Háború és lopás 5. rész – íme a hitelezők, akik markukban tartják az ukrán agrárcégeket

Az egyik legnagyobb ukrán nemzeti kincs, a termőföld gyarmatosítását bemutató cikksorozatunk második részében arról írtunk, hogyan kezdődött Ukrajna mezőgazdasági területeinek privatizációja, majd hogyan érték el a nemzetközi pénzügyi intézmények, hogy az ukrán vezetés lehetővé tegye a termőföld kereskedelmét. A harmadik részben bemutattuk, mely cégek keleti szomszédunk legnagyobb földbirtokosai. 

A legutóbbi részben pedig azzal foglalkoztunk, hogy kik húznak még hasznot az említett cégek eredményeiből, kik a végső nyertesek, kik zsebében landol az ukrán mezőgazdasági profitja. cikksorozatunk legújabb részében pedig azt próbáljuk a rendelkezésünkre álló adatok alapján megmutatni, hogy az említett cégek alapító tulajdonosain és részvényesein kívül kik szólnak még bele a vállalatok irányításába, és a legfontosabb döntésekbe. 

A The Oakland Institute 2023 végén megjelent War and Theft: the takeover Ukraine's agricultural lands (Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek elfoglalása) című jelentése feltárta, hogy 

Ez azért lényeges, mert az adós cég és a hitelezők között kialakuló függő viszony bizonyos szintű ellenőrzést biztosít utóbbiak számára a vállalatok és vagyonuk (amely az eszközök mellett adott esetben a termőföld is lehet) felett. 

Amennyiben ugyanis egy cég nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, hitelezői jogot szerezhetnek az eszközei birtokbavételére és eladására, azaz gyakorlatilag tulajdonukba kerül a társaság vagyonának az adósságot kitevő része. Az elmúlt évtizedekben az európai bankintézetek – köztük például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – valamint a Világbank az ukrán agrárcégek legfontosabb hitelezői voltak.

Az alábbi táblázatban látható, hogy az EBRD, az EIB és az IFC csak 2008 és 2023 között, csak Ukrajna hat legnagyobb földbirtokos cégének összesen 1,7 milliárd dollárt kölcsönt adott.

Tele vannak hitellel az ukrán agrárcégek

Az Oakland Institute jelentése kiemeli, hogy ezekre az agrárhitelekre vonatkozó adatokat nagyon nehéz nyomon követni, mivel az ilyen ügyletek jellemzően nem transzparensek. Az intézet kutatása azonban számos további állami és magánhitelezőt tártak fel. Ezek főként európai és észak-amerikai pénzintézetek, amelyek Ukrajna legnagyobb földbirtokosait hitelezték. 

Az Európa két legnagyobb baromfitelepével és két legnagyobb gabonatárolójával rendelkező cég külföldi hitelezőknek, köztük az amerikai Gramercy Funds Management LLC-nek, az Egyesült Államok Export-Import Bankjának, a Pala Assets Limitednek, a dán exporthitel-ügynökségnek, a Deutsche Banknak, az orosz Sberbanknak és a kanadai export-import ügynökségnek is tartozik.

A legnagyobb ukrajnai agrárcég, a Kernel Holding az ING Banktól, a francia Natixis banktól, a német Landesbank Baden-Württembergtől, és az osztrák Raiffeisen bankcsoporttól vett fel hiteleket. 2019-ben a cég 390 millió dollárnyi hitelt vett fel az ING-től, valamint  300 millió dollárt a Natixis-től. A Kernel és leányvállalatai 2013-ban egy 20,4 millió dolláros hitelkeretet is kaptak a Landesbank Baden-Württembergtől, 2017-ben pedig 2,86 millió eurót a Raiffeisen Banktól.

Ukrajna legnagyobb cukortermelője, a 264 270 hektár területen gazdálkodó Astarta Holding,  2017-ben 25 millió dollár kölcsönt kapott a Holland Fejlesztési Bantól (ma FMO), 2019-ben 20 millió dollárt vett fel Német Befektetési és Fejlesztési Társaságtól (DEG). Az 5. legnagyobb ukrán alapítású cég, a Nibulon kanadai és dán pénzintézetek mellett az ING Bankkal kötött hitelszerződést, utóbbival 2018-ban 80 millió dolláros kontraktust kötöttek. 

Egyik óriásból a másikba menekítik a vagyont

A külföldi hitelezők e cégek feletti hatalmának súlyát és mértékét a rendszer átláthatatlansága elfedi, ám az UkrLandFarming pár évvel ezelőtti története jól szemlélteti az ukrajnai agrárvállalkozások és hitelezőik néha feszültségektől sem mentes viszonyát. 

Ez a lépés óriási szervezeti változásokhoz, többek között 6000 alkalmazott elbocsátásához vezetett. 2019-ben az UkrLandFarming és leányvállalata, az Avangard megállapodott az állami tulajdonú Oschadbank bankkal 119 millió dollárnyi hitel átstrukturálásáról. 2021 decemberében a Gramercy amerikai befektetési alap, amely az UkrLandFarming adósságának 10 százalékát birtokolja, Wyomingban és Cipruson beperelte az alapítót, Oleg Bakhmatyukot, amiért állítólag egymilliárd dollárt szivattyúzott ki a társaságból, hogy elkerülje adóssága megfizetését. 

Bakhmatyukot azzal vádolják, hogy Nicholas Piazza wyomingi üzletemberrel, Ukrajna jelenlegi 3. legnagyobb földterületekkel rendelkező gazdálkodója, a TNA Corporate Solutions tulajdonosával együttműködve „vagyonát az újonnan alakult wyomingi fedőcégekbe irányította, hogy kihasználja az üzleti titoktartás állam által garantál védelmét” és megakadályozza „a Gramercy által vezetett hitelezői hatalomátvételt”. 

Az ügyletben három vállalat – a Pivden Agro Invest, a Hetmanske és a Prydniprovske – vett részt, amelyek több mint 80 ezer hektárnyi földterülettel rendelkeznek Ukrajnában, ezzel nagymértékben növelve a TNA Corporate Solutions területét. 2020-ban a Rise-Maksymko cég tulajdonjoga is átkerült az UkrLandFarmingtól a TNA Corporate Solutionshez, ami a becslések szerint 180 000 hektárral tovább növelte az utóbbi birtokát. Válaszul 2022 szeptemberében a ciprusi Nicosia kerületi bírósága Bakhmatyuk 79,4 millió dollárnyi vagyonának befagyasztásáról döntött.

Jelen cikkünk fő forrása a The Oakland Institue nevű amerikai agytröszt 2023 végén megjelent War and Theft: the takeover Ukraine's agricultural lands (Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek elfoglalása) című jelentése.  A magyar nyelvre átültetett szövegek fordítását nem az Oakland Institute készítette, és nem tekinthető az Oakland Institute hivatalos fordításának. Az Oakland Institute nem vállal felelősséget a fordítás tartalmáért vagy hibáiért. 

Nyitókép: Mandiner/grafika