Az ankarai vezetés tiltakozott a vers miatt, és a berlini török nagykövetség úgynevezett szóbeli jegyzéket intézett a német külügyminisztériumhoz, a büntető törvénykönyv 103. paragrafusa alapján kérve a műsorvezető felelősségre vonását. A felségsértési paragrafusnak is nevezett jogszabály külföldi intézmények és képviselőik megsértésének büntetéséről rendelkezik. Az igazságszolgáltatás ilyen esetekben csak német kormányzati felhatalmazással léphet működésbe.
A XIX. századból származó jogszabály értelmében akár három év szabadságvesztés is kiszabható. A berlini vezetés eleget tett a kérésnek. Angela Merkel kancellár a döntést bejelentő áprilisi nyilatkozatában kiemelte: a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa. Egyben közölte, hogy a kormány kezdeményezi a vonatkozó paragrafus visszavonását.
Az ügy a kormány döntése nyomán került a mainzi ügyészséghez, amely keddi közleményében kiemelte: kérdéses, hogy Jan Böhmermann valóban sértegetni akarta-e a török államfőt, és az sem biztos, hogy egyáltalán sértésnek lehet-e tekinteni a verset. Hozzátették: egy karikatúra vagy szatirikus szöveg nem tekinthető sértésnek, ha az emberi gyengeség karikírozása, kifigurázása nélkülözi az illető személy emberi méltóságát komolyan vehető módon, szándékosan sértő gyalázkodást.