„A francia demokráciát kivégezték” – példátlan botrány történt Franciaországban

Politikatörténeti jelentőségű ítélet született hétfőn: Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) elnökét elítélték pénzügyi visszaélésért. Emiatt nem indulhat a következő, 2027-es elnökválasztáson.

A perben a párt huszonöt politikusát vádolták pénzügyi visszaéléssel, és úgy találták, hogy a szervezet európai parlamenti munkatársainak járó jövedelmeket a mozgalom más munkatársainak kifizetésére is használták, 2004 és 2016 között 4,1 millió euró értékben.

Marine Le Penék minden vádat elutasítottak. „Egyáltalán nem érzem, hogy a legkisebb szabálytalanságot, a legkisebb illegális cselekményt 
elkövettem volna” – jelentette ki. Szerinte elfogadható volt akkoriban az, hogy az EP-ben dolgozó munkatársaknak járó jövedelmekből a párt más működési területeit és munkatársait finanszírozzák.

Az ügyészek kétéves börtönbüntetést és ötévnyi közügyektől való eltiltást követeltek. A bíróság elfogadta a vádhatóság állításait az európai parlamenti jövedelmek eltérítésének büntethetőségéről. Bénédicte de Perthuis bíró szerint rendszerszintű volt a pénz eltérítése, és e rendszer szíve a pártban Marine Le Pen volt. Vele együtt a Nemzeti Tömörülés húsz politikusát és munkatársát ítélték el.

Marine Le Pent négyévnyi börtönbüntetésre ítélték, amiből két évet felfüggesztettek, továbbá 100 ezer eurónyi (40 millió forintnyi) pénzbüntetéssel sújtották, és öt évre eltiltották a közügyektől. Le Penék közölték, hogy fellebbeznek. A börtön- és a pénzbüntetést addig nem érvényesítik, amíg a politikus ki nem meríti jogorvoslati lehetőségeit. Az első bennfentes kommentárok szerint Le Pen azonnal harci üzemmódba váltott.

Az első francia és nemzetközi reakciók nagyrészt a megdöbbenésről szóltak. 

Marion Maréchal, Marine Le Pen unokahúga szerint a bírók az emberek fölé képzelik magukat, és csak azért találták bűnösnek a nagynénjét, mert a mozgalma a győzelem felé tartott. „A nemzeti tábor és családunk minden támadást és igazságtalanságot elszenvedett az utóbbi évtizedekben. A jobboldalon senki nem fogadhatja el ezt az ítéletet. Korábban Fillont, ma Marine Le Pent ítélték el. Ki lesz a következő? Soha nem voltam annyira Marine oldalán, mint most” – fogalmazott.

Le Pen nemzetközi szövetségesei is megszólaltak. „Je suis Marine” – írta ki oldalára Orbán Viktor magyar kormányfő. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, egy rossz filmet látunk, ugyanazt, mint Romániában. Szerinte „Brüsszel hadat üzent”, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmanuel Macron francia elnök pedig háborús hangulatba jött. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője közölte: „Megdöbbentett a hihetetlenül kemény ítélet. Százszázalékosan támogatom Marine Le Pent, hiszek benne, és bízom abban, hogy eredményes lesz a fellebbezése, s francia elnök lesz belőle.”

A francia közélet szereplői, bár évtizedek óta szívesen egyesülnek választási egységfrontban a Le Pen család ellen, most vegyesen ítélik meg a bíróság döntését. Laurent Wauquiez, a konzervatív Köztársaságiak parlamenti vezetője szerint „nem egészséges”, hogy egy választott politikust eltiltanak a választáson való részvételtől. Szerinte „a politikai vitákat a választásokon kell eldönteni, és a francia embereknek kell döntést hozniuk”, a bírói ítélet pedig „nagy súllyal fog nehezedni a francia demokrácia működésére”. Még a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország pártnak is fenntartásai vannak: „Mi nem a bíróságokat használjuk a Nemzeti Tömörülés ellen. Megharcolunk vele a választásokon és az utcákon, a francia emberek mozgósításával, ahogy a 2024-es parlamenti voksoláson is tettük. A jövőben is meg fogunk harcolni vele, bárki lesz is a jelöltje.” A szocialisták és a kommunisták viszont üdvözölték az ítéletet, és az igazságszolgáltatás szervei iránti tiszteletre intették a kritikusokat.

Lapunk Hélène de Lauzun francia történészt, a European Conservative szerzőjét kérdezte a fejleményekről. „A bírák egyértelműen a maximalista opciót választották. A vádban megfogalmazott cselekmények akkor történtek, amikor az asszisztensek európai parlamenti alkalmazására vonatkozó szabályok még nem voltak egyértelműek. Más pártoknak is voltak hasonló ügyei – a centrista Demokratikus Mozgalomnak vagy a szélsőbalnak –, de nem kaptak ilyen súlyos ítéleteket. Egyértelmű a mostani döntés politikai dimenziója – fogalmaz Hélène de Lauzun. – Az esetet azzal összefüggésben kell szemlélni, ami Európában máshol, például Romániában történik. Az igazságszolgáltatás önmagát védi, hogy megakadályozza a politikai ellenzék hatalomra jutását. Ez súlyos ügy. Még François Bayrou miniszterelnök is rossz ötletnek tartja a bíróságokon keresztüli politizálást.”

Hétfő este Marine Le Pen televíziós interjújában elmondta, hogy 

Hozzátette: semmiképp nem fog visszavonulni a politikai élettől. „Nem fogom hagyni, hogy így megsemmisítsenek. Minden jogi utat végig fogok járni. Van egy szűk ösvény. Bizonyosan keskeny, de létezik” – fogalmazott. Le Pen magát harcosnak nevezte, az ítéletet pedig a joguralom megsértésének tartja. Megjegyezte: „Nemcsak engem tiltottak el az elnökválasztástól, hanem azt a sok millió francia állampolgárt is, akinek semmissé tették a voksát.”

Bármi lesz is a fellebbezés eredménye, a mostani ítélet megrázta az amúgy sosem unalmas francia politikát. Marine Le Pen jó ideje a legnépszerűbb, 35-40 százalékon mért elnökjelölt volt a két év múlva, 2027-ben esedékes elnökválasztásra. A szabályozás értelmében a mostani államfő, Emmanuel Macron nem indulhat újra. A pártok versenyében szintúgy Le Penék vezetnek, a szavazók 35 százalékát maguk mögött tudva. A balos pártokat összefogó Új Népfront 28 százalékon áll, Macron Együtt nevű szövetsége alig 14 százalékon.

Le Pen eltiltása, sőt esetleges börtönbe vonulása újraírja a forgatókönyveket. E pillanatban esélyesnek tűnik, hogy a 29 éves Jordan Bardella lép elő a mozgalom elnökjelöltjévé is, ha Marine Le Pen feladni kényszerül a versenyt. A kemény mag a jövőben is felsorakozhat Bardella mögé – kérdés, hogy a társadalom egésze a Le Pen-féle üvegbúra alatt tartja-e a fiatal utódot, vagy épp ő lehet majd az, aki első alkalommal elnökválasztási győzelemre tudja vinni az új jobboldal erejét. Minderre a francia igazságszolgáltatás kacifántosan mozgó fogaskerekei fogják megadni a választ.

Nyitókép: Marine Le Pen az ítélet utáni tévéinterjúban
Fotó: AFP/Thomas Samson/Pool