A Friedrich Merz-féle koalíció kíméletlenül elhallgattatná az igazságot, és még csak nem is szégyelli.
A háború béke, a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő – Orwell 1984-ében szereplő totalitárius rendszereszme, az angszoc jelmondata sokak számára ismerős lehet, sőt egészen furcsán ismerős, ha belepillantunk a jelenlegi európai politikába.
Erre tett most rá még egy lapáttal Németország, ugyanis az új német koalíciós szerződésbe „A médiadiverzitás erősítése – a véleményszabadság védelme” – címmel került be egy ártatlannak tűnő alcím, amit a The European Conservative szúrt ki.
A diverzitás, pluralizmus és hasonló tetszetős szavak nem ritkán szolgálnak arra, hogy az egyik politikai oldal igyekezzék elhallgattatni a másikat – néhány évvel ezelőtt a Mandiner tényfeltáró cikksorozatában mutatott rá például, hogy az Európai Parlament által kiadott Médiapluralizmus Monitor hány ponton és miként biztosítja a megrendelőket arról, hogy kizárólag balliberális szűrők és jelentéstevők munkája formálja például a hazánkról kiadott jelentésüket, amely aztán hivatkozási alap például Magyarország politikai vegzálására.
Ezt is ajánljuk a témában
Csúsztatásokkal és nem alátámasztott állításokkal van tele a Média Pluralizmus Monitor Magyarországról szóló új jelentése, melyet a jogállamisági jelentéshez is használnak. Elemzésünk.
Akárhogy is, tagállami szinten is érvényesülni látszik mindez azzal, hogy a Friedrich Merz-vezette koalíciós kormány is erőteljes lépést tett meg ebbe az irányba – saját állampolgáraival szemben.
Maga a gyakorlat ismerős lehet, hiszen nemrég Nancy Feaser belügyminisztert ért kritikák miatt rágalmazásért ítéltek el el egy jobboldali újságírót. A dolog pikantériája, hogy a Deutschland Kurier nevű jobboldali, AfD-közeli lap főszerkesztője az X-oldalán közölt jó egy éve egy fotómontázst a most még hivatalban lévő, távozó szocdem belügyminiszterről, amin az látható, hogy Faeser feltart egy papírtáblát a következő felirattal: „Utálom a véleményszabadságot!”
Ezt is ajánljuk a témában
A jobboldali újságíró leírta, hogy Nancy Faeser bukott baloldali belügyminiszter utálja a véleményszabadságot. Tényleg utálja: perelt a mondat miatt, az újságíró hét hónap felfüggesztett börtönt kapott. Azóta áll a bál.
A jelek szerint tényleg utálja – perelt és győzött is – de úgy néz ki, a jobboldalinak mondott CDU-vezette kormány sem lelkesedik érte.
De lássuk, mit talált a European Conservative!
„A választások célzott befolyásolása, a mára általános dezinformáció és álhírek komoly veszélyt jelentenek demokráciánkra, intézményeinkre és társadalmi kohéziónkra. A hamis tényállítások szándékos terjesztése nem tartozik a szólásszabadság hatálya alá” – írják, hozzátéve, hogy „az információs manipuláció, a véleménynyilvánítás és a gyűlöletkeltés” ellen lépnek fel, és „gondoskodunk arról, hogy az online platformok teljesítsék az átláthatóságra és a felügyeleti hatósággal való együttműködésre vonatkozó kötelezettségeiket.”
Mint a lap rámutat, ez tipikus orwelli ellentmondás: a kormány egy állítólagos „független” intézményt hoz létre, amely meghatározza, mi az igaz és mi nem az, vagyis tényleg megcsinálják Orwell Igazság Minisztériumát –, mindezt úgy tálalva, mint a demokrácia védelméhez szükséges valamit.
A lap is megemlíti Feaser esetét, hozzátéve, a főszerkesztő által posztolt mém alapvető igazságot ragadott meg, hiszen Faeser támogatja a véleménynyilvánítást korlátozó törvényeket (mint a német btk. 188. szakaszát, amely bünteti a politikusok bírálatát), ahogy Denis Yücel török-német újságíró – akit Törökországban „beszédbűncselekmények” miatt börtönöztek be – találóan megjegyezte, a perrel a bukott belügyér maga támasztotta alá az állítás igazságtartalmát.
A European Conservative ugyanakkor rámutat: az igazság és hazugság határa eleve elmosódott már, de nem csak a politikában, hiszen az önrendelkezési törvény, amelyet a koalíció fenntartani kíván,
lehetővé teszi a 14 éves németek számára, hogy legálisan megváltoztassák a nemüket, és 10 ezer eurós (kb. négymillió forintos) bírsággal fenyegeti azokat, akik rámutatnak az illető valódi nemére.
Egy abszurd példát is felhoz: a német média éppen nőként hivatkozik egy magát ekként azonosító dél-afrikai bevándorlóra, akit egy szíriai biztonsági tiszt meggyilkolásával vádolnak, vagyis az ő szubjektív „igazságát” részesíti előnyben az objektív valóság helyett.
A lap akormány által finanszírozott „tényellenőrök” munkája kapcsán is megjegyzi: azt gyakran használták a kellemetlen igazság elhallgattatására – például a covid kapcsán most derült ki, hogy már 2020-ban a német hírszerzés arra jutott, hogy a vuhani laboratóriumból származik a kórokozó, ezt el is mondták Angela Merkel akkori kancellárnak, a kormány azonban ezt eltitkolta, és összeesküvés-elméletnek bélyegezte az állítást. A tényellenőr-keretlegények (beleértve az ARD tévétársaságot és a közmédiát) az ettől függetlenül erre a következtetésre jutó Roland Wiesendanger fizikus professzort is meghurcolták.
De ugyanígy igyekeztek elhallgattatni Roland Tichy újságíró magazinját, amely közzétette a klímavészhelyzet kapcsán 500 tudós levelét, amelyben a klímavészhelyzetet cáfolták; végül a bíróság – akkor még – úgy döntött, hogy „a vélemények versenyében nincs objektív mérce a „helyes” és a „rossz” kategorizálására.
A lap végül arra a következtetésre jut: a koalíciós megállapodásból kiderül, hogy a hagyományos liberalizmus és a nyílt eszmecsere már nem felel meg a kormánynak, iszen nem képes valóban meggyőzni a választókat, és mivel a meglévő „tényellenőrzés” nem elég, a teljes cenzúra irányába fordul.
Nyitóképen Friedrich Merz mindjárt-kancellár. Forrás: RALF HIRSCHBERGER / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A jobboldali formáció teljesen nevetségessé tette a kereszténydemokraták kommunikációs trükkjét.
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, és sokaknak eszük ágában sincs távozni.
Merz pártja intenzív kampányba kezdtek a felmérésekben szárnyaló párttal szemben.
Nem aratott osztatlan sikert Torsten Albig véleménye.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
A BRFK folyamatosan tájékoztatást ad a szurkolókkal kapcsolatban.
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
