erőszakról számolnak be, a hatóságok betegséget és öngyilkosságot emlegetnek. A nyomozás vontatott, az igazságszolgáltatás hírből sem ismert.
Az orosz invázió 2022-es kezdete óta – biztosan dokumentálva – legalább 25 hadköteles katona halt meg nem sokkal a besorozást követően. Az önmagát ellenőrző ukrán állam szerint azonban ezek közül csak (!) két esetben verték agyon a besorozott férfiakat. A többi halálesetet állítólag a már korábban meglévő krónikus betegségek, illetve öngyilkosság okozta, de az áldozatok hozzátartozói meg vannak győződve róla, hogy rokonaik erőszakos halált haltak.
Szerhij Kovalcsuk 2024 tavaszán kapott behívót, reggel még felhívta édesapját, hogy már a toborzóközpontban van. Nem sokkal később súlyos fejsérülésekkel kórházba szállították, ahol koponyatörést és belső vérzést állapítottak meg. Kovalcsuk kómába esett, megműtötték, de négy nap múlva meghalt.
A család úgy véli, hogy a TCK-ban verték meg. Szerintük erre utal, hogy a holttestet megmosdatták, más ruhát adtak rá, és a sérülései nem olyanok voltak, mint az, amit a hivatalos iratokban feltüntettek. A toborzóközpont ezzel szemben azt állította, hogy Kovalcsuk alkoholproblémákkal küzdött, a bevonulás napján epilepsziás rohamot kapott, megsérült, és ez okozta a halálát: „Május 29-én reggel a férfinak epilepsziás rohama volt, amelyet a hosszan tartó alkoholfogyasztás idézett elő. Azonnali orvosi segítséget kapott, mentőt hívtak hozzá. A helyszínen a nyomozócsoport az esetet öncsonkításnak minősítette” – közölte a TCK, hozzátéve, hogy Kovalcsuk az epilepsziás roham következtében szerzett sérülésekbe halt bele, „külső beavatkozás nem történt”.
Az eset nagy felháborodást keltett, ezért az ügyet átadták az Ukrán Parlament védelmi ágazatban előforduló jogsértéseket vizsgáló ideiglenes bizottságának. Októberi jelentésében a bizottság megállapította, hogy azon a napon a toborzóközpontban lévő hadköteleseket senki sem hallgatta ki Kovalcsukkal kapcsolatban. A vizsgálat kizárólag a TCK katonáinak vallomásaira támaszkodott, akik szó szerint ismételték egymás szavait, és azt állították, hogy Kovalcsuk „ittas volt, és többször is epilepsziás rohamot kapott”.
Ugyanakkor az orvosi dokumentumok szerint „a számos és súlyos sérülés nem keletkezhetett epilepsziás roham következtében”, továbbá a szakértői vizsgálat nem talált alkoholt az elhunyt vérében.
A jelentés így fogalmazott: „A felvázolt körülmények arra utalhatnak, hogy a TCK katonáinak cselekedeteiben bűnös szándék állt fenn, amely Kovalcsuk Szerhij Mikolajovics halálához vezetett, valamint a rendőrségi vizsgálat sem volt hatékony.” A képviselők kérték az ügy átadását az Állami Nyomozó Irodának, valamint a TCK vezetőjének leváltását, de egyik sem valósult meg.
A hivatalos nyomozás ugyan még folyamatban van, a család szerint azonban valójában „befagyasztották”, és a hatóságok fedezik a bűnös katonákat. A bizottság felszólította az ügyészséget, hogy továbbítsa az ügyet az Állami Nyomozó Irodához (DBR), azonban azt a választ kapták, hogy nincs alap az ügy DBR-hez történő átadására. A DBR pedig közölte, hogy nem ők döntik el, ki milyen ügyet vizsgál, hanem az ügyészség.
A parlamenti bizottság azt is kérte, hogy váltsák le a TCK vezetőjét, és indítsanak új vizsgálatot, de egyik sem történt meg. A Szuszpilne megpróbált interjút készíteni a TCK vezetőivel Kovalcsuk haláláról, de elutasították, arra hivatkozva, hogy a vizsgálat még folyamatban van.
Ezt is ajánljuk a témában
Van, aki bujkál, van, akit már elvittek, van, akit haza is hoztak – koporsóban. A Mandiner dokumentumfilmjében járt utána annak, mi folyik most Kárpátalján. Megrázó tartalom!
2024 februárjában, fél évvel korábban, hasonló eset történt Ternopil megyében. A helyi kórházban meghalt Igor Mejher, miután előállították a TCK-ba. A Szuszpilne érdeklődött, hogy végül folyt-e érdemi vizsgálat, mire a Nyugati Regionális Speciális Ügyészség válaszában közölte, hogy Mejhert halála napján a TCK-ba szállították adategyeztetés céljából. A toborzó épülete előtt epilepsziás rohamot kapott, fejjel a kőburkolatnak esett, és a koponyasérülés következtében életét vesztette. A rendőrség gyilkosság gyanújával, a Központi Nyomozó Iroda pedig a katonák hatáskörtúllépése miatt indított eljárást, de később mindkettőt „bűncselekmény hiányában” megszüntették.
A legrejtélyesebb eset egy mikolajevi rakodó, Szerhij Uhorenko története, akit alkalmasnak találtak a szolgálatra annak ellenére, hogy egyik fülére siket volt, valamint súlyos fogyatékossággal élt. A csernyihivi kiképzőközpontba küldték, másnap azonban egy nyomozó felhívta nővérét, Irina Blanicát, és közölte vele, hogy Szerhij holttestét a katonai bázistól egy kilométerre találták meg. A TCK vezetője és jogásza azt próbálta elhitetni Irinával, hogy testvére a katonai bázisra érve azonnal a közeli erdőbe menekült, ahol megfagyott, majd szívleállás következtében elhunyt.
Irina Blanica elmondta:
Mondtam, hogy én mosom és öltöztetem fel a testvéremet. Kórházban dolgozom, meg tudom csinálni a kórház halottasházában. Amikor kinyitottam a zsákot, amiben hozták, rögtön megértettem, hogyan »állt meg a szíve«. A lábait és a kezeit eltörték, mindene kék volt: térde, sarka, talpa. A személyes tárgyai, amiket a zsákban kaptam, bocsánat a részletekért, vizeletszagúak voltak. Valószínűleg úgy verték, hogy bepisilt.”
A rendőrség nem állapította meg a halál okát, az Állami Nyomozó Iroda pedig nem foglalkozott az üggyel, annak ellenére sem, hogy a Szerhij Uhorenko nővére által felkért ügyvéd mindent elkövetett az ügy érdekében.
Hivatalos adatok szerint három hadköteles férfi követett el öngyilkosságot a TCK épületeiben. 2024 októberében a mellékhelyiségben akasztotta fel magát egy fiatalember, ez év februárjában Hmelnickijben vágta fel az ereit egy 35 éves férfi, és nemrégiben a 39 éves fényképész, turista utak szervezője Olekszij Ivanyko „ugrott ki” a TCK harmadik emeletéről.
Ezt is ajánljuk a témában
Elképesztő állapotok uralkodnak Ukrajnában.
A Szuszpilne a Szárazföldi Erők Parancsnokságához, a toborzó- és sorozóközpontok felettes (TCK) szervéhez fordult azzal a kéréssel, hogy kommentálja a katonakötelesek haláleseteivel kapcsolatos helyzetet. A „Zahid (Nyugat)” műveleti parancsnokság szóvivője, Oleg Dombrovszkij elmondta, hogy az ilyen halálesetek száma eltörpül a mozgósítottak teljes létszámához képest, de „ez nem jelenti azt, hogy a parancsnokság nem figyel rájuk”.
Az elhunytak hozzátartozóinak vádjaival kapcsolatban a TCK-k állítólagos érintettségéről Dombrovszkij kijelentette: „Az esetleges jogsértéseket csak a bűnüldöző szervek állapíthatják meg. Ha ők megállapítják a törvénysértés meglétét vagy hiányát, akkor az úgy is van.” Azt is hozzátette, hogy amennyiben a nyomozás megállapítja, hogy az orvosi bizottság vagy a TCK valamely tagja részt vett egy katonaköteles megverésében vagy a halálát okozta, tettéért felel és a parancsnokság senkit sem fedez.
A nyomozás eredményeire hivatkozva Dombrovszkij úgy véli, hogy a halálesetek fő oka a katonakötelesek betegségeinek súlyosbodása. A problémát szerinte nem annyira az orvosi bizottságok nem kielégítő munkája jelenti, hanem az, hogy maguk a katonakötelesek nem törődnek kellőképpen az egészségükkel, és nem mennek el időben teljes körű orvosi vizsgálatra.
„Szeretném ismételten felhívni honfitársaink figyelmét arra, hogy ne halogassák ezt a kérdést, és mindent a törvénynek megfelelően tegyenek. Akkor nem lesz sem manipuláció, sem konstruktív kritika, sem egymás hibáztatása, hogy valaki nem teljesíti a kötelességét” – mondta Dombrovszkij.
Ezzel a semmitmondó mentegetőzéssel azonban nem ért egyet Julia Jacik, az Ukrán Parlament védelmi ágazatban előforduló jogsértéseket vizsgáló ideiglenes bizottságának helyettes vezetője. A hölgy úgy véli, hogy az orvosi bizottságok gyakran csak formálisan vagy felületesen vizsgálják a hadköteleseket, és rendre alkalmasnak nyilvánítják őket. „Nagyon sok esetet vizsgáltunk, amikor az illető meg sem jelent a bizottság előtt. Egyszerűen csak megkapta a dokumentumokat arról, hogy átment a vizsgálaton” – mondta a képviselő a Szuszpilne újságírójának.
Jacik szerint a halálesetek kivizsgálása nem megfelelő és valószínű, hogy épp a nyomozók fedezik az elkövetőket. Megfigyelései alapján a toborzóközpontok képviselői gyakran alkalmaznak erőszakot – pedig a törvény szerint ezt kizárólag a rendőrség teheti meg. Ugyanakkor ezért ritkán vonnak bárkit is felelősségre az elkövetett bűncselekményekért. Ezt bizonyítja, hogy a 166 vizsgált erőszakos ügyből mindössze 17 került bíróság elé.
