Először szólalt meg Le Pen a bíróság döntése után: „Egyértelmű politikai döntés született”

A politikus közölte, hogy a végsőkig harcolni fog, és minden erejével azon lesz, hogy az ügy fellebbezési eljárását felgyorsítsa.

Jaj annak a demokráciának, ahol a hatalom kabátlopási ügyekkel maszkírozza, hogy szabad választáson versenyképtelen.
Szíves figyelmükbe ajánlanám friss listámat magukat demokráciának hívó európai országokról, ahol eltiltottak az indulástól esélyes elnökjelölteket. Tényleg friss, tegnap frissült. Akkor került rá Oroszország, Belarusz, Románia és Törökország után Franciaország. Marine Le Pent eltiltották a következő elnökválasztáson való indulástól egy pont ugyanolyan ügyben, amilyenben François Bayrou regnáló miniszterelnököt, akinek Emmanuel Macron 2017-es megválasztásában kulcsszerepe volt, nemrég felmentették.
Bayrou esetében csak a pártot és annak machinátorait ítélték el, Le Pen esetében – óh, fájdalom – a jelöltre magára is lecsapott az igazságszolgáltatás vaskeze.
Marine Le Pen ügye persze teljesen más. Ott egy jogállami jogállam jogállami bírósága hozott jogállami ítéletet két évvel a választások előtt arról, hogy Le Pen EP-képviselőinek asszisztensei valójában nem is a franciaországi Strasbourgban dolgoztak, hanem a franciaországi máshol, s ez tűrhetetlen, a francia fősodor legesélyesebb kihívójára emiatt csak ne szavazzanak a franciák. Rúl dö loá, vagy mifene. Ez a választás előtt két évvel kibukó korrupciós ügy természetesen merőben eltér Ekrem İmamoğlu isztambuli főpolgármester választás előtt három évvel kibukó korrupciós ügyétől (aki századmagával sikkaszthatta Isztambul pénzét), melynek következtében nem szavazhatnak majd rá a törökök. Továbbá semmiben sem hasonlít Alekszej Navalnij választás előtt egy évvel kibukó korrupciós ügyére (aki egy kirovi állami faipari cégtől lophatott) és Viktar Babarika választás évében kibukó korrupciós ügyére (akinek csalással szerzett, be nem jelentett jövedelmei támadhattak) sem.
Ezeket a mondvacsinált kabátlopási ügyeket ugyebár mind jogállamiatlan jogtalanállamok igazságszolgáltatása koholta, ellentétben Le Pen nagyon komoly és nagyon valódi ügyével,
no meg a román demokráciát megrengető maroknyi TikTok-bottal, akik miatt az elnökválasztás első fordulóját egy tollvonással eltörölték, Călin Georgescut pedig eltiltották az indulástól a megismételt választáson.
Különös egy járvány dúl Európában, mit ne mondjak: a mindenkori hatalomra veszélyt jelentő, esélyes elnökjelölteknek pont a választások előtt jut eszükbe pimf korrupciós ügyekbe keveredni. Olyanokba, amelyekből a vonatkozó állam polgárainak nagy eséllyel a mindennapokban érzékelhető káruk nem származik – most tegyék fel a kezüket Le Pen asszisztenshamisításának sértettjei, az isztambuli korrupció miatt aggódó török ellenzéki választók,
a Kirovlesz-árvák, a Babarika által megkárosított belaruszok és azok a románok, akik a szülőanyjuk meggyőzésére sem képes orosz TikTok-botok közreműködése nélkül bizonyosan nem szavaztak volna Georgescura.
Egyúttal olyanokba, amelyek – óh, fájdalom – pont a következő, általuk simán megnyerhető választástól való eltiltással járnak. Bizonyára maguktól sem szavaznának az európai választók korrupt fenevadakra, de azért – biztos, ami biztos – jogállamunk fennmaradásának érdekében ne is szavazhassanak, ugye.
Halkan szeretném felhívni a figyelmet választási autokráciával terhelt hibrid rezsimünk, putyini úton haladó latorállamunk vonatkozó gyakorlatára.
Jövőre Magyarországon is választás lesz, s a magyar választás is legalább annyira kétesélyes, mint a francia. Olyan súlyú ügyek, mint amikért Európában ma elnökjelölteket szokás a választástól eltiltani, Magyar Péter múltjában is vannak bőségesen; még az is lehet, hogy az ő is befogja EP-képviselőit némi belpolitikai munkára. Putyin, Erdoğan és Macron immáron közös útja volna tehát a jogállami megoldás hazánkban is?
Kötve hiszem.
Magyarországon az ügyek kiderülnek, az ítéletek megszületnek – a nép pedig dönt, nem helyette döntenek a jurisztokrácia fura urai.
Elítélt bűnözőt óhajt képviselőjének Újpest népe? Csak tessék – a választói mérlegelés szabad. S ne legyen kétségünk: aki a Mészáros Lőrinc bankjából kipottyant telefontolvajló, családbántalmazó szociopata tőzsdecápától várja hazánk minőségi, egyben korrupciómentes kormányzását, annak módja lesz ezt 2026-ban szavazatával kifejezni. Mert a választónak mindent szabad, égbekiáltó botorságokat csinálni is.
Legalábbis a magyar választónak. A francia, román, török, belarusz és orosz választónak viszont nem szabad. Ők is kapnak persze szavazólapot, gondos kuratórium által összeállított tartalommal. Csak az a kérdés, milyen demokrácia az olyan, ahol a politikusnak felrótt tett súlyáról nem a nép dönt, hanem maga a hatalom.
Európai demokrácia – mint látjuk – gond nélkül lehet az ilyen. Valódi, népfelségre épülő viszont aligha. A szavazó rossz döntéshez fűződő joga demokratikus alapjog, le szabad adni botor szavazatot.
Kell is, hogy le szabadjon, mert meglehet, hogy a hatalom botorságától az országot épp a nép botorsága menti meg.
Szavazólapra hát Le Pennel, İmamoğluval, Babarikával, Navalnijjal (покойся с миром), Georgescuval! Aztán a választók majd eldöntik. Jaj annak a demokráciának, amelyben nem mer már valós választásra kiállni a hatalom.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A politikus közölte, hogy a végsőkig harcolni fog, és minden erejével azon lesz, hogy az ügy fellebbezési eljárását felgyorsítsa.
Nyitókép: Alain Jocard / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Állítólag béke esetén szegénység lesz ott és nyomor. Miért, most mi a helyzet? Francesca Rivafinoli írása.