Trump tudja: hiába ismételgeti, hogy az ukrán–orosz konfliktus „nem az ő háborúja”, ha nem sikerül békét teremtenie, az komoly kudarc lesz számára

A hidegháborúban a szovjet és az amerikai vezetők a híres forródróton keresztül kommunikáltak, amelynek első verziója egy telexgép volt, és a lehető legritkábban használták az elnökök. A technológia fejlődésével új formákat öltött a forródrót. Az NBC News cikke szerint azért ragaszkodtak a szöveges üzenetekhez, mert fontos volt, hogy elkerüljék a félreértéseket, amelyek a szóbeli kommunikációban előfordulhatnak. A hidegháború után az egyeztetések már telefonon zajlottak. 

Az orosz–ukrán háború első éveiben a kommunikáció megrekedt a két hatalom vezetője között: Joe Biden és Vlagyimir Putyin utoljára az orosz invázió előtti hónapokban beszélt egymással. Donald Trump érkezésével ez megváltozott, június végén már hatodik alkalommal egyeztetett telefonon az orosz elnökkel. Szemben az egykori szöveges kommunikációval, ezek a beszélgetések kivétel nélkül hosszúak voltak, tolmácsok és tanácsadók segítségével zajlottak, ám eddig nem bizonyultak eredményesnek. A júniusi alkalom pedig vízválasztó volt: Trump számára egyértelművé vált, hogy Putyin nem akar gyorsan tűzszünetet kötni. Az amerikai elnök akkor kifejtette, hogy a beszélgetés semmilyen előrelépést nem hozott, és „nem boldog emiatt”. Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó az egyeztetés után kijelentette: Putyin közölte Trumppal, hogy Oroszország nem fog lemondani ukrajnai céljairól, Moszkva a Kijevvel folytatott béketárgyalásait kétoldalú ügynek tekinti, amelybe az Egyesült Államoknak nem kellene aktívan beleszólnia. 

Nincs új a nap alatt 

Washingtoni beszámolók szerint a hívás után Trump úgy döntött, taktikát vált. Néhány hetes tanakodás után július 14-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelentősen megnöveli az európai országoknak szánt fegyverszállításokat, a szövetségesek pedig Ukrajnának küldik a fegyvereket. Az Axios washingtoni székhelyű lap információ szerint az első menetben 10 milliárd dollár értékben vásárolnak az európai nemzetek fegyvert az Egyesült Államoktól; a szállítmányok között légvédelmi fegyverek és tüzérségi lövedékek is szerepelnek. Ezenkívül kiderült, hogy az amerikai elnök ötven napot ad Moszkvának a békekötésre, különben 100 százalékos „másodlagos vámokkal” kell szembenéznie. Ennek értelmében várhatóan szankcionálnák azokat az országokat, amelyek orosz energiát vásárolnak. 

Bár az amerikai média és számos elemző fordulatként jellemezte a döntést, Trump már a kampány alatt felvázolt hasonló forgatókönyvet. 2023-ban egy Fox Newsnak adott interjúban közölte: ha megnyeri a választást, arra fog törekedni, hogy egy asztalhoz ültesse az oroszokat és az ukránokat, ha viszont a felek nem kötnek békét, a következő lépésként fegyvert küld Ukrajnának. „Jól ismerem Volodimir Zelenszkijt és Putyint is, őt talán még jobban, és mindkettejükkel nagyon jó kapcsolatom volt. Azt mondanám Zelenszkijnek: »nincs tovább, alkut kell kötnöd«. Putyinnak pedig azt mondanám, ha »nem egyeztek meg, akkor annyi [fegyvert] adunk nekik, amennyit eddig soha nem kaptak«” – jelentette ki Donald Trump. 

A döntés azért kelthetett meglepetést, mert 

Bár Trump nem akar „demokráciaexportot” és értelmetlen háborúkat, ettől még nem szeretné, ha az Egyesült Államok visszahúzódna, és izolációs politikát folytatna. Ezt bizonyította az iráni atomlétesítmények lebombázása, amikor az amerikai légierő egy rövid akcióval segítette Izrael háborúját, de nagyobb erőkkel nem szállt be a konfliktusba. Saját támogatói óvták a beavatkozástól, mert nem hitték el, hogy célzott és szűk körű lesz, ehelyett újabb elhúzódó háborút vizionáltak. Trump tisztában van vele: hiába ismétli el számtalanszor, hogy az ukrán–orosz konfliktus „nem az ő háborúja”, 

Jöhetnek a szankciók 

Ha az ötvennapos határidő leteltével Moszkva továbbra is húzza az időt, az amerikai szenátus szankciós csomagja „pörölyként” fogja szétzúzni az oroszokat. A korábbi szankciók nem állították meg a hadigazdaságra berendezkedő Oroszországot, és egyes gazdasági elemzők szerint a két ország limitált gazdasági kapcsolatai miatt a közvetlen szankciók leperegnének Moszkváról. A szenátorok éppen ezért 

a gázt vagy az uránt, mivel szerintük ez tartja életben Putyin háborús gépezetét. A szankció leginkább Brazíliát, Indiát és Kínát érintené. A tervezet értelmi szerzője Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokrata szenátor, akik Biden alatt is hangos támogatói voltak Kijevnek. Graham az NBC riporterének elmondta: Trump hónapokon keresztül próbálta asztalhoz ültetni Putyint, és nyitva hagyta neki az ajtót, amely azonban hamarosan bezárul. Blumenthal pedig ugyanebben az interjúban kiemelte, hogy az európai szövetségesek mélységesen támogatják a szankciókat. 

A kongresszus republikánus vezetése jelezte, kész arra, hogy mindkét házon átvigye a javaslatot. Mike Johnson házelnök kijelentette, hogy a képviselőházban sokan vannak, akik „éheznek” egy keményebb szankciós csomagra. Trump egyelőre nem állt be a tervezet mögé, és az ötvennapos határidő után is kisebb mértékű szankciókat lebegtetett be az oroszoknak és a tőlük vásárlóknak. „Nagyon rosszul fogják érinteni a szóban forgó országokat. Remélem, nem kell meglépnünk” – jelentette ki. 

Ketyeg az óra 

Bár a júliusi bejelentés óta Trump retorikája keményebbé vált, sokan megkérdőjelezik, hogy valóban szigorú lesz a szeptember elején lejáró ötvennapos határidővel kapcsolatban. Az elnök kritikusai szerint rengeteg időt ad az oroszoknak, akik érezhetően fokozzák dróntámadásaikat Ukrajnában. 

Donald Trump szerint viszont Putyin igazat mondott, amikor azt állította, hogy békét akar. „Remélem, így van, hamarosan kiderül, talán még az ötvenedik nap előtt.”

Nyitókép: Shutterstock