Trumpot most már nagyon frusztrálja Putyin hajthatatlansága – ez pedig nem szokott jó előjel lenni

Soha ilyen közel nem volt az ukrajnai béke, és soha ilyen nagy nem volt a tét sem. Ha az augusztus 15-ére, péntekre, lapunk megjelenése utánra tervezett alaszkai csúcstalálkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között nem vezet áttöréshez, akkor ember nem tudja megmondani, mi vezethet oda. 

Tavasz vége óta elfogyni látszott az amerikai béketörekvések lendülete, a küldetés ugyanis csak félig aratott sikert. Mindenképp a Trump-kormány javára írandó, hogy visszapofozta a realitás talajára az ukrán vezetést: az elmúlt évek harsány, az 1991-es határokhoz való visszatérést egyedüli és reális megoldásként feltüntető kijevi kommunikációjának helyébe az azonnali, feltétel nélküli tűzszünet és tárgyalások elfogadása lépett. Volodimir Zelenszkij elnök belátta, hogy nem nyerheti meg a háborút. Az azonnali tűzszünet pártjára álltak Európa hatalmai, az Egyesült Királyság, Francia­ország, Németország és Lengyelország is, vezetői közösen látogattak Kijevbe, hogy világossá tegyék a mihamarabbi fegyvernyugvás melletti elkötelezettségüket. 

Egyértelművé vált azonban, hogy a győzelemre álló Oroszország sokkal nehezebben megy bele a háború befejezésébe, mint a vesztes pozícióban rekedt Ukrajna. Moszkva látványosan befékezett, és visszautasította a tavasz végi amerikai békeajánlatot, melyben a Reuters értesülései szerint teljes tűzszünet, az ukrán NATO-perspektíva feladása, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók enyhítése, az elfoglalt területek de facto elismerése szerepelt. A tekintélyes amerikai Semafor magazin arról is értesült, hogy Trump akár a Krím feletti orosz fennhatóság de jure elismerésére is hajlandó lett volna. Nem sikerült azonban megállapodni Ukrajna fegyverzetkorlátozásának ügyében, így az oroszok elutasították a legnagyvonalúbb békeajánlatot, amivel a kortárs Nyugat valaha fordult feléjük, a tárgyalások pedig kis időre leálltak. 

Pedig nem érheti szó a Fehér Ház elejét: hatalmas elánnal törte meg a 2022 és 2025 közötti évek nyugati diplomáciai semmittevését orosz relációban. Egy hónap sem telt el Donald Trump második beiktatása óta, amikor február 12-én sor került az első közvetlen telefonbeszélgetésre az amerikai és az orosz elnök között. Február 18-án aztán Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szaúd-Arábiában személyesen is találkoztak, majd február végén egy szakértői szintű egyeztetésen megkezdték az orosz–amerikai diplomáciai kapcsolatok normalizálását. Az új washingtoni kormány hivatalba lépése utáni első magas rangú oroszországi látogatásra március 13-án került sor: Steve Witkoff elnöki különmegbízottat Moszkvában fogadta Vlagyimir Putyin, s rá néhány napra, március 18-án megszületett az orosz–amerikai tárgyalások eleddig egyetlen érdemi eredménye, az energetikai infrastruktúrát érintő tűzszünet. Witkoff áprilisban még kétszer látogatott Oroszországba, ám ezeket a látogatásokat már nem koronázta látható siker. 

bejelentette, hogy ha ötven napon belül nem sikerül megállapodni a háború lezárásáról, Oroszországot kemény vámokkal, a tőle olajat vásárlókat pedig másodlagos szankciókkal sújtja. Az ötvennapos trumpi ultimátum július 28-án tíz-tizenkét naposra változott, miután Oroszország továbbra sem látszott mozdulni. Augusztus 6-án, a tizenkét napos periódus lejárta előtt nem sokkal aztán Witkoff ismét Moszkvában bukkant fel újabb ajánlattal, amelyre a Kreml – legalábbis látszólag – pozitívan reagált. Rögtön másnap ugyanis Jurij Usakov államfői tanácsadón keresztül az orosz elnöki hivatal tudatta a nyilvánossággal: „az amerikaiak részéről olyan ajánlat volt, amely számunkra teljes mértékben elfogadhatónak tűnik”. Ezután jelentették be a felek az augusztus 15-ei alaszkai csúcstalálkozót. 

Az oroszok számára elfogadható amerikai ajánlat tartalmáról lapzártánkig hivatalosan nem tudni semmit. A lengyel liberális Onet értesülései szerint a csomagban tűzszünet szerepelt, az Oroszország által elfoglalt területek megszállásának de facto elismerése a státuszuk rendezésének 49 vagy 99 éves elnapolása révén, illetve az Oroszországgal szembeni szankciók zömének feloldása, az energetikai együttműködéshez való visszatérés lehetősége. Az Onethez arról azonban nem szivárogtak ki részletek, hogy Ukrajna NATO-tagságának az orosz fél számára kulcsfontosságú ügyét rendezi-e az amerikai javaslat. 

Hivatalos megerősítés egyelőre csupán arról érkezett, hogy az Egyesült Államok területi változásokkal számol. Az örmény–azeri békeszerződés aláírásának alkalmával Trump úgy fogalmazott: Ukrajna területéből „valamennyit vissza fogunk kapni, valamennyit el fogunk cserélni. Lesz valamennyi területcsere mindkét fél előnyére”. A CBS News értesülései szerint mindez azt jelenti, hogy Oroszország megtarthatja a Krímet, és megkaphatja az egész Donbaszt (a Donecki és a Luhanszki területet), azon részeket is, amelyeket nem sikerült elfoglalnia, cserébe viszont ki kellene vonulnia a Herszoni és a Zaporizzsjai területről, melyeket kétes hitelességű népszavazáson magához csatolt, ám katonailag sosem ellenőrzött. Zelenszkij ezt a javaslatot élesen visszautasította, visszatérve az ukrán alkotmányban szereplő állásponthoz, mely alapján az ország egyetlen négyzet­méternyi területét sem adják fel – ennek hihetőségét azonban erősen aláássa az ukrán szempontból napról napra romló katonai helyzet. 

Mivel a szorult helyzetben lévő Ukrajna – mint az tavaly február végén egyértelműen kiderült – kénytelen alkalmazkodni mindahhoz, amit az Egyesült Államok vár tőle, a valódi probléma most Oroszország és az USA között van. Amint az oroszok és az amerikaiak megegyeznek a háború lezárásának számukra elfogadható peremfeltételeiről, Ukrajna eszköztelensége miatt áttörés várható. A Putyin–Trump-találkozó azonban a leg­kevésbé sincs sikerre ítélve: Trumpot frusztrálja Putyin hajthatatlansága, s az amerikai elnök legkésőbb 2019 feb­ruárjában a Hanoiban tartott USA–Észak-Korea-csúcstalálkozón megmutatta, mire képes, ha frusztrálja egy ellenségesen viselkedő ország vezetője. Mindenki másnál jobban hisz személyes varázsában, így könnyebben kapható személyes találkozóra – de nem fél azt eredménytelenül, nagy rössel félbeszakítani sem, amennyiben nincs áttörés.

Nyitókép: Mi lesz benne? Az egész világ várja Putyin és Trump megállapodását
Fotó: AFP/Olga Maltseva