A cikk szerzője szerint Ukrajna nemcsak az „America first” politikától, hanem Európa védelmi tétlenségétől is szenved. Az új washingtoni stratégia már nem Oroszország lassú gyengítését célozza, hanem
Moszkva potenciális szövetségbe vonását Kína feltartóztatására.
Emiatt mindkét fél érdekelt lehet a háború lezárásában, Ukrajna pedig a támogatás hiányában egyre nagyobb gazdasági és demográfiai veszteségeket szenved.
Thomas Graham amerikai Oroszország-szakértő szerint Moszkva most szinte mindent elérhet:
- Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz,
- az orosz erőket nem űzik ki a megszállt területekről és
- az orosz ajkú ukrán lakosság is orosz ellenőrzés alatt marad.
A cikk szerzője attól tart, hogy a megállapodás után Putyin hadereje feltöltésére és új célpontokra – például Moldova, Grúzia – összpontosíthat.
Szerinte előfordulhat, hogy egy évtizeden belül Európa-szerte fegyveres konfliktusok robbannak ki, amit az Egyesült Államok sokat hangoztatott európai kivonulása miatt
csak Európa katonai erejének drasztikus növelése előzheti meg.
A szakértők szerint brit szempontból sürgős döntést igényel, hogy a szárazföldi erőkre vagy a tengeri és légi képességekre összpontosítsanak a haderőfejlesztés terén, különösen az Északi-sarkvidék védelmében, illetve a hibrid hadviselés elleni felkészülésben.
Mark Galeotti Oroszország-szakértő úgy látja, hogy Moszkva egyre inkább a „kényelmetlenség fegyverré alakítására” épít, vagyis a mindennapi élet zavarásával igyekszik megbénítani a nyugati társadalmakat. Mint fogalmazott:
„Az orosz hadviselés lényege az, hogy megpróbáljon megbénítani minket: annyira kiábrándítson a saját rendszerünkből, hogy állandóan azon járjon az eszünk, hogy semmi sem működik, és megkérdőjelezzük az alapvetéseket, így képtelenek legyünk bármiféle szervezett akadályt gördíteni az orosz tevékenység elé.”