A képviselőnő szerint az erőszak és a visszaélések visszaszorításához olyan törvényt kell elfogadni, amely szigorítja a TCK katonáinak és az orvosi bizottságok tagjainak büntetését a jogsértésekért. A parlament márciusban első olvasatban elfogadta a törvénytervezetet, most készül a második olvasatra.
A nyugati parancsnokság szóvivője, Dombrovszkij más véleményen van. Azt állítja, hogy a katonai nyilvántartás szabályait megszegők gyakran provokálják a konfliktusokat a TCK katonáival. Úgy véli továbbá, hogy a világhálón keringő hírek az erőszakról „manipulatívak”, és orosz megbízásból készülnek.
A Szárazföldi Erők parancsnoksága májusban elrendelte, hogy minden ilyen hírt ellenőrizzenek, és havonta készítsenek jelentést. A júliusi jelentés szerint 210 hírről derült ki, hogy „álhír, manipuláció vagy pszichológiai hadművelet”, 33 eset nyert megerősítést. E vizsgálatok eredményeképpen két katonát felfüggesztettek, hetet megrovásban részesítettek, 24 ügyben pedig még folyik a vizsgálat.
A Polgári Szabadságok Központjának programigazgatója, Volodimir Javorszkij nem bízik ezekben a jelentésekben, mivel ezek szerinte nem független értékelések.
A hadsereget semmi sem motiválja arra, hogy fellépjen ezekkel a problémákkal szemben, mert ki akarna beszámolni ilyen incidensekről? A legtöbb esetet egyszerűen elhallgatják, felfelé csak kellemes adatokat közölnek. Ez látszik a Szárazföldi Erők vezetőinek nyilvános fellépéseiből is, akik arra szorítkoznak, hogy nem találtak problémát”
– mondta a jogvédő a Szuszpilne újságírójának.
Augusztusban Denisz Smihal védelmi miniszter megígérte, hogy szeptembertől a TCK katonái a dokumentumellenőrzések során kötelesek lesznek testkamerát viselni. Javorszkij úgy véli, hogy ez csökkentheti a visszaélések számát. Ugyanakkor a katonakötelesek haláleseteinek minimalizálása és a TCK iránti bizalom növelése érdekében a bűnüldöző szerveknek minden ilyen esetet alaposan ki kell vizsgálniuk. Még akkor is, ha az illető valóban betegségben hunyt el, ellenőrizni kell, hogy időben kapott-e megfelelő orvosi ellátást.
„Az állam köteles független, gyors és mindenre kiterjedő vizsgálatot folytatni. Ez azt jelenti, hogy az Állami Nyomozó Irodának, mint független szervnek kell kihallgatnia minden tanút és sértettet, el kell végeznie minden szükséges szakértői vizsgálatot és más nyomozati cselekményt. Ez egyik ismert esetben sem történt meg” – állítja a jogvédő.
A „Szuszpilne” az Állami Nyomozó Iroda és a rendőrség vezetését is kérte, hogy kommentálják a katonakötelesek haláleseteivel kapcsolatos ügyeket, de ezt – nem meglepő módon – megtagadták.
Javorszkij szerint a vizsgálatok helyes lefolytatása az állam hosszú távú érdekeit is szolgálja. „Ha ezeket az eseteket nem vizsgálják ki megfelelően, az ügyek az Emberi Jogok Európai Bíróságára kerülnek, és Ukrajna nagy valószínűséggel el fogja veszíteni őket” – jósolja a jogvédő. „Már most is vannak oda benyújtott keresetek a hadseregben történt gyanús halálesetekről, amelyeket nem vizsgálnak ki. A jövőben az államnak ezért fizetnie kell majd, és európai szinten nehéz lesz magyarázkodni emiatt a probléma miatt.”
Nyitókép: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az ukrán elnök szerint a tagság nemcsak politikai, hanem gazdasági és geopolitikai értelemben is erősítést adna Ukrajnának.
„A Taurusokat az Ukrajnába kiküldött német katonák fogják irányítani” – közölte az orosz Külső Hírszerző Szolgálat sajtóirodája.
Az orosz elnök tisztázta a felmerülő kérdéseket.
Büntetni viszont annál jobban tud.
„Valahogy el kellett fogadni magad, hogy akkor most ki vagy. Most ukrán vagyok, vagy magyar vagyok?”
Újabb provokációval próbálta meg elterelni a figyelmet a Tisza-adóról Magyar Péter.
Több szemtanú is érezte még tragédia előtt, hogy valami nincs rendben.
Akár másfél százalékos gazdasági visszaesést is hozhatna, ha jóval kevesebb pénzből fogyaszthatnának a magyar háztartások. Márpedig a fogyasztás a fő motorja jelenleg is a magyar gazdaságnak, nélküle már rég recesszióban lennénk, a kiszivárgott Tisza-adó ebben is negatív hatást jelentene. A több adó kevesebb elkölthető pénzt jelent.
