A Foreign Policy magazin vezető elemzőket kérdezett.
Pénteken Alaszkában találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy egy esetleges ukrajnai tűzszünetről tárgyaljanak. A Foreign Policy szerint azonban a nemzetközi politikai körök és a közvélemény egy része azonban szkeptikus, mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kapott meghívást az eseményre.
Ezt is ajánljuk a témában
Pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin és Donald Trump. Hatalmas a várakozás: vajon betartja-e Trump az ígéretét és sikerül lezárnia a háborút?
Trump napokban már maga is mérsékelte a várakozásokat, és arról beszélt:
Meglátjuk, mik a keretek, aztán felhívom Zelenszkij elnököt és az európai vezetőket. Nem kötök megállapodást, nem rajtam múlik.”
Kijev és szövetségesei attól tartanak, Putyin ráveheti Trumpot egy Oroszországnak kedvező egyezségre. Zelenszkij szerint az orosz vezető célja, hogy „megtévessze Amerikát”, a találkozót pedig „személyes győzelemként” mutassa be, majd folytassa agresszív politikáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök szerint az orosz elnök össze akarja ugrasztani Washingtont és Kijevet.
John Foreman, az Egyesült Királyság volt moszkvai és kijevi védelmi attaséja amiatt aggódik, hogy
Trump „Ukrajna feje felett” köthet alkut, a müncheni egyezményhez hasonlóan, amely Csehszlovákia kárára született.
Bírálta a különmegbízott Steve Witkoff „blöffölő” diplomáciáját is, aki szerinte
a Kreml kottájából játszik”.
Trump újra felvetette a „területcsere” lehetőségét, bár hozzátette:
próbál visszaszerezni némi területet Ukrajnának.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök újra jelezte, hogy Oroszország és Ukrajna között várható „néhány csere és területi változás”.
Zelenszkij viszont az ukrán alkotmányra hivatkozva elutasítja a területek átadását. Foreman szerint az amerikai elnök nem terjeszkedhet túl a hatáskörén:
A saját politikai öröksége érdekében sem árulhatja el Ukrajnát. Ha Trumpnak nem sikerül egy tűzszünetet tető alá hoznia, a csúcs kudarcot vall. Ez kell legyen a vörös vonal.”
Szerinte az amerikai elnök egy esetleges Putyinnak tett engedménnyel azt kockáztatja, hogy ő lehet a XXI. század Neville Chamberlainje. Ezzel az Egyesült Királyság miniszterelnökére utalt, akit Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom kancellárja az orránál fogva vezetett a békeígéreteivel 1939-ben, közvetlenül a második világháború kirobbantása előtt.
Daniel Fried, az Egyesült Államok volt varsói nagykövete szerint viszont a megbeszélés
„előmozdíthat egy elfogadható egyezséget”, de csak akkor, ha nem adja meg Putyinnak az ukrán területeket és a további hódítások lehetőségét.
Fried hangsúlyozta: az egyezmény nem korlátozhatja Ukrajna önvédelmi képességét. Szerinte az Egyesült Államok erőpozícióban van Oroszországgal szemben, amelynek gazdaságára komoly csapást mérhet, és továbbra is fegyverekkel támogathatja Ukrajnát.
Az Egyesült Államoknak arra kell használnia az erejét, hogy egy olyan megállapodást kössön, ami neki, Ukrajnának, Európának és a szabad világnak is előnyös”
– fogalmazott a szakértő.
***
Fotó: Alexander NEMENOV / AFP
A végső döntésig még várni kell.
Ukrajna nyugati szövetségesei egy merőben új stratégiát fontolgatnak.
Még Donald Trumpot is belekeverték.
Akár Budapesten is találkozhatott volna Donald Trump és Vlagyimir Putyin.
Oroszország újabb fontos területeket szerzett meg még a pénteki csúcstalálkozó előtt.
A digitális világban a telefon a kezünk meghosszabbításává vált – de milyen árat fizetünk ezért?
2010 után világszerte felgyorsult a megerősített határzárak építése, Francis Fukuyama liberális vilgárendről szóló jóslata csúfosan megbukott. Tíz éve érte csúcspontját a migrációs válság Magyarországon, ekkor döntött az Orbán-kormány a déli határzár megépítéséről. Most bemutatjuk, hol állnak a világban hasonló kerítések.
