Telegraph: Ukrajna legdrágább kincsét tépné ki Zelenszkij kezéből Putyin

A ma esti – a Mandiner által folyamatosan közvetített – Trump-Zelenszkij találkozón is bizonyosan szó esik róla, s az is garantált, hogy a múlt heti Trump-Putyin csúcsnak is témája volt a Donbasz három nagyvárosának sorsa, melyeket Oroszország tizenkét éve ostromol, s katonai erővel eleddig nem volt képes bevenni. Most azonban ezek a városok, Szlovjanszk, Kramatorszk, Kosztyantinyivka és Druzsivka képezhetik a béke árát – derül ki a Telegraph hosszú elemzéséből.

A városok a Kazenij Torec folyó mentén fekszenek; ez Donyeck oblaszty utolsó, ukrán kézen lévő részének fő folyója.

Vlagyimir Putyin azonban azzal, hogy Oroszország alkotmányában rögzítette Donyeck oblaszty teljes területét orosz területként, szinte bizonyosan követelni fogja ezt a területet a háború lezárásáért cserébe, s a Telegraph úgy látja, hogy „Donald Trump késznek látszik arra, hogy Volodimr Zelenszkijt egy ilyen csere irányába tolja”. Steve Witkoff, Trump elnök Oroszországért felelős különmegbízottja már vasárnap jelezte, hogy Donyeck oblaszty sorsáról „fontos” és „különösen részletes” tárgyalást folytat majd Zelenszkij és Trump, mikor előbbi Washingtonba érkezik. Zelenszkij ugyanakkor vasárnap rámutatott: „Oroszország továbbra is sikertelen a donyecki régióban, Putyin 12 éven át képtelen volt bevenni”, s bármiféle területcseréről csak kétoldalú orosz-ukrán tárgyalások dönthetnek.

A „donyecki erődítmény” jelentőségét a Telegraph abban látja, hogy a városok a Donbaszon belül egy felföldet képeznek, ezáltal „óriási stratégiai-katonai jelentőséggel” bírnak, hiába éri el a felföld legmagasabb pontja alig a tengerszint feletti 300 métert.

Ha elesne vagy orosz kézre adnák, „nem csak nyitottá válna mögötte a teljes ukrán sztyeppe, de az oroszoknak lenne egy állomáshelyük ahhoz is, hogy mind északra Harkiv felé, mind délre Zaporizsja felé bekerítsék az ukrán erőket”, így egy esetleges következő orosz támadás esetén sokkal nehezebbé válna az ország védelme.

Ez a lerobbant, de mégis Kijevvel és Harkivval mind közúton, mind vasúton jól összekötött városlánc jelentette a katonai infrastruktúra szempontjából is a menedéket az ukrán hadsereg számára akkor, amikor 2014-ben elveszítették Donyeck oblaszty központját, Donyecket. Logisztikai, utánpótlási és orvosi ellátási szempontból is kulcsfontosságúvá váltak ezek a városok, melyek helyi gazdasága lehetővé tette a hadsereg fogyasztási cikkekkel való ellátását is. 2014 és 2022 között a kramatorszki katonai repülőtérről irányította az ukrán hadsereg a donbaszi harcait, 2022 után pedig Kosztyantinyivka vált Bahmut, Csasziv Jar és Toreck védelmének logisztikai bázisává, Szlovjanszk és Kramatorszk pedig a Liman és Izjum körüli csaták ukrán hátországává – annak ellenére, hogy a területen továbbra is jelentős oroszpárti lakosság él.

A Telegraph ezért úgy látja:

Szlovjanszk szerepe különösen jelentős, hiszen innen indult 2014-ben az oroszpárti szeparatista mozgalom. „Annyi ukrán halt már meg az erődített városövet védelmének és megtartásának érdekében, annyi férfi és nő ismeri Ukrajna minden részéről a völgyet és kátyús autóútját, olyan sokan álltak meg benzinkútjain az utolsó kávéra a front előtt, hogy a megadás szinte elképzelhetetlen” – fogalmaz a Telegraph.

Nyitókép: Hans Lucas via AFP