A szólásszabadság bölcsőjéből szovjet típusú megfigyelő állam – ezt tette Nagy-Britanniával a Munkáspárt

Nagy-Britannia, amelyet egykor a demokrácia és a szólásszabadság bölcsőjeként tartottak számon, ma azonban sokak szerint 

Keir Starmer munkáspárti kormányzása alatt olyan körülmények uralkodnak Nagy-Britanniában, amelyek a cenzúra, az állami túlkapások és a politikai elnyomás legrosszabb emlékeit idézik. Starmer politikája nemcsak a brit hagyományok elárulását jelenti, hanem egyenesen a szabadság szisztematikus lebontását. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legújabb botrányokat, amelyek a szólásszabadság korlátozására vonatkoznak, és bemutatjuk, miért vált Starmer a brit demokrácia egyik legnagyobb ellenségévé.

Szólásszabadság brit módra: Börtön Facebook-posztokért

Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, 2024 októberében Lucy Connolly, egy gyermekfelügyelő, egy konzervatív tanácsos felesége 31 hónap börtönbüntetést kapott egy X-poszt miatt, amelyet a southporti mészárlás éjszakáján tett közzé. A poszt a hatóságok szerint „fajgyűlöletet szított”, noha Connolly csupán a véleményét fogalmazta meg.

De nem Connolly volt az egyetlen, aki az elmúlt időszakban online posztjai miatt kapott börtönbüntetést. Lee Dunn, egy 51 éves atomerőművi munkás három poszt miatt kapott büntetést, amelyekben a tömeges bevándorlással kapcsolatos aggodalmát fejezte ki. Egy másik férfi, Jordan Parlour 20 hónap börtönt kapott, mert a vád szerint egy menedékkérőket befogadó szálloda elleni „támadásra buzdított”.

Ez is mutatja, hogy Starmer kormánya az online véleménynyilvánítást is kriminalizálja, ha az nem illeszkedik a baloldali narratívába.

A southporti gyerekgyilkosságok után Starmer a terrorizmus új formájáról kezdett beszélni, és bejelentette, hogy felülvizsgálják a „szélsőségességek” elleni védelmi rendszert, különös tekintettel az online tartalmakra.

ami a konzervatív értékeket vallók számára különösen aggasztó.

Közterület felügyeletnek álcázott vallásüldözés

Valódi pánikot keltett a brit liberális jogvédők között, amikor JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián tartott beszédében a vallásszabadság elleni támadásnak nevezte azokat a „pufferzónákat”, amelyeket a munkáspárti kormány hozott létre az abortuszklinikák körül. A „közterület-védelmi” rendelet szerint bűncselekménynek minősül az

• „abortuszszolgáltatást igénybe vevő személy” akadályozása,
• döntésének „szándékos vagy gondatlan” befolyásolása, 
• illetve „stressz” okozása.

Ennek értelmében az abortuszklinikák 150 méteres körzetében még az is tilos, hogy valaki csendben imádkozzon, mivel az abortuszpártiak szerint a csendes imádkozók megfélemlítik az abortuszra érkező nőket.

A rendeletet megszegőket pénzbírságra ítélhetik, amelynek nincs meghatározott felső határa.

Az egész ügy akkor kezdődött, amikor 2022-ben Adam Smith-Connor egy bournemouthi abortuszklinika közelében, egy fa mögött csendben imádkozott – bűnbánatát kifejezve, amiért korábban ő és volt barátnője szintén elvetették gyermeküket –, amikor egy közösségi tiszt felszólította, hogy távozzon az abortuszklinika közeléből. Smith-Connor nem tett eleget a többszöri felszólításnak. Orla Austin kerületi bíró 9000 font (4,2 millió forint) bírság megfizetésére kötelezte.

A brit rendőrség hadat üzenne az Egyesült Államoknak 

Idén több olyan hír is napvilágot látott, hogy a brit rendőrség razziákat tart olyan egyszerű brit polgároknál, akik vették a bátorságot, hogy a közösségi médiában kritizálják a helyi iskolaszéket vagy az önkormányzati képviselőt.

Az elmúlt hónapokban több újságíró és közéleti szereplő számolt be arról, hogy politikai tartalmaikat eltávolították a közösségi médiáról.

A londoni Metropolitan Rendőrség odáig ragadtatta magát, hogy még az Egyesült Államokat is megfenyegette.

Sir Mark Rowley, a Metropolitan Police főbiztosa a Sky News-nak azt nyilatkozta: 

Majd azzal fenyegetőzött, hogy amerikai állampolgárokat kiadatás útján az Egyesült Államokból Nagy-Britanniába szállítanák, hogy ott börtönbe zárják őket, ha megszegik a brit „gyűlöletbeszédre” vonatkozó szabályokat.

Arra a kérdésre, hogy mi a rendőrség terve „azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik online szítják a gyűlöletet, és esetleg egy másik országban tartózkodnak”, azt felelte, hogy a „kommenthuszárokat” semmi sem fogja megvédeni a törvénytől. „Bűnös lehetsz felbujtás bűntettében, faji gyűlölet szításában, és számos terrorista bűncselekmény létezik ezzel kapcsolatban” – fenyegette az amerikai állampolgárokat, akik ezután egész „meme-hadjáratot” indítottak a túlbuzgó rendőr ellen a közösségi médiában, kifigurázva azt, hogy Nagy-Britannia úgy gondolja, parancsolhat az Egyesült Államoknak.

Láthatjuk, hogy a brit rendőrség milyen magabiztosan lép fel a közösségi média bejegyzéseket megosztókkal szemben, vagy éppen fenyegeti meg a világ legerősebb hatalmát.

Eljött a reform ideje?

Starmer politikája nyílt támadás a konzervatív értékek ellen. A család, a hagyomány és a nemzeti büszkeség helyett a Munkáspárt a politikai korrektség és a globális progresszív ideológia oltárán áldoz. A transzneműekkel kapcsolatos vitákban, a bevándorlási politikában és a szólásszabadság kérdésében Starmer következetesen a baloldali elit érdekeit szolgálja, figyelmen kívül hagyva a brit nép akaratát. De meddig folytatódhat ez?

Alig több mint két hét van hátra, hogy május elsején helyhatósági választásokat tartsanak Nagy-Britanniában, és bár több körzetben a kormány különböző ürügyekkel elhalasztotta a választásokat, több mint 1600 új tanácsost fognak megválasztani. Egy friss felmérés szerint

Jelenleg a Reform UK áll az élen 29 százalékkal, őket követik a konzervatívok 24 százalékkal, a harmadik helyen pedig a munkáspártiak 20 százalékkal.

Farage immár az ország legnépszerűbb politikusa, 26 százalékkal vezet, mögötte 25 százalékos támogatottsággal áll Starmer. Továbbá a britek 35 százaléka tartja Farage-t erős vezetőnek, míg Starmerre 26 százalék tekint így.

Daniel Friderichs, a felmérést megrendelő Friderichs Advisory Partners munkatársa elmondta:

„Most már tudjuk, miért fokozta a miniszterelnök az elmúlt hetekben és hónapokban a Reform UK elleni támadásait.

Egy másik felmérés szerint a Reform UK nyerné a parlamenti választásokat, ha most tartanák a voksolást. 

A More in Common kutatóintézet adatai szerint a Nigel Farage vezette

A Munkáspárt és a Konzervatív Párt 165-165 mandátumot szerezne. A Reform 153 mandátumot venne el a Munkáspárttól, ami jelzi, mennyire elégedetlenek a britek a jelenlegi kormánnyal. Az előrejelzések szerint viszont egyik párt sem szerezne abszolút többséget a Képviselőházban.

Luke Tryl, a More in Common brit igazgatója elismerte, hogy négy évre előre megjósolni egy választás kimenetelét „bolondság”, de megjegyezte, hogy 

„Valószínűleg ők lehetnek a legnagyobb párt a parlamentben, ami egy évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen lett volna. Bár a párt még messze van attól, hogy többséget szerezzen, egyértelmű, hogy a Reform lendülete valós, és a kérdés az, hogy az új támogatottsági szintjük a kormányzáshoz vezető út kezdete, vagy egy plafon, amelyet Farage megosztó márkája nehezen tud áttörni” – mondta Tryl.

Nyitókép: Darren Staples / AFP

***