„A társadalom egy jelentős része belefáradt az ukránbarátságba” – így fordul rá a kampányhajrára Lengyelország

Mint arról beszámoltunk, Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski a napokban azt nyilatkozta, hogy nem felel meg az európai értékeknek, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.

Ugyanakkor érdemes górcső alá venni, hogy a lengyel politikai eliten túl a társadalom miként viszonyul az elnökválasztás előtt álló országban az ukrán kérdéshez. A kérdést Rosonczy-Kovács Mihállyal, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatójával, Lengyelország- és Olaszország-szakértővel jártuk körbe.

A szakértő beszélgetésünk elején felidézte, hogy 2023 végén a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) többek között azért kényszerült átadni a hatalmat, mert a választók úgy érezhették 

Egyrészt jobbról az ukránpártisággal támadó Konföderáció tudott így szavazatokat elszedni Jarosław Kaczyński pártjától – emlékezetes egy animációs kisfilm a kampányukból, amelyben a PiS politikusai Volodimir Zelenszkij előtt hajbókolnak. Másrészről a vidéki, mezőgazdaságból élő szavazókért rivális centrista párt, a Lengyel Néppárt balról, különösen a keleti, hagyományosan PiS-es fellegvár vajdaságokban, amelyek jobban ki voltak téve a lengyel piacokat elárasztó olcsó, rossz minőségű ukrán gabonának – magyarázta.

Rosonczy-Kovács itt elmondta, hogy azóta már történtek korrekciós kísérletek. „Az elnökválasztáson a PiS által támogatott állampolgári jelölt, Karol Nawrocki januárban ezt mondta: 

A jelölt elsősorban azt kéri számon a keleti szomszédján, hogy nem működik együtt annak a feltárásába, amikor 1943 és 1945 között százezernyi lengyelt öltek meg az ukránok, de mindezzel rezonál a lengyel társadalomra, amely egy jelentős része a kutatások szerint belefáradt az ukrán-barátságba” – húzta alá a külügyi igazgató.

Sokak szerint kihasználják az ukrán menekültek a lengyel államot

Valamivel később elhangzott, hogy a globalista Rzeczpospolita még januárban tett közzé egy kutatását, melyből kiderült: 

„Kifejezetten rossz az ukrán menekülteknek az ország életére kifejtett hatásának megítélése az országban. A válaszadók pont fele mondta azt, hogy negatív hatást fejtenek ki. Jellemzően azt jelölték meg, hogy a megjelenésük felhajtotta az ingatlanárakat, veszélyt jelent a munkaerőpiacon, jogtalanul vesznek fel szociális támogatásokat, kihasználják a lengyel államot. Ezzel ellentétes véleményen csak 30 volt, míg 20 százaléknak nem volt véleménye” – sorolta a beszédes számokat a Lengyelország-szakértő.

Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a több mint egymillió ukrán menekült sorsa Lengyelországban, ha egyszer valóban tető alá kerülnek a béketárgyalások, Rosonczy-Kovács Mihály azt felelte, hogy az ukrán menekültek könnyen beilleszkednek Lengyelországba. Kétkezi munkát, egyszerűbb kommunikációt igénylő szellemi munkát azonnal el tudnak kezdeni a nyelvek hasonlósága miatt. „Egy ízben napokon keresztül tudtam beszélgetni egy lengyel szálloda recepciósával, mire kiderült, hogy például a »vasaló« szót nem tudja lengyelül. Ennek ellenére kiválóan ellátta a feladatát” – hozott egy példát.

Majd előre tekintve egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, mely szerint valószínűsíthető, hogy 

„Márpedig a gazdaság fel tudja szívni a lengyelnél olcsóbb munkaerőt, ezzel jellemzően épp a szegényebb rétegeknek csökkentve a munkabérét. Ha pedig állampolgárságot szereznek, a lengyel arányos választási rendszerben a kormányzásra is döntő befolyása lehet, ha egyszer valamilyen erő egy ukrán gyökerű etnikai pártot szervezne” – vázolt fel egy lehetséges jövőképet a szakértő.

Megvan az ára a globalista erők segítségének

A beszélgetés során természetesen előkerültek a Lengyelországnak járó uniós források is. „Donald Tusk azt ígérte a 2023-as kampányban a választóknak, hogy egy nap alatt hazahozza az uniós pénzeket. Ehhez valóban minden segítséget meg is kapott. Maga Ursula von der Leyen 2024 februárjában jelentette be Varsóban, hogy Lengyelország számára feloldják a kohéziós és a helyreállítási alap forrásait. Ennek ellenére például utóbbi felhasználása tekintetében az ország 2025 januárjában a hátsó harmadban szerénykedett az uniós országok rangsorában” – hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. 

amely látszólag ugyan minden segítséget megkap az Európai Néppárttól, csak éppen nem ahhoz, hogy a lengyel, hanem sokkal inkább a brüsszeli, német és francia érdekeket szolgálja ki” – jelentette ki Rosonczy-Kovács.

A korábban virágzó állami cégek egyre rosszabb eredményeket produkálnak, és a kormány bár pozitívumként harangozza be a francia és német megállapodásokat, egyre inkább beigazolodni látszik az, amitől óva intettek a PiS politikusai a kampányban: 

 – hangsúlyozta a szakértő.

Borítékolható a második forduló

Végül a május 18-i elnökválasztás első fordulójának várható eredményéről is szót ejtettünk. „A hétvégi első fordulót illetően szinte borítékolni lehet, hogy a két nagy párt jelöltje, Varsó globalista főpolgármestere, Rafał Trzaskowski, és a PiS által támogatott nemzeti konzervatív Karol Nawrocki fog a második fordulóba bejutni, ahol majd június 1-én mérkőznek meg”. 

Most talán a „legizgalmasabb kérdés”, hogy mennyire pontosak azok a kutatások, amelyek a második fordulóra is Trzaskowski-győzelmet jósolják. „Ha Nawrocki eredménye jobb lesz, mint a kutatások előrejelezték, – ahogyan az a PiS eredményével kapcsolatban megfigyelhettük a legutóbbi európai parlamenti és önkormányzati választáson –, akár az is előfordulhat, hogy a teljesen nyílttá válik a küzdelem, amelyet sokan előre Trzaskowskinak adtak volna” – ismertette az egyik lehetséges kimenetelt a külügyi igazgató. 

„2020-ban az akkori jelölt Krzysztof Bosak rábízta a választókra, akik fele-fele arányban voksoltak Andrzej Dudára, illetve Trzaskowskira. A kutatások szerint most legalább kétharmad-egyharmad irányban fognak Karol Nawrockihoz térni, ha azonban Mentzen legalább indirekte beállna Naworcki mellé, például azt mondva, hogy nem szavaz Trzaskowskira, vagy Donald Tusk jelöljtére, teljesen kiélezet lehet a választás” – vélekedett Rosonczy-Kovács Mihály. 

A nyitókép korábbi felvétel. Fotó: Wojtek Radwanski / AFP

***

***