Nem finomkodott: az új pápa megtartotta első szentmiséjét a Sixtus-kápolnában

A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa, aki első miséjét megválasztása után a Sixtus-kápolnában mutatta be péntek délelőtt.

XIV. Leó először angolul szólt a bíborosokhoz, kiemelve, hogy testvéri közösséget alkotnak. Olaszul mondott homíliájában a pápa az egyház kétezer éves örökségéről beszélt, amely – mint mondta – nem merül ki csodálatos épületekben, mint például a Sixtus-kápolna, hanem azt az üzenetet képviseli, amelyet az egyház a mindenkori emberiség javáért hirdet. 

Az egyház a történelem hullámait a megváltás hajójával szeli, fényt ad a világ sötétségében, szolgálatát a mai világ „korlátai, lehetőségei, kérdései és meggyőződései” között látja el.

A pápa Jézus fogadtatásáról és megítéléséről beszélt a korabeli fényűző hatalmi körök árulástól és hűtlenségtől uralt palotáiban, ahol Jézust érdekesnek, de teljesen jelentéktelennek tartották, erkölcsi tanítása pedig elutasításra talált. A hétköznapi emberek egyenesnek, bátornak tartották, de „csak embernek”, akitől a veszély pillanatában csalódottan eltávolodtak.

Úgy vélte, ilyen környezetben nem könnyű tanúsítani és hirdetni az evangéliumot, ha azt, aki hisz „kinevetik, ellenségként kezelik, megvetik, vagy legfeljebb eltűrik és szánalmat éreznek iránta”. Pedig szerinte pontosan ott van sürgős szükség az egyház missziójára, ahol a hit hiánya gyakran drámához vezet, az élet értelmének elveszítését, az irgalom elfeledését okozza, az emberi méltóság megsértését a legtragikusabb formákban, a család válságához vezet, valamit számos más sebet okoz, amelyekben a „társadalmunk szenved, nem is kis mértékben”.

XIV. Leó megjegyezte, sokan Jézust kizárólag „karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként” tartják számon még a megkereszteltek között is, ami tényleges ateizmusnak felel meg.

XIV. Leó első miséjén felöltött miseruháját Collemaggio keresztje díszítette, amely az abruzzói kisvárosban található Szűz Mária-bazilika szent kapujáról ismert. A bazilikában avatták pápává V. Celesztint 1294-ben, aki szent kaput nyitott, majd 2022-ben Ferenc pápa volt az első egyházfő, aki ismét megnyitotta Collemaggio szent kapuját.

XIV. Leó vasárnap délben a Mennyek királynője-imát mondja el a Szent Péter téren, hétfőn pedig a konklávét kísérő sajtó tagjait fogadja a Vatikánban.

(MTI)

Fotó: Tiziana FABI / AFP