Nagyon bizakodó a brit lap: „Putyin megállításához valójában fél év sem kellene!”

A The Telegraph világgazdasági szakírója szerint az, hogy az USA huszonöt százalékos vámot vetne ki a az Európából az Egyesült Államokba érkező árukra, a tengerentúliak harmincéves sértettségre vezethető vissza. Ambrose Evans-Pritchard több dologban helyesli Trump tervét, többek közt abban is igazat ad az amerikai elnöknek, hogy az „megelégelte az EU szabályzási imperializmusát”.

Trumpnak azon kijelentését viszont vitatja, 

Mára nyilvános iratokból kiolvasható, hogy a megalakulása amerikai ötlet volt a negyvenes évek végén (nem függetlenül persze Moszkva bosszantásától), az alapító atya, Jean Monnet is a tengerentúlon élt, majd „Roosevelt szeme és füle” volt a háború után Európában.

Harry Truman amerikai elnök azzal zsarolta Franciaországot 1950-ben, hogy megvonja tőle a Marshall-segélyt, ha nem közösködik Németországgal, a Szén- és Acélközösség alapját adó Schuman-nyilatkozért pedig nagyjából az akkori amerikai külügyminiszter, Dean Acheson volt a felelős; Amerika egy újra felfegyverzett Európát akart a kínai és orosz terjeszkedés ellenében.

Sztálin a jaltai megállapodás ellenében 1948-ban elnyelte Csehszlovákiát, két évvel később Észak-Korea megindult Dél ellen, ebben az időben az amerikai katonai költségvetés a GDP 11 százalékára rúgott. A szocializmus bukása után a magát lassan biztonságban érző Nyugat-Európában viszont kezdtek megerősödni a  szuperhatalmi pozíciót felvevő Amerika iránti ellenérzések – ez a három évtizedes sértettség gyökere.

– írja még Ambrose Evans-Pritchard.

Most, hogy Trump kereskedelmi háborút helyezett kilátásba az EU ellen, az unió válasza a soha nem látott mértékű fegyverkezés, Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború kimenetelének befolyásolása, hogy „ne legyen Trump Kreml-párti hajlamainak a szenvedő alanya”.

Ambrose Evans-Pritchard mást is részletez. Szerinte ha egy kontinens képtelen pénzt szerezni annyi fegyver gyártásához, amivel az oroszokat „közepes fejlettségen” tartja, akkor „megérdemli, hogy a történelem szemétdombjára kerüljön”. Pláne, hogy ezzel szemben az oroszok rengeteg embert és tárgyi erőforrást feláldoztak az ukrajnai területek kicsivel több, mint tíz százalékának elfoglalására.

„Miközben a megoldás egyszerű lenne. 

– szögezi le a szakértő.

Hozzáteszi, Európának mindenképpen meg kell erősíteni a haderejét, ha lehet, a harcedzett ukránokkal közösen. Ennek hiányában előfordulhat, hogy százezer katonával véd majd egy „rossz békét”, katasztrofális költségekkel az örökkévalóságig,  az amerikai légierő, valamint a NATO 5. cikkelye nélkül.

Nyitókép: Charly Triballeau, Alexander Nemenov/AFP