„Majestätsbeleidigungsparagraf” (felségsértési tényállás). Ízlelgessük ezt egy kissé jogállamiságilag.
Jegyezzük meg 2025. április 7-ét mint az európai értelemben vett jogállamiság újabb szupermérföldkövének kulcsdátumát. Egy bambergi kerületi bíró ezen a napon
hét hónap, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Deutschland-Kurier című AfD-közeli lap tulajdonos-főszerkesztőjét,
David Bendelst. Egy másik bíró már tavaly novemberben 210 napnyi elzárásnak megfelelő pénzbírságra ítélte Bendelst, ami ellen az elítélt fellebbezett, a közelmúltban pedig megkapta a (súlyosbító) ítéletet.
Az alapügy: egy olyan fotó közzététele az X-en, amelyen
Nancy Faeser német belügyminiszter egy „Gyűlölöm a véleményszabadságot” feliratú táblát tart a kezében.
A mém a belügyminisztérium holokausztra emlékező posztja alapján készült, a Faeser kezében lévő táblán a valóságban az „Emlékezünk” felirat volt olvasható. Bendels ezt cserélte ki az inkriminált, az ítélet szerint bűncselekménynek minősülő szövegre.
A magyar közélet és közbeszéd minőségi termékein szocializálódott olvasó eldöntheti magának, mennyire súlyos esetről van szó.
De nem azért német az aktuális ideológia fülpiszkálóját rögeszmésen mindig dobhártyán túlra toló németség, hogy holmi félmegoldással beérje. Az igazi parádé az ítélet jogalapja: az StGB (Strafgesetzbuch, a német Btk.) 188. paragrafusa szerinti, 2021 nyarán újbóli szigorításon átesett, már nevében is csodaszép
„Majestätsbeleidigungsparagraf” (felségsértési tényállás).
Aki túlságosan polemikus megjegyzéseket tesz politikusokra, annak számolnia kell a törvény szigorával. Egy bajorországi nyugdíjas ezt a saját bőrén tapasztalhatta meg tavaly ősszel: a 64 éves Stefan Niehoffot egy novemberi reggelen vekker helyett a rendőrség ébresztette, házkutatási paranccsal. Bűne: egy olyan mémet terjesztett az interneten, amely
Robert Habeck zöldpárti gazdasági minisztert a Schwachkopf („gyengeelméjű”) jelzővel illette.
Habeck izibe’ fel is jelentette a 188. paragrafus alapján, a hatóság pedig példásan eljárt.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon melyik ellenzéki kommentelőhöz szállt ki a rendőrség felségsértés miatt ebben a jó magyar diktatúrában? Na? Francesca Rivafinoli írása.
Niehoff nem nyugodott bele sorsába, hanem felhívta a helyi újságot. Az ügy nyilvánosságra kerülése fényt derített arra, hogy Németországban milyen mértékben sérül a véleménynyilvánítás szabadsága, és milyen szereplők működnek együtt az „elkövetők” felderítésében és kézre kerítésében – például a „bejelentő központok” (leánykori nevén besúgóhálózat) és a rendőrség. Ezt követően számos állampolgár számolt be hasonló tapasztalatairól.
A Bendel-ügy zökkenőmentesen illeszkedik a (távolról sem csupán német) összképbe.
Alkotmányjogászok már jó ideje kritizálják, hogy Németország – főként a büntetőjogon keresztül – szisztematikusan szűkíti a véleménynyilvánítás szabadságának határait. A német Alaptörvény 5. cikke szerinti szólás- és véleményszabadsághoz fűződő alapjog alsóbb szintű jogforrásokban találja meg korlátait.
Ha tehát korlátozni akarják a véleménynyilvánítás szabadságát, egyszerűen kibővítik a büntető törvénykönyv néhány tényállását,
vagy újakat hoznak létre. Ez már évek óta így megy.
Nancy Faesernek oka éppenséggel van megsértődni, nem is kevés – miniszteri működésének kardinális szerepe volt és van a német közállapotok elmúlt években lezajlott, történelmi léptékű Untergangjában.
Ezt is ajánljuk a témában
Az aschaffenburgi migránsbűncselekmény után az évtizedeken át szerencsétlenkedő német rendszerpártok egymás sarkát taposva kapkodnak a ménkűhöz és hibáztatják egymást. Király-Kiss Miklós írása.
Kétségkívül könnyebbnek tűnhet erre válaszreakcióként a befeszülés és a „még szép, hogy nem lehet bármit mondani”, valamint „Frí-Szpícs-Hez-Limicc”-stílusú jogállami, európai értékekkel gazdagon preparált bunkósbot-válasz. Csak egyet nem lehet:
csodálkozni, hogy az eredmény nem lesz más, mint a kuktafazékon belüli nyomás további fokozódása.
Ezt is ajánljuk a témában
Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált. Király-Kiss Miklós írása.
Bendels és ügyvédje további fellebbezést tervez, és akár sikerrel is járhatnak, mert a bajor tartományi felebbviteli bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a hírhedt 188. paragrafust szűken kell értelmezni, az érintetteket pedig nagy tűrési kötelezettség terheli. De a szövetségi alkotmánybíróság is úgy tartja:
a véleményszabadság a demokráciában „minden szabadságjogok anyja”.
Már csak az a kínzó kérdés marad, hogy a laikus szemlélő számára is meglehetősen egyértelmű alaptörvény-ellenesség miatt a felségsértési paragrafus és derivátumai miért nem kerültek mindezidáig alkotmányossági normakontroll alá és miért folytatódhat akadálytalanul a rájuk alapozott, egyértelműen megfélemlítési célú hivatali packázás,
aminek láttán még Kafka is csettintene.
Különösen érdekes mindez annak fényében, hogy a szatíra a művészi szabadság védelme alá is tartozik, így a büntetőjog által meghatározott véleményszabadság-korlátok esetében nem érvényesülnek – elvileg legalábbis. Merthogy az ítélkezési gyakorlat leginkább azt mutatja, hogy
a szatíra egyetlen lehetséges korlátja – mások személyiségi jogai – leginkább a megtámadott személyének függvényében érvényesül.
Ha az illető nem komilfó, akkor nem érdekes a személyiségi jogi védelem, ha igen, akkor mi az hogy, nagyon is.
Faeser (és Habeck, valamint társaik) esete egyszerre szimptomatikus, rémisztő és nevetséges. A szimptomatikusság bizonyításához elég belegondolni, mi lenne a reakció, ha Donald Trump, Orbán Viktor vagy bármely, a mainstream által aktuális Rontó Pálnak kikiáltott közszereplő bújna hasonló paragrafus mögé. Rémisztő, mert a totalitarizálódási vágyálmok ájere túl erősen diffundál át a látványpékség paravánján. És nevetséges, mert
Faeser ennél jobban készakarva se tudta volna bizonyítani a Bendels-mém igazát
és közszemlére tenni szelektív, pervertált szabadságfogalmát, ami kimerül annyiban: szabad országban szabad ember szabad akaratából, szabadon azt ír és mond, amit szabad.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Szerinte a a bajorok igazán kezelhetnék ügyesebben az erőszakos migránsokat. Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: MICHAEL KAPPELER/AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Szász-Anhalt tartomány egyik járásában ismét nem működött a „tűzfal”. Francesca Rivafinoli írása.
Kaja Kallas és Marta Kos mellett a balliberális képviselők is Magyarországot támadták.
Könnyen lehet, hogy az orosz elnök valódi célpontja Európa.
Aggasztó folyamatokra mutatott rá egy friss jelentés.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a konnektivitáson és a körkörös Európa- modellen múlik minden.
Az ukrán állam nem felel meg az EU-csatlakozási feltételeknek.
Az emberek szerint az Európai Bizottság tehetetlensége megalázza a kontinenst.
Cristiano Ronaldo újabb rekordot állított be • Bernardo Silva úgy véli, a selejtezősorozat legnehezebb meccsét nyerték meg.
Az Apple kedden az új processzorral érkező iPhone „Air”-t és a zászlóshajó sorozat legfrissebb kiadását, az iPhone 17-et is leleplezte.
