Cikksorozatunk legújabb részében bemutatjuk, melyek az ukrán termőterületeken gazdálkodó legnagyobb cégek, és milyen ezek háttere.
Az ukrán termőföldek jelenlegi tulajdonosi szerkezete is nagyon nehezen átlátható, ahogy az is, hogy a tulajdonjogtól függetlenül ki birtokolja, használja valójában a földet. Nem beszélve a legfontosabbról, arról, hogy az üzleti láncban és főként annak végén végül ki „szedi a föld hasznait”, azaz ki gazdagszik az ukrán mezőgazdasági területekből. Cikksorozatunk bevezető részében bemutattuk, hogy Ukrajnában évek (évtizedek) óta zajlik a világ legértékesebb termőterületeinek koncentrációja.
Ukrajna nemzeti kincse, a világ legjobb minőségű talajával rendelkező termőföld egyre inkább ukrán oligarchák és – közvetlenül vagy ezeken keresztül – nyugati agrárcégek, bankok és tőkealapok kezében koncentrálódik. A második részben arról írtunk, hogy hogyan kezdődött Ukrajna mezőgazdasági területeinek privatizációja, majd
hogyan érték el a nemzetközi pénzügyi intézmények, hogy az ukrán vezetés lehetővé tegye a termőföld kereskedelmét.
E cikkünkben pedig The Oakland Institute 2023-ban közzétett, War and Theft: the takeover Ukraine's agricultural lands (Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek elfoglalása) című jelentése alapján megkíséreljük legalább egy részét megmutatni annak, hogy kik az ukrán termőterületeken gazdálkodó legnagyobb cégek, és milyen ezek háttere.
Ezt is ajánljuk a témában
Döbbenetes összegű hitelek egy csődhelyzetben lévő országnak, amelyeknek egyetlen feltétele az volt, hogy az ukrán kormány feloldja a földkereskedelmi moratóriumot. Ez pedig 2020-ban meg is történt.
Ukrajnában ma körülbelül 4,3 millió hektárnyi termőterületen nagyüzemi mezőgazdaság működik, és e termőföld nagyobb része, több mint 3 millió hektár mindössze egy tucat, nagyrészt külföldön regisztrált óriási agrárcég kezében van.
Ezek – jellemzően leányvállalatokon keresztül – rendkívül intenzív, monokultúrás, exportorientált termelést folytatnak.
Az említett cégek mellett telvileg az ukrán állam is rendelkezik termőterületekkel. A korábbi adatok szerint az állami tulajdonú mezőgazdasági területek mérete öbb mint 7 millió hektár volt, ám Volodimir Zelenszkij elnök 2020. októberében közölte, hogy ebből az elmúlt évtizedekben 5 milliót „elloptak” – azt azonban, hogy ezt a két Krím-félszigetnyi méretű – földterületet jelenleg kik birtokolják, nem hozta nyilvánosságra az ukrán vezetés.
Tehát adott egy kormány, amely tisztában van azzal, hogy az országa termőföldjeinek több mint 10 százalékát „ellopták”. Mivel állami tulajdonról beszélünk, nyilván azt is tudják, hogy kik tulajdonították el a földet. Ennek ellenére nem mondják el, hogy kik kezébe kerültek ezek a területek. Ez azért számos kérdést felvet – attól kezdve, hogy miért nem közlik, egészen odáig, hogy kikről van szó.
A jelentés szerint
összesen 9 millió hektár mezőgazdasági terület (ez az összes ukrán termőföld nagyjából 28 százaléka) oligarchák, korrupt személyek és óriáscégek ellenőrzése alatt áll.
A feltételezések szerint az ukrán mezőgazdasági terület többi részén több mint 8 millió ukrán állampolgár gazdálkodik, de ezen adat pontossága kérdéses.
A jelentés szerint a legnagyobb földbirtokosok helyi oligarchák és különféle külföldi érdekeltségek valamint ezek különféle együttműködései. A külföldi cégek többnyire európaiak és észak-amerikaiak, van köztük egy amerikai székhelyű magántőke-alap és Szaúd-Arábia állami alapjának is vannak érdekeltségei. oligarchák és különféle külföldi érdekeltségek keveréke, főleg európai és észak-amerikaiak. Ezek a cégek holdingtársaságok, és működésüket általában leányvállalatokon keresztül végzik.
„De hiszen itt összesen csak 3 külföldi cégről van szó, a legnagyobbak legtöbbje ukrán!” – gondolhatja az olvasó, ám mi sem áll távolabb a valóságtól. A legnagyobb Ukrajnában működő agrárcégek jó része részvénytársaságként működik, azaz megnyitotta tőkéjét a magánbefektetők előtt, akik jelenleg változó mennyiségű részvényt birtokolnak.
Többet közülük nyugati – például párizsi, londoni vagy varsói – tőzsdéken jegyeznek.
Ezek közé tartozik a Kernel, az MHP és az Astarta, valamint az Industrial Milk Company (IMC) és a franciaországi székhelyű (!) AgroGeneration, amelyek egyaránt termelnek gabonát és olajos magvakat. Attól kezdve pedig, hogy a részvények döntő részét nem az eredeti tulajdonos birtokolja, már nem beszélhetünk „ukrán” cégről, hiszen a döntések nem az eredeti tulajdonos kezében vannak, azokat a mindenkori többségi tulajdonosok érdekei vezérlik.
A legnagyobb földbirtokos vállalatok legtöbbje hibrid tulajdonosi modellel rendelkezik, néhány a cég azonban még mindig a részvények többségét birtokló, eredeti alapítóhoz tartozik. Az UkrLandFarming kivételes eset, hiszen az alapító, Oleg Bakhmatyuké a cég minden részvénye. De részvények többsége az alapító kezében van a Kernelnél (42,6 százalék), az MHP-nál (59,7 százalék) és az Astartánál (41,2 százalék) egyaránt. Ez azonban bármikor megváltozhat, egy egyszerű tranzakció kérdése az egész, amibe senkinek, még az ukrán államnak sincs beleszólása.
Cikksorozatunk következő részében bemutatjuk a legnagyobb cégek részvényeseinek azt a részét, amely a nyilvános adatok alapján megismerhető volt!
Jelen cikkünk fő forrása a The Oakland Institue nevű amerikai agytröszt 2023 végén megjelent War and Theft: the takeover Ukraine's agricultural lands (Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek elfoglalása) című jelentése. A magyar nyelvre átültetett szövegek fordítását nem az Oakland Institute készítette, és nem tekinthető az Oakland Institute hivatalos fordításának. Az Oakland Institute nem vállal felelősséget a fordítás tartalmáért vagy hibáiért.
Nyitókép: Mandiner grafika
„Ez senkit sem fog igazán boldoggá tenni” – jelentette ki az alelnök.
Az ukránok meredek sztorit tálaltak a látványos videó mellé.
Elsöprő többséget vásárolt az ukrán baromfi-feldolgozó egy meghatározó élelmiszeripari vállalatban.
A CNN arról ír: nem először aggódnak az európai hatalmak amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megosztja a transzatlanti szövetséget, miközben mindent megkap Ukrajnában, amit akar.
Egy hónappal ezelőtt a Tiszán átúszva menekült volna Magyarországra négy kárpátaljai férfi, de elfogták őket. Most újabb eset borzolja a kedélyeket.
Nem éltek vele. Jöhet a kiszállás egy ostoba és felesleges háborúból ami nem szolgálja az USA érdekeit.
Nem akar elfogyni a végtelen olajpénz.
Megalakult a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör is, melynek alapítóját, az Alapjogokért Központ főigazgatóját kérdeztük.
