Eltorlaszolták az összes lengyel-ukrán határátkelőt a lengyel gazdák

„A blokád addig fog tartani, amíg az Európai Bizottság és a lengyel kormány nem alakít ki megfelelő mechanizmusokat” – fogalmazott egy szakszervezeti vezető.

A 2023-as vereségük óta miben változott a PiS ukránpolitikája? Mennyire váltotta be Tusk a hozzáfűzött reményeket, ami az uniós források hazahozatalát illeti? Milyen fordulatokat tartogat a lengyel elnökválasztás? Szakértőt kérdeztünk a témában.
Mint arról beszámoltunk, Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski a napokban azt nyilatkozta, hogy nem felel meg az európai értékeknek, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.
Ugyanakkor érdemes górcső alá venni, hogy a lengyel politikai eliten túl a társadalom miként viszonyul az elnökválasztás előtt álló országban az ukrán kérdéshez. A kérdést Rosonczy-Kovács Mihállyal, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatójával, Lengyelország- és Olaszország-szakértővel jártuk körbe.
A szakértő beszélgetésünk elején felidézte, hogy 2023 végén a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) többek között azért kényszerült átadni a hatalmat, mert a választók úgy érezhették
a párt kormányon szinte jobban képviseli Ukrajna érdekeit, mint a Lengyelországét, emiatt pedig két irányban is veszített voksokat.
Egyrészt jobbról az ukránpártisággal támadó Konföderáció tudott így szavazatokat elszedni Jarosław Kaczyński pártjától – emlékezetes egy animációs kisfilm a kampányukból, amelyben a PiS politikusai Volodimir Zelenszkij előtt hajbókolnak. Másrészről a vidéki, mezőgazdaságból élő szavazókért rivális centrista párt, a Lengyel Néppárt balról, különösen a keleti, hagyományosan PiS-es fellegvár vajdaságokban, amelyek jobban ki voltak téve a lengyel piacokat elárasztó olcsó, rossz minőségű ukrán gabonának – magyarázta.
Emlékezetes, hogy 2024 első hónapjaiban is több alkalommal torlaszolták el a gazdák az összes lengyel-ukrán határátkelőt, így tiltakoztak Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán termékek európai behozatala ellen. Követeléseik között a megfelelő mechanizmusok kialakítása állt.
Ezt is ajánljuk a témában
„A blokád addig fog tartani, amíg az Európai Bizottság és a lengyel kormány nem alakít ki megfelelő mechanizmusokat” – fogalmazott egy szakszervezeti vezető.
Rosonczy-Kovács itt elmondta, hogy azóta már történtek korrekciós kísérletek. „Az elnökválasztáson a PiS által támogatott állampolgári jelölt, Karol Nawrocki januárban ezt mondta:
»Ma nem látom Ukrajna helyét, sem a NATO-ban, sem az EU-ban«.
A jelölt elsősorban azt kéri számon a keleti szomszédján, hogy nem működik együtt annak a feltárásába, amikor 1943 és 1945 között százezernyi lengyelt öltek meg az ukránok, de mindezzel rezonál a lengyel társadalomra, amely egy jelentős része a kutatások szerint belefáradt az ukrán-barátságba” – húzta alá a külügyi igazgató.
Valamivel később elhangzott, hogy a globalista Rzeczpospolita még januárban tett közzé egy kutatását, melyből kiderült:
csupán a lengyelek 36 százaléka támogatja Ukrajna gyorsított EU-s tagságát.
„Kifejezetten rossz az ukrán menekülteknek az ország életére kifejtett hatásának megítélése az országban. A válaszadók pont fele mondta azt, hogy negatív hatást fejtenek ki. Jellemzően azt jelölték meg, hogy a megjelenésük felhajtotta az ingatlanárakat, veszélyt jelent a munkaerőpiacon, jogtalanul vesznek fel szociális támogatásokat, kihasználják a lengyel államot. Ezzel ellentétes véleményen csak 30 volt, míg 20 százaléknak nem volt véleménye” – sorolta a beszédes számokat a Lengyelország-szakértő.
Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a több mint egymillió ukrán menekült sorsa Lengyelországban, ha egyszer valóban tető alá kerülnek a béketárgyalások, Rosonczy-Kovács Mihály azt felelte, hogy az ukrán menekültek könnyen beilleszkednek Lengyelországba. Kétkezi munkát, egyszerűbb kommunikációt igénylő szellemi munkát azonnal el tudnak kezdeni a nyelvek hasonlósága miatt. „Egy ízben napokon keresztül tudtam beszélgetni egy lengyel szálloda recepciósával, mire kiderült, hogy például a »vasaló« szót nem tudja lengyelül. Ennek ellenére kiválóan ellátta a feladatát” – hozott egy példát.
Majd előre tekintve egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, mely szerint valószínűsíthető, hogy
a menekültek egy jó része Lengyelországban marad azután is, hogy véget ér a háború, ha erre lehetőséget kapnak.
„Márpedig a gazdaság fel tudja szívni a lengyelnél olcsóbb munkaerőt, ezzel jellemzően épp a szegényebb rétegeknek csökkentve a munkabérét. Ha pedig állampolgárságot szereznek, a lengyel arányos választási rendszerben a kormányzásra is döntő befolyása lehet, ha egyszer valamilyen erő egy ukrán gyökerű etnikai pártot szervezne” – vázolt fel egy lehetséges jövőképet a szakértő.
A beszélgetés során természetesen előkerültek a Lengyelországnak járó uniós források is. „Donald Tusk azt ígérte a 2023-as kampányban a választóknak, hogy egy nap alatt hazahozza az uniós pénzeket. Ehhez valóban minden segítséget meg is kapott. Maga Ursula von der Leyen 2024 februárjában jelentette be Varsóban, hogy Lengyelország számára feloldják a kohéziós és a helyreállítási alap forrásait. Ennek ellenére például utóbbi felhasználása tekintetében az ország 2025 januárjában a hátsó harmadban szerénykedett az uniós országok rangsorában” – hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.
Egyelőre az látszik, hogy a PiS kormány még ellenszélben is jobb teljesítményt tudott felmutatni, mint Tusk kormánya,
amely látszólag ugyan minden segítséget megkap az Európai Néppárttól, csak éppen nem ahhoz, hogy a lengyel, hanem sokkal inkább a brüsszeli, német és francia érdekeket szolgálja ki” – jelentette ki Rosonczy-Kovács.
A korábban virágzó állami cégek egyre rosszabb eredményeket produkálnak, és a kormány bár pozitívumként harangozza be a francia és német megállapodásokat, egyre inkább beigazolodni látszik az, amitől óva intettek a PiS politikusai a kampányban:
meglesz az ára annak hatalmas segítségnek, amelyet Donald Tusk kapott az európai globalista erőktől azért, hogy hatalomra kerüljön”
– hangsúlyozta a szakértő.
A jobboldali lengyel Konföderáció párt EP-képviselője, Grzegorz Braun és követői az elmúlt hetekben több akcióval is felhívták magukra a figyelmet. Braun egy varsói kormányépületben található uniós zászlót tépett le, majd beletörli a cipőjét, miközben indulatosan kijelentette, „ez Lengyelország, nem Brüsszel”.
Még korábban egy segítőjével pedig Biała Podlaska városában távolította el az ukrán zászlót a hivatal homlokzatáról. Miközben a képviselő és társa egy létrán állva leszedték a kék-sárga lobogót a köréjük gyűlt tömeg a lengyel himnuszt énekelte.
Végül a május 18-i elnökválasztás első fordulójának várható eredményéről is szót ejtettünk. „A hétvégi első fordulót illetően szinte borítékolni lehet, hogy a két nagy párt jelöltje, Varsó globalista főpolgármestere, Rafał Trzaskowski, és a PiS által támogatott nemzeti konzervatív Karol Nawrocki fog a második fordulóba bejutni, ahol majd június 1-én mérkőznek meg”.
Most talán a „legizgalmasabb kérdés”, hogy mennyire pontosak azok a kutatások, amelyek a második fordulóra is Trzaskowski-győzelmet jósolják. „Ha Nawrocki eredménye jobb lesz, mint a kutatások előrejelezték, – ahogyan az a PiS eredményével kapcsolatban megfigyelhettük a legutóbbi európai parlamenti és önkormányzati választáson –, akár az is előfordulhat, hogy a teljesen nyílttá válik a küzdelem, amelyet sokan előre Trzaskowskinak adtak volna” – ismertette az egyik lehetséges kimenetelt a külügyi igazgató.
De döntő jelentősége van, hogy a várhatóan harmadik helyre beérkező konföderációs jelölt, Sławomir Mentzen milyen iránymutatást ad a híveinek.
„2020-ban az akkori jelölt Krzysztof Bosak rábízta a választókra, akik fele-fele arányban voksoltak Andrzej Dudára, illetve Trzaskowskira. A kutatások szerint most legalább kétharmad-egyharmad irányban fognak Karol Nawrockihoz térni, ha azonban Mentzen legalább indirekte beállna Naworcki mellé, például azt mondva, hogy nem szavaz Trzaskowskira, vagy Donald Tusk jelöljtére, teljesen kiélezet lehet a választás” – vélekedett Rosonczy-Kovács Mihály.
A nyitókép korábbi felvétel. Fotó: Wojtek Radwanski / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ennyit a papírformáról: a teljes elnökválasztási menetet megváltoztathatja a semmiből felbukkant markáns jobboldali Konföderáció jelöltje, akinek elege van abból, hogy Ukrajna „baleknek nézi” Lengyelországot.
Ezt is ajánljuk a témában
Radoslaw Sikorski hiányolja az európai értékeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Egész Lengyelország rápörgött az elnökválasztásra, ahol a jobboldali PiS végre visszavághat Donald Tusk eurokrata kormányának. De sikerülhet nekik? Szakértőt kérdeztünk a témában!
***