Geopolitikai szakértő: Alaszka lehet az új Jalta

Az Index Világjátszma című geopolitikai rovatában Kosztur András történész, geopolitikai szakértő elmondta az alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozóról: „Egyes beszámolók szerint Moszkva még kisebb területi engedményeket is tehet Harkiv és Szumi megyékben, amelyekre hivatalosan sem tart igényt. Hogy ezen kívül még milyen kérdéseket vitatnak meg a felek az országaik kétoldalú kapcsolatait illetően, arról keveset tudni, és ezek a témák háttérbe is szorultak a háború lezárásához képest. Ez érthető is, hiszen 

a gazdasági kapcsolatok újraindításának egyik fő akadályát például a szankciók jelentik, és az európai szankciók akkor is problémát jelenthetnének ezen a téren, ha Washington feloldaná saját korlátozó intézkedéseit. Ráadásul Trump egyik fő ígérete is a háború lezárása, és nem az oroszokkal való kapcsolatok rendezése volt.”

A szakértő szerint Putyin hajlandó lehet befejezni a háborút, ha megfelelőnek találja az amerikai ajánlatot, és ha azt Trump képes is érvényesíteni. Hozzáteszi: „Az oroszok szkepticizmusa részben abból fakad, hogy Trump korábban nehezen tudta érvényesíteni akaratát Kijevvel és az európai országokkal szemben, bár most több kérdésben is sikerült előrelépnie. A háború ügyében kiszivárgott hírekkel kapcsolatban azonban továbbra is elutasító állásponton vannak mind az ukránok, mind az európai államok. Ha Alaszkában valóban megszületik valamilyen megállapodás, 

Úgy véli, van esély a megállapodásra, bár Donald Trump hajlamos hirtelen döntéseket hozni, és nem zavarja, ha másnap módosítania kell az álláspontján. „Putyin vélhetően nem utazna Alaszkába pusztán egy találkozó kedvéért, ha nem bízna abban, hogy annak lesz kézzelfogható eredménye, és ha nem lenne már kellően előkészítve a találkozó mindkét fél részéről” – tette hozzá a szakértő.

Kosztur szerint Trumpnak ugyanazzal kellett szembesülnie, mint korábban a Biden-adminisztrációnak: 

Kosztur András rámutatott: 

 az eseményekbe azonban beleszólhatnak, például úgy, hogy meggyőzik Kijevet, nyugodtan mondjon nemet egy esetleges alaszkai megállapodásra, mivel pótolnák az Egyesült Államok kieső támogatását akkor is, ha az elutasítás miatt Washington végleg elfordulna az ukrán ügytől.

„Akár új korszakot is nyithat a két ország kapcsolatában, de könnyen az epizódszerű események sorába süllyedhet, ha eredménytelenül zárul” – hívta fel a figyelmet Kosztur. Hozzátette: a találkozó ténye mindenesetre azt mutatja, hogy Trump továbbra is rendezni akarja az ukrajnai háborút. Nem kívánja kivárni annak természetes lezáródását, hanem aktív szerepet próbál vállalni a béke előrehozatalában. Ugyanakkor az is látszik, hogy 

legfeljebb jelképes mértékben” – fogalmazott a szakértő.

Úgy véli, a már említett területcsere-forgatókönyvnek van valóságalapja. Hangsúlyozza: 

Az egész térség elfoglalása is csak idő – és emberéletek – kérdése, amiben Oroszország fölényben van. A Herszonnal és Zaporizzsjával, vagyis a két várossal és az érintett megyék még ukrán kézen lévő részeivel kapcsolatos igényeiről való lemondás viszont Moszkvának nem jelentene nagy áldozatot. Ezek megszerzésére ugyanis csak az ukrán hadsereg katasztrofális összeomlása vagy hosszú évekig tartó háború esetén lenne esély. A korábbi követelésekhez képest ez mégis engedményként értékelhető – véli a történész.

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP