Először a betegek azonosítása és meggyőzése történt, akik jogosultak voltak az adott gyógyszerekre és azokat ingyenesen kapták meg az orvos által kiállított recept alapján. Ezek közül sokan anyagilag kiszolgáltatott helyzetben voltak, ezért hajlandóak voltak eladni a gyógyszereiket a közvetítőknek.
Ezután a megszerzett gyógyszereket eljuttatták orvosi rendelőkbe, ahol azokat átadták az orvosoknak vagy asszisztenseknek. Cserébe a közvetítők új recepteket kaptak ugyanazon gyógyszerekre, de más páciensek nevére kiállítva. Így a közvetítők jelentős üzleti előnyhöz jutottak: 500 lejért vásárolták a gyógyszert, de 4000 lej értékű receptet kaptak helyette. Ezt követően a közvetítők a megszerzett recepttel az együttműködő gyógyszertárakba mentek, ahol a gyógyszerész kiadta számukra a készítményt. Mivel ebben a fázisban a gyógyszer még nem volt korábban kiadva a rendszer szerint, a kód leolvasása nem váltott ki riasztást. A gyógyszereket ezután közvetítők továbbadták olyan cégek adminisztrátorainak, amelyek rendelkeztek gyógyszerforgalmazási engedéllyel. Ezek a cégek körülbelül a piaci ár feléért vásárolták meg a gyógyszert, majd a tranzakciót hamis értékesítési szerződésekkel „szimulálták”
Végül a gyógyszerek ismét bekerültek a legális piacra, főként az EU-n belül – leginkább Németországban
–, ahol a termékeket ellenőrizték (anélkül, hogy riasztást váltottak volna ki), újracsomagolták a helyi előírások szerint, és új egyedi kóddal újra forgalomba hozták – írja az Adevarul